–Szerencséd, hogy van egy másik is – Mondtam nevetve – Ezt inkább hagyd rám, nem vagy fodrásznak való – Néztem fel rá
–Egyáltalán ez hogy történhetett meg? Nem is csináltam semmit – Mondta a fiú, én pedig csak tovább nevettem rajta
–Ilyen tehetséges is csak te lehetsz – Jegyeztem meg
–Szóval...Akkor nem is haragszol? – Kérdezte
–Amint mondtam, van egy másik, szóval ezzel van szerencséd, máskülönben nagyon megvertelek volna – Feleltem – Viszont ezentúl inkább maradj távol a dolgaimtól – Mondtam

–Amúgy mondcsak, mit álmodtál a reggel, ami annyira felzaklatott? – Kérdezte egy idő után – Szinte sosem mondod azt, hogy félsz, így rám ijesztettél ezzel – Mondta
–Nem lényeges, csak egy álom volt – Feleltem, mivel nem akartam elmondani, hogy megint Haesooval kapcsolatban vannak rémálmaim, amit nem tudok hová tenni

Matthew szemszöge:

[...]

–Matthew, unatkozom itthon, elmegyünk valahová? – Kérdezte Jiwoo miközben leült mellém és hozzám bújt
–Szó sem lehet róla – Válaszoltam
–Miért? – Kérdezte
–Mert pihenni fogsz, nem sétálni – Feleltem
–Jó, akkor elmegyek egyedül – Állt volna fel mellőlem, viszont nem engedtem
–Azt mondtam, hogy pihenni fogsz. És most az egyszer nem az lesz, amit te akarsz – Kaptam fel az ölembe, majd a szobámba mentem vele

–Ha itthon akarsz csinálni valamit, az oké, viszont nem mész sehová – Mondtam miközben lefektettem őt az ágyra, majd én is mellé feküdtem – Amúgyis rossz idő van – Tettem hozzá
–Ilyenkor nem szeretlek – Mondta duzzogva
–Ha tovább duzzogsz, akkor az ágyhoz kötözlek – Mondtam, amire kaptam tőle egy gyilkos pillantást – Ne nézz így, komolyan mondtam – Húztam közelebb magamhoz, ezzel egyidőben pedig kintről hallatszott egy dörgés, így a lány ha lehet, mégközelebb bújt hozzám

–Mondtam, hogy amúgy sincs jó idő kint – Pusziltam a lány hajába – Szóval itthon maradunk, és pihenni fogsz, mivel a lőtt seb nem játék – Mondtam
–De én jól vagyok – Felelte
–Nem érdekel, én akkoris aggódom érted, és ezzel lezártam a vitát – Mondtam, a lány pedig csak sóhajtva a mellkasamba fúrta a fejét, nem sokkal később pedig el is aludt

»Este«

–Fiúk, lehetne kicsit halkabban? – Kérdezte Jiwoo – Nagyon fáj a fejem – Mondta
–Neked mindig van valami bajod – Felelte Daniel
–Ma átaludtam majdnem az egész napot, alig fél órája ébredtem fel, azért fáj a fejem – Mondta Jiwoo
–És ezért miért vagyunk mi a hibásak? Egyáltalán hogy vagy képes olyan sokat aludni? – Kérdezte Daniel
–Neked ahhoz semmi közöd – Felelte gúnyosan mosolyogva Jiwoo

–Megyek, lezuhanyzom és átöltözöm, utána visszatérek, és lehetséges, hogy megverem Danielt – Mondta Jiwoo, majd ezzel el is indult az emeletre
–Miért kötekszik mindig velem? – Kérdezte Daniel
–Nála ez a szeretet jele – Vontam vállat

Egy kis idő múlva Jiwoo is visszatért hozzánk, és természetesen első dolga volt kötekedni Daniellel

–Most miért ütöttél meg? – Kérdezte Daniel
–Miért ne tettem volna? – Kérdezett vissza Jiwoo miközben leült mellém, majd oldalról átölelt és a vállamra hajtotta a fejét – Megéheztem, szóval megyek és készítek magamnak valamit – Mondta egy idő után, majd felállt mellőlem és a konyhába ment

–Megyek és felidegesítem őt – Mondta Daniel, majd Jiwoo után ment, pár perccel később pedig sikítozva szaladt ki a konyhából, Jiwoo pedig egy késsel kergette őt, a látványtól pedig kitört belőlem a nevetés
–Itt meg mi folyik? És miért kergetőzik egy késsel ez a két agyfogyatékos? – Kérdezte Somin, aki épp ekkor jött le
–A szokásos – Felelte Taehyung

»Másnap reggel«

–Itt meg mi folyik ilyen korán? – Kérdezte Jiwoo, aki velem és Daniellel együtt azt nézte, ahogy Somin egy serpenyővel kergeti a sikítozó Taehyungot
–Nem tudom, de jó műsor. Nálatok minden reggel ilyen? – Kérdezte nevetve Daniel
–Hát, végülis ez már normálisnak számít nálunk – Vont vállat Jiwoo
–Miért? Te is egy serpenyővel szoktad kergetni Matthewt? – Kérdezte Daniel
–Még nem volt rá példa, de kitudja mit hoz majd a jövő – Felelte a lány – Most pedig megyek és megiszok egy kávét, szóljatok, ha történik valami izgalmas – Mondta, majd ezzel bement a konyhába

–Azt hiszem, hogy megöltem...– Mondta Somin miután leütötte Taehyungot a serpenyővel, majd bökdösni kezdte a fiút az említett tárgy nyelével – Oh mégsem, még él – Jegyezte meg miután a földön fekvő fiú szenvedve felnyögött
–Miről maradtam le? Taehyung miért fekszik a földön? – Kérdezte Jiwoo, aki épp ekkor ért vissza a konyhából
–Somin aranyhajnak érezte magát, és tényleg leütötte Taehyungot – Felelte Daniel
–Legalább addigis nyugton van – Jegyeztem meg

–Valamelyik barom segíthetne ágyba vinni ezt a majmot – Mondta Somin, közben pedig próbálta felszedni Taehyungot a földről
–Segítek – Sóhajtott fel Daniel, majd segített Sominnak felvinni Taehyungot

–Ezek bolondok – Rázta meg szórakozottan a fejét Jiwoo, majd leült mellém – Már kora reggel bolondok háza van – Sóhajtott fel, majd a fejét a vállamra hajtotta
–Ez nálunk csak egy átlagos nap – Simitottam a lány fejére

[...]

Időközben a drága szerelmem elrángatott sétálni, mivel szerinte megbolondul, ha továbbra is otthon marad a többiek közelében.

–Beülünk kávézni? – Kérdeztem Jiwootól amikor az egyik kávézóhoz értünk
–Hmm...Nem, most nincs kedvem beülni, túl sok ember van bent – Felelte a lány
–Akkor vegyünk elvitelre? – Kérdeztem
–Jó, viszont nekem nincs kedvem bemenni sem, szóval inkább itt megvárlak – Válaszolt
–Rendben, akkor sietek vissza, és remélem, hogy miután visszatérek még itt leszel – Pusziltam meg a lányt

Bementem a kávézóba, majd a pultnál kikértem a szokásos kávékat, amiket pár percen belül meg is kaptam, így miután kifizettem őket, mentem is vissza Jiwoohoz.

–Itt is vagyok szerelmem – Mondtam amikor kiléptem az ajtón, viszont a szőke hajú lány mellett egy fiú is volt, akivel valószínűleg épp beszélgetett eddig
–Szerelmem? – Fagyott le a fiú mosolya
–Igen, ő Kim Matthew, a barátom – Mondta mosolyogva Jiwoo – Ő pedig Shin Hyunwoo, akkoriban ismertem meg őt és barátkoztunk össze, amikor mi ketten tartottunk egy kisebb szünetet – Mutatta be nekem a fiút

–Örülök a találkozásnak – Erőltettem magamra egy mosolyt Jiwoo miatt
–Én is, viszont sajnos most mennem kell – Mondta a fiú, majd ezzel el is ment
–Miért változott meg hirtelen a kedve? – kérdezte Jiwoo, én pedig csak vállat vontam, pedig sejtettem, hogy ez a fiú valószínűleg érez valamit Jiwoo iránt

[...]

–Szóval lecserélsz? Hát jó, akkor ne is szólj hozzám – Mondta Daniel miután megtudta, hogy Jiwoonak van egy másik fiú barátja is
–Ne aggódj, akkoris te maradsz a kedvencem – Csapta meg gyengéden a fiú arcát Jiwoo – Veled szoktam a legtöbbet verekedni, úgyhogy érezd magad megtisztelve – Mondta a lány

–Na jó, ha adsz harmincezer wont, talán kibékülök veled – Mondta a fiú
–Na persze, majd meg is fizetek egy majmot – Felelte Jiwoo
–Te amúgy miért vagy olyan szótlan? Van valami baj? – Kérdezte tőlem Daniel
–Nincs semmi, csak egyszerűen nincs mondani valóm – Vontam vállat
–Ugye nem vagy féltékeny? – Kérdezte Jiwoo miközben átült mellém, majd oldalról átölelt és úgy nézett fel rám
–Nem, tényleg nincs semmi bajom – Pusziltam meg a lány homlokát

–Viszont nekem van bajom, mert te engem nem cserélsz le csakúgy – Mondta Daniel
–Parancsolsz? – Kérdezte nevetve Jiwoo
–Matthew, erre most mi a helyes válasz? – Kérdezte tőlem a fiú
–Fuss, amíg van rá lehetőséged – Feleltem, ezzel pedig el is kezdődött a szokásos kergetőzés Jiwoo és Daniel között, amit én csak nevetve figyeltem

–Jó, feladom – Vágta le magát a kanapéra Daniel, aki egy idő után teljesen kifulladott, ahogy Jiwoo is, viszont a lánynak még volt annyi energiája, hogy tarkón csapja Danielt 
–Utállak – Mondta Jiwoo

A reklám után folytatjuk, ne menjenek messzire ☝🏻