Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

66.

–Én...Igazából nem akarlak elveszíteni, nem is tudom, hogy miért mondtam ilyeneket – Mondta – Igen, megbántottál...Viszont nem tudok rád haragudni. És kérlek te se haragudj rám azért, mert túlreagálok néhány dolgot - Bújt hozzám mégjobban
–Én nem haragszom rád, viszont teljesen összezavarsz – Mondtam – Pár perce még úgy gondoltad, hogy jobb lesz ha külön utakon folytatjuk...Miért gondoltad meg magad hirtelen? – Kérdeztem
–Mert nem tudnék nélküled élni – Felelte, majd lehúzott magához és megcsókolt

»Másnap«

–Szóval itt vagy – Pusziltam meg Jiwoo homlokát, aki a kanapén alszik jelenleg – Annyira fáradt volt, hogy telefonozás közben elaludt? – Kérdeztem magamtól miközben elvettem az alvó lány kezéből a telefonját, és mivel a készülék fel volt oldva, észrevettem, hogy a lány online lefoglalt egy repülőjegyet

–Szóval tegnap este tényleg komolyan gondoltad azt, hogy el akarsz menni külföldre – Súgtam magam elé, majd egy sóhajtás után a még mindig alvó lányt az ölembe vettem és felvittem őt a szobájába, ahol ezután magára hagytam őt, hogy nyugodtan tudjon aludni

Ezután átmentem a saját szobámba, ahol csak kiterültem az ágyon és a plafont kezdtem bámulni, mintha lenne benne bármi érdekes.

–Nem, én nem fogom engedni, hogy elmenjen – Mondtam egy idő után, majd felálltam az ágyból és átmentem Jiwoo szobájába, ahol a lány épp akkor ébredt fel, amikor beléptem a szobába

–Felébredtél? – Kérdeztem miközben leültem mellé
–Igazából még nagyon fáradt vagyok, ráadásul nem is érzem jól magam, viszont ma még nagyon sok dolgom lesz, és ennek tudatában nem tudok aludni – Sóhajtott fel miközben hozzám bújt

–Amúgy, megkérhetlek arra, hogy majd később vigyél el a szüleimhez? – Kérdezte, én pedig csak bólintottam egyet – Nem lesz szükséges majd megvárnod, valószínűleg sokáig ott leszek. Lehetséges, hogy már késő este lesz mire hazakerülök – Mondta

Mivan akkor, ha most csak kifogásként használja ezt, hogy mégcsak véletlenül se tudjam őt megállítani abban, hogy elmenjen?

–Mára nem terveztem semmit sem, szóval van időm, megvárlak. Amúgy sem engedhetem, hogy majd egyedül mászkálj – Mondtam
–Biztos vagy benne? – Kérdezte
–Igen, teljesen biztos – Feleltem

[...]

időközben Jiwoo sikeresen visszaaludt, és ahogy őt néztem engem is magával ragadott az álmosság, így a lány mellett én is elaludtam. Viszont amikor felébredtem Jiwoo már nem volt mellettem, így lementem a nappaliba, hátha ott van, viszont a helységben csak Somint találtam meg.

–Jiwoo a konyhában van? – Kérdeztem
–Nem, úgy húsz perccel ezelőtt elment valahová – Válaszolt a fekete hajú lány
–Hová? – Kérdeztem
–Nem tudom, annyira sietett, hogy meg sem tudtam kérdezni, csak annyit mondott, hogy van egy kis dolga – Válaszolt – Viszont most nekem is mennem kell, ne haragudj – Mondta, majd nem sokkal később el is hagyta a házat

–Ez furcsa, hol lehet ez a lány? – Kérdeztem magamtól miközben leültem a kanapéra – Hol mászkálhat már megint egyedül? – Sóhajtottam fel miközben előkerestem a telefonom, majd hívni kezdtem Jiwoot, viszont a lány telefonja ki volt kapcsolva

–Lehetséges, hogy tényleg elment – Súgtam magam elé – Ráadásul titokban – Sóhajtottam fel
–Neked meg mi bajod van? Mit motyogsz magadban? – Kérdezte Taehyung, aki épp ekkor jött le az emeletről
–Semmit, ne is törődj velem – Feleltem, majd felálltam a kanapéról és miután magamra kaptam a dolgaim elindultam, egyenlőre én sem tudom, hogy hová

[...]

Időközben az történt, hogy én sikeresen leittam magam a sárga földig, mert nem tudtam máshogy elterelni a figyelmem a bennem kavargó érzelmekről. Végül pedig fogalmam sincs, hogy mikor, vagy egyáltalán hogyan jutottam haza, ráadásul pedig nem is egyedül ébredtem.

–Áhhh! Te meg mit keresel itt? – Kérdeztem Hyunwootól miután egy kisebb szívroham közepette sikeresen a földön kötöttem ki
–Először is, ne kiabálj, iszonyatosan fáj a fejem. Másodszor is, én sem tudom hogyan kerültem ide – Mondta

–Felébredtetek? – Kérdezte vigyorogva Taehyung, aki épp ekkor lépett be a szobámba
–Lehet ennél is rosszabb ez a nap? – Sóhajtottam fel
–Ha az a bajod, hogy Hyunwooval ébredtél, akkor azt magadnak köszönd, ugyanis te barátkoztál vele össze részegen, hogy aztán együtt hisztizettek Jiwoo miatt – Mondta az idősebb fiú – Na meg, nem tudtam, hogy ő hol él, azért hoztam őt is ide – Tette hozzá

–Viszont ami Jiwoot illeti...– Kezdett bele a mondandójába Taehyung, viszont közbe vágtam
–Tudok mindent, úgyhogy ne mondj semmit – Sóhajtottam fel miközben felálltam, majd előkerestem pár tiszta ruhát és a fürdőszobába mentem rendbe szedni magam

Miután lezuhanyoztam és átöltöztem  egyenesen a konyhába indultam, hogy főzzek magamnak egy jó erős kávét, viszont útközben ért egy kis meglepetés.

–Látom végre felébredtél – Mondta Jiwoo, aki a nappaliban volt – Lesz egy kis beszélni valónk – Fonta keresztbe a karjait
–Most álmodom, hallucinálok, vagy tényleg itt vagy? – Kérdeztem, a lány pedig csak tarkón csapott – Szóval tényleg itt vagy – Mondtam fájdalommal teli hangon

–Ha tényleg elmentem volna, akkor az első dolgod, hogy leidd magad? – Kérdezte cseppet sem kedvesen
–Nos...Azt hiszem félreértettem pár dolgot – Mondtam – Viszont örülök, hogy itt vagy – Öleltem magamhoz boldogan, és annak ellenére sem engedtem el, hogy a lány folyamatosan ütlegelt

–Kim Matthew, én komolyan megfojtalak egyszer! – Sóhajtott fel
–Nem érdekel, a lényeg az, hogy nem utaztál el sehová – Pusziltam meg, amire a lány arcán is megjelent egy halvány mosoly

–Hyunwoo, máris mész? Legalább egy kávéra maradhatnál – Mondta Jiwoo amikor az említett fiú is lejött Taehyunggal együtt
–Köszönöm, viszont van még pár elintézni valóm, így mennem kell – Felelte a fiú, aki kissé szomorúnak látszott, viszont próbált magára erőltetni egy halvány mosolyt

[...]

Mint időközben kiderült, a repjegy igazából Jiwoo apjának lett lefoglalva, és azért bízták meg ezzel Jiwoot, mert a szülei túl elfoglaltak voltak, így egy szabad percük se volt. A lány pedig igazából csak a szüleinél volt, elbúcsúzni az apjától. Telefonon pedig azért nem tudtam elérni, mert lemerült a készülék.

Mivel Jiwoo azt vette le ebből az egészből, hogy én hazugnak képzeltem őt, kissé nehezen, de végül sikerült megbeszélni ezt a nagyobb félreértést a lánnyal, viszont ennek ellenére is láttam, hogy a lány haragszik még rám egy kicsit. De őszintén szólva, tényleg hülyeség volt a saját fejem után menni az helyett, hogy megkérdeztem volna bármit tőle, mert így talán elkerülhettük volna ezt az egész dolgot.

–Hogy érzed magad? – Kérdeztem miközben leültem Jiwoo mellé, aki délelőtt is említette, hogy nem érzi jól magát, viszont körülbelül fél órája szinte folyamatosan hány, és magas láza is van
–Jobban vagyok kicsit – Felelte – Viszont a hányingerem nem akar szűnni – Mondta
–Még a lázad is elég magas, de vajon mi történhetett veled, hogy ennyire rosszul lettél hirtelen? – Sóhajtottam fel miközben betakartam a lányt

–Nem tudom, hogy mi bajod lehet, viszont aggódom érted – Pusziltam meg a homlokát – Lehetséges, hogy elkaptál valamit? – Kérdeztem
–Nem tudom, viszont egy dolgot tudok. Azt, hogy szerintem megint hánynom kell – Mondta, ezután pedig a segítségemmel felkelt az ágyból, majd a fürdőszobába sietett, ahová sóhajtva követtem

–Jobban érzed magad valamennyire? – Kérdeztem a lány hátát simogatva
–Csak egy kis pihenésre van szükségem – Bólintott egy aprót – Túl hosszú volt nekem ez a nap, egész éjszaka fent voltam, és aligha két órát pihentem a nap folyamán, ráadásul nagyon sok dolgom volt. Talán túl megterhelő volt ez az egész nekem, és kimerült a testem és a szervezetem egyaránt – Mondta
–Lehetséges, erre jelenleg én sem találok jobb magyarázatot – Simitottam végig a lány haján – Viszont, ha holnapig nem leszel jobban, akkor orvoshoz megyünk, mert ez így nem normális – Mondtam























Reklám után folytatjuk, ne menjenek messzire ☝️

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro