Reggel az első dolgom volt elvinni Willt az oviba.
Azután pedig bementem a suliba ahova egyébként felvettek csak nem igazán éreztem magam oda valónak. Beszéltem velük és szívesen látnak...már csak az a kérdés,hogy menni fog-e.
Ahogy haza értem Harryre néztem aki kérdően nézett engem.
-Furcsa vagy.-kuncogott fel.
-Tudod voltam a suliba.
-Bébi....most a gyerek vagy a suli vagy mit akarsz pontosan?
-Mindent egyszerre.Erős vagyok és megcsinálom.
-Nem mondtam,hogy nem vagy az szerelmem,csak szerintem még csak most jön a java a terhességnek.Vagy nem?
-De.-sóhajtottam.Igaza van de megcsinálom...
-Tudod,hogy féltelek titeket.
-Tudom.De megvagyunk.
-Igen...csak sose tudni.-bólintottam és átöleltem.
A nap nagy részét végig főztem.Olyan jó volt egy kicsit kísérletezni a dolgokkal.Harry közben elhívta Liamet is,akivel az erkélyen beszélgettek.
Jó volt együtt látni őket.
A napok gyorsan teltek.Harry elkezdett bejárósan is dolgozni a Londoni cégnél.
Sajnáltam,hogy nincs egésznap velem itthon.De muszáj volt.
Közben én Willt oviba vittem és elkezdtem besegíteni az idősebb hölgynek a könyves boltban. Annyira jó volt végre egy kicsit más emberekkel is beszélgetni.Ez volt a legjobb ötlet ami eszembe jutott,legalább így nem vagyok egyedül.
-Na és kedvesem hogy vagy?
-Jól Margaret,és te?-épp a létra szerű állványon tettem fel egy pár könyvet.
-Tökéletesen.Hátra megyek,főzök egy teát.Ha végeztél gyere te is.
-Rendben.-mosolyogtam.
Az ő teája már majdnem olyan finom,mint Harryé szóval szeretem meginni. Már csak pár könyvet tettem a helyére. A fokokon éppen jöttem le,mikor egy óriási durranást hallottam.Ijedtségemben az utolsó fok már nem lépéssel,hanem a hanyat vágodásommal történt.Gyorsan álltam talpra és mentem az ablakhoz.Egy rendőr autó szírénázva hajtott el a híd felé.Valami történhetett.
-Mi volt ez a zaj??-rohant ide Margaret.
-Fogalmam sincsen.
-Jól vagy?-pillantott rám mikor meglátta a létrát eldölve.
-Persze,jól vagyok.
-Biztos drágám?
-Persze.
-Úgy is pár perc és zárunk.Menj csak haza.
-De nem baj?
-Nem dehogy.Csak vigyázz magadra!
-Rendben.-Összeszedtem a holmimat és köszönés közepette távoztam.
Mivel a hídon át kellett menjek egy kicsit féltem.Még mindig rendőrök voltak a környéken.
Az órámra néztem.Harry nem most fog végezni,felesleges volna a munkahelyére menjek.Inkább a Temze mellett mentem végig hazafelé.
Otthon szinte azonnal főzni kezdtem miközben halk zene ment.
Ma Will a mamájánál alszik.Régen volt Annel és felhívott,hogy Will hadd legyen nála.Nem mondhattam nemet hiszen a mamája.
De így legalább lehet vele.
Hatkor pontban betoppant Harry és én az energiától kicsattanva öleltem át.
-Na mivan bébi?-simogatta meg az arcom.
-Semmi vártalak,hiányoztál.
-Hát még nekem,hogy hiányoztál.-kacsintott.
-Aww,csináltam enni.Eszel?
-Zuhanyzok és után.
-Jólvan,addig szedek.
-Jó,sietek.-adott egy csókot majd a fürdőbe vette az irányt.Szedtem neki és várakozva leültem.Bár az ülés furcsa fájdalommal járt.
Ficánkoltam ide-oda de nem lett jobb.Csak egyre inkább fájt mindenhol.
-Na itt vagyok.-ült közvetlen mellém.
-Oksi.Jó étvágyat.
-Nekedis édesem.-simította egyik kezét a derekamra.
-Na és jó volt a mai napod?
-Igen.-néztem rá.
-Jól vagy?Sápadt vagy.
-Fáj ülni.-hunytam be a szemem.
-Mi?Mitől kicsim?-húzott fel a székből de ahogy felhúzott a fájdalom egyre erősebb lett és már a hasam aljában volt.A kanapéra döltem le,de a kezét fogtam közben.
-Em,mi a baj kicsim?Hol fáj?
-Mindenhol ott lennt.-sóhajtva szorítottam jobban a kezét.
-Ettél vagy ittál valami olyat?-tette nagy kezét a hasamra.
-Nem.-hirtelen eszembe jutott,hogy az utolsó pár fokról már lefordultam a létrán.Harryre néztem,ő engem vizslatott.Most megfog ölni.
-Emilia...van valami...
-Tettem fel pár könyvet és mikor lefele jöttem az utolsó két fokon akkor hirtelen ilyen nagy durranás szerű hangot hallottam,megijedtem és lehuppantam arról az utolsó pár fokról.-ajkam beszívva vártam a válaszát.
Az arca elég dühösen festett.
-Ez nagyszerű!Mondtam neked,hogy nem mehetsz fel ilyenekre!Mondtam azt is,hogy maradj itthon!Neked ez az egy dolgod van,pihenni és csak pihenni.
-Jó sajnálom én csak szerettem volna valamit csinálni.-könyököltem fel könnyezve.
-Jó,semmi baj.Nem a te hibád.Szerintem menjünk el az orvoshoz.-bólogatni kezdtem.
Nehézkesen jutottunk el odáig és én a váróba inkább ácsorogtam,mint ültem.
-Fáj még?-simogatta a fenekemet Harry mire rápillantottam.
-Igen.Egyre rosszabb.Pisilnem kell.Mindjárt jövök.-indultam meg a női mosdó felé.
Ahogy pisilni kezdtem egy olyan furcsa érzés fogott el,mint amilyen soha.
Tudtam,hogy baj van.Éreztem,hogy baj van.De nem mertem oda se nézni.Hirtelen lefagytam.
Miután végeztem magammal kezet mostam és nem tudtam mit mondjak majd neki.
A lefagyásom oka...enyhe vér.
Siettem kifelé.Pont akkor jött ki a doktornő is.
-Jöjjenek be.-Harryre néztem aki pedig rám érdeklődve.Bementünk és engem azonnal felültettek arra a bigyóra.
-Nos mi a panasz?
-Nagyon fáj a hasam....eléggé elestem.
-Vérzés vagy barnázás kísérte a görcsöket?
-Eddig nem,de most ahogy elmentem pisilni már igen.-a hangom megremegett.Harry kezéért nyúltam de már csak az ajtót láttam bezárulni....

Mindenkinek szép napot!
❤️❤️❤️❤️