–Szeretlek – Súgta az ajkaimra, majd megcsókolt
–Én is szeretlek – Mondtam miután elváltunk
–Egy pokol volt nélküled élni szerelmem – Ölelt magához – Nem akarlak újra elveszíteni – Puszilt a hajamba
–Mostmár nem fogsz – Mondtam mosolyogva

–Nos, remélem is – Felelte
–Senki és semmi sem állhat közénk – Mondtam – Csak a tiéd vagyok – Csókoltam meg, a fiú pedig azonnal viszonozta a tettem
–Mindennél jobban szeretlek – Mondta miután elváltunk, majd puszilgatni kezdett, én pedig csak átöleltem a nyakát

Matthew szemszöge:

»Másnap«

–Fogalmam sincs, hogy az volt rosszabb, amikor haragban voltatok, vagy ez, hogy folyton egymás szájában vagytok – Jegyezte meg az éppen ekkor megérkező Daniel
–Miért zavar ez téged? Te is csinálhatnád ezt a barátnőddel, aki elég szép – Mondtam

–Nos, nekem jelenleg nincs barátnőm, viszont Jiwoo reakciójából ítélve, neked se lesz sokáig – Mondta Daniel
–De most mi rosszat mondtam? – Fordultam Jiwoo felé, aki csak keresztbe font karokkal figyelt engem

–Szóval elég szép? – Kérdezte Jiwoo
–Nem úgy értettem – Mondtam
–Neki magyarázkodj – Felelte, majd ezzel felállt mellőlem és felment a szobájába

–De ezzel mi rosszat mondtam? – Kérdeztem
–Nos, szerintem sem illik a barátnőd előtt más lányokat dicsérni – Felelte Daniel
–Téged akartalak csesztetni, erre magammal basztam ki – Sóhajtottam fel

[...]

–Szerelmem, még mindig haragszol? – Léptem be Jiwoo szobájába, viszont ekkor a lány keresztbe fonta a karjait, majd az erkély felé fordult – Szépségem, te most féltékeny vagy? – Kérdeztem miközben lefeküdtem mellé, majd át akartam ölelni, de ellökte a kezem

–Csak Danielt akartam idegesíteni, viszont ha tudtam volna, hogy ennyire komolyan veszed, akkor inkább csendben maradok – Sóhajtottam fel
–Nem érdekel mit csinálsz – Mondta

–Hercegnőm, az én szememben egyik lány sem ér fel a te szépségedhez – Öleltem át hátulról – Számomra te vagy a leggyönyörűbb és a legtökéletesebb lány – Pusziltam meg az arcát
–Nem hatnak meg ezek a szövegek. Menj ahhoz a lányhoz, nála talán beválnak – Mondta

–Szóval tényleg féltékeny vagy – Nevettem el magam akaratlanul is – Pedig semmi szükség rá, nekem csak te kellesz – Fordítottam magammal szembe
–Nem hiszek neked – Mondta

–Nem? – Kérdeztem, majd csókolgatni kezdtem, amire először nem reagált semmit, viszont végül viszonozta a csókjaim – Tudtam, hogy ennek nem tudsz ellenállni – Mondtam vigyorogva

–Utálom, hogy ennyire ismersz – Mondta
–Jobban, mint bárki más – Súgtam az ajkaira, majd újra csókolgatni kezdtem – Szeretlek – Súgtam két csók között

[...]

–Hol voltál? – Kérdeztem Jiwootól, aki épp ekkor lépett be az ajtón
–Csak sétálni – Válaszolt
–Nem úgy volt, hogy nem mehetsz egyedül sehová? Miért nem szóltál nekem? – Kérdeztem
–Sominnal voltam, csak ő kint maradt a kertben Taehyunggal – Sóhajtott fel

–Biztos? – Kérdeztem
–Miért hazudnék? – Kérdezett vissza
–Jólvan, csak aggódom érted – Mondtam, majd sóhajtva magamhoz húztam és megpusziltam a homlokát

–Nem akarom, hogy valami bajod essen megint – Mondtam
–Ne aggódj, nincs semmi bajom – Felelte
–Nem tehetek róla, amióta megtörtént az a baleset, azóta nem tudok nyugton maradni, ha nem tudom biztosra, hogy jól vagy – Mondtam

–Tényleg felesleges ennyit aggódnod – Mondta – Hisz láthatod, hogy jól vagyok – Tette hozzá
–Egyszerűen késztetést érzek arra, hogy vigyázzak rád – Mondtam

–Na, már ki is békültetek? – Kérdezte Daniel, aki épp ekkor jött be Taehyung és Somin társaságában
–Miért? Történt valami? – Kérdezte Somin
–Csak kicsit hisztizett Jiwoo, de megoldottuk – Válaszoltam

–Jiwootól megszoktuk a hisztit – Mondta Daniel – Kérlek, ne verj meg – Tette hozzá rögtön, amikor Jiwoo ránézett
–Szerencséd, nincs kedvem verekedni – Mondta Jiwoo
–Az hogy lehet? Talán beteg vagy? – Kérdezte a fiú miközben Jiwoo homlokára tette a kezét, ekkor pedig Jiwoo tarkón csapta őt

Jiwoo szemszöge:

[...]

–Szeretlek, szépséges hercegnőm – Mondta Matthew miközben rám feküdt, majd átölelt és megpuszilta az arcom
–Matthew, én is szeretlek. De nehéz vagy, és ez fáj – Nevettem fel

–Sajnálom, nem akartam fájdalmat okozni – Szállt le rólam – Jól vagy? – Kérdezte
–Ennél jobban nem is lehetnék – Ültem fel mosolyogva, majd a kezeim közé fogtam a fiú arcát és megcsókoltam őt

–Annyira szerencsésnek érzem magam melletted – Mondta miután elváltunk – Nálad jobbat keresve se találnék – Puszilt meg, majd az ölébe ültetett, én pedig csak átöleltem a nyakát

–Nélküled teljesen elveszettnek éreztem magam – Puszilta meg a nyakam – Hiába próbáltalak, nem tudtalak elfelejteni – Mondta
–Én sem tudtalak elfelejteni – Feleltem – A szívem csak a tiéd – Tettem hozzá

–Mindig is szerettelek és szeretni is foglak – Pusziltam meg – Számomra te vagy az egyetlen, csak téged vagyok képes szeretni – Mondtam, a fiú pedig csak elmosolyodott
–Imádom, amikor így beszélsz – Mondta – Főleg, hogy ritkán beszélsz így – Tette hozzá továbbra is mosolyogva

–Szerintem nincs szükség szavakra, anélkül is tudod, hogy mennyire szeretlek – Mondtam
–Ez így van, viszont sokkal jobban hangzanak ezek a szavak, ha te mondod őket – Felelte, én pedig csak elmosolyodtam

»Este«

–Hölgyeim, zavarok? – Dugta be az ajtón a fejét Matthew
–Nem, én már amúgyis menni készültem – Felelte mosolyogva Somin, majd felállt és elhagyta a szobámat

–Már hiányoztam? – Kérdeztem nevetve
–Talán egy nagyon kicsit – Felelte mosolyogva, majd leült mellém – Hogy érzed magad? – Kérdezte

–Ha a közelemben vagy, akkor mindig jól vagyok – Hajtottam a fejem a vállára
–Ennek örülök, mert imádok a közeledben lenni – Ölelte át a vállam, majd a hajamba puszilt

–Szeretlek – Emelte fel a fejem, hogy a szemembe tudjon nézni
–Én is szeretlek – Mondtam mosolyogva, a fiú pedig csak megcsókolt, majd egyik kezét a belső combomra vezette, amit simogatni kezdett

A fiú egy idő után végig döntött az ágyon, majd kigombolta a rövidnadrágom és az anyag alá vezetve a kezét kezdett kényeztetni, ami miatt a csókba nyögtem.

–Imádom, amikor alattam nyögsz – Súgta vigyorogva a fülembe, majd gyorsítani kezdett az ujjain
–Ah Matthewh – Markoltam a fiú pólójába
–Mond, szépségem – Puszilt meg, majd áttért a nyakamra, én pedig akárhányszor akartam megszólalni csak nyögés hagyta el a szám

»Másnap«

–Hol van Matthew? – Kérdezte az éppen ekkor megérkező Daniel, ezzel felébresztve a gondolataimból
–Fent a szobájában, Taehyunggal beszélgetnek – Válaszoltam
–Már megint pletykálnak és engem nem is hívtak? – Kérdezte – Most megyek és megverem mindkettőt – Mondta, majd ezzel fel is ment a másik két fiúhoz

Amikor Daniel eltűnt én újra elmerültem a gondolataimban, már megint azon jár az eszem, amit Haesoo mondott nekem a kórházban. Félek, hogy megint tenni fog valamit velem vagy Matthew-val, esetleg Sominékkal, én már bármit kinézek belőle

–Min gondolkodsz? – Kérdezte Somin
–Semmin, nem fontos – Válaszoltam, viszont továbbra is csak bámultam magam elé
–Van valami baj? – Kérdezte, én pedig csak sóhajtottam egyet – Ne merj hazudni, nálam jobban senki sem ismer téged – Mondta

–Megigéred, hogy nem mondod el senkinek? – Kérdeztem – Félek Matthew reakciójától – Mondtam
–Persze, megígérem – Mondta – De mi történt? – Kérdezte, én pedig ismét sóhajtottam egyet, majd elkezdtem mesélni
–Amikor bent voltam a kórházban Haesoo is bejött hozzám...Elmondta, hogy miatta volt a baleset – Mondtam – Azt is mondta, hogy addig nem fog békén hagyni, amíg teljesen tönkre nem teszi az életem – Tettem hozzá

–Valamint megfenyegetett, hogy ne mondjam el ezt senkinek, különben rosszabbat is tesz velem – Mondtam lehajtott fejjel
–Hogy mi? és te ezt mindvégig titkoltad előlünk? – Kérdezte
–Sajnálom, de ismerem Matthewt és tudom, hogy nem hagyná ezt annyiban. Ezért kérlek, te se mondj neki erről semmit – Mondtam

–Már mindent tudok – Mondta a szőke hajú fiú
–Matthew, mégis mióta álltok ott? – Fordultam kissé félve a lépcső felé, ahol a három fiú állt
–Elég régóta ahhoz, hogy mindent halljunk – Válaszolt Matthew

Sziasztok, itt is lenne a 26.-ik rész, remélem, hogy tetszik nektek 💕

anyamfasza 🌚🌝❤️

junkyvs 😽❤️

A reklám után folytatjuk, ne menjenek messzire ☝️