–És még ezek mellett maradjon az ember nyugodt – Sóhajtott fel a szőke hajú lány
–Szerintem jobb lesz, ha inkább lefekszel, máskülönben ezek az idióták kikészítenek – Mondta Somin
–Szerintem is az lesz a legjobb – Állt fel Jiwoo, majd elindult az emelet felé, ahová követtem

–Csak akkor maradhatsz itt, ha csendben leszel – Mondta a lány amikor felértünk a szobájába
–Ne aggódj, nem terveztem zajongni. – Feleltem – Viszont mostmár feküdj le – Fektettem le az ágyra, majd én is mellé feküdtem. A lány pár percen belül elaludt, én pedig csak mosolyogva figyeltem őt

[...]

–Jiwoo még alszik? – Jött be az említett lány szobájába Somin, egy tálcával a kezében
–Igen, de mindjárt felébresztem, mert ideje lenne, hogy egyen és bevegye a gyógyszereket – Mondtam

–Épp azokat hoztam fel – Tette le az éjjeliszekrényre a tálcát – Rád bízom, hogy ráerőszakold az evést és a gyógyszereket, én nem is zavarok tovább – Mondta, majd ezzel el is hagyta a szobát, én pedig keltegetni kezdtem Jiwoot

–Woo...Drágám – Puszilgattam a lányt, aki egy idő után mocorogni kezdett
–Még fáradt vagyok – Bújt hozzám
–Szerelmem, ideje bevenned a gyógyszereket, úgyhogy kelj fel – Mondtam a haját simogatva
–Matthew, kérlek még legalább öt percet hagyj aludni – Mondta

–Semmi öt perc – Húztam ülő helyzetbe a félálomban lévő lányt – Olyan aranyos vagy ezzel a kinézettel – Pusziltam meg mosolyogva az arcát
–Mindjárt mutatok valamit, amit nem fogsz cukinak tartani – Mondta
–Na, úgy látszik, hogy teljesen felébredtél – Nevettem el magam

Jiwoo szemszöge:

[...]

–Már félórája megsem szólalsz, min gondolkozol? – Kérdezte Matthew
–Csak azon, hogy hányszor mondtam neked azt, hogy nem szeretlek, viszont közben ennek pont az ellenkezőjét éreztem – Válaszoltam
–Nos, szívesen mondanám azt, hogy mindvégig tudtam, hogy igazából szeretsz, viszont néha én is elgondolkodtam azon, hogy lehet tényleg utálsz – Mondta

–Mindig Daniel és Taehyung vigasztaltak olyankor – Mosolyodott el halványan
–Daniel engem is vigasztalt – Mondtam – Sokat kötekszem vele, viszont ez azért van, mert számomra olyan, mintha a kisöcsém lenne. Szóval ez olyan, mintha egyféle testvéri szeretet lenne – Tettem hozzá

–Tudtam, hogy szeretsz, te ősasszony – Lépett be a szobámba egy vigyorgó Daniel
–Te majom, hallgatoztál? – Kérdeztem
–Nem, csak megakartam kérdezni, hogy hogy vagy, és véletlenül hallottam a beszélgetést – Mondta

–És mostmár nem tudjátok letagadni, hogy szerettek – Mondta büszkén vigyorogva
–Hé! Én egy szóval sem mondtam, hogy szeretlek – Mondta Matthew
–Nem is kell mondanod, tudom – Felelte Daniel – De én is szeretlek titeket – Feküdt be közénk, majd mindkettőnket átölelt, amin csak nevettünk

–Jól van, mostmár elég – Löktem le magunkról a fiatalabbat
–Az előbb mondtad, hogy kisöcsédként szeretsz, most miért vagy gonosz? – Kérdezte
–Mert egy majom vagy – Feleltem, viszont nem bírtam visszatartani a nevetést

–Matthew, már megint bánt az asszonyod – Panaszkodott Daniel
–Jó, és én mit csináljak vele? – Kérdezte Matthew – Engem is terrorban tart – Mondta
–És még ezek mellett maradjak nyugodt – Sóhajtottam fel

»Este«

–Nem vagy fáradt? – Kérdeztem Matthewtól – Már napok óta aligha pihensz valamit, folyton rám vigyázol – Mondtam
–Jól vagyok, ne aggódj – Puszilt meg
–Biztos? nekem nagyon nem tetszik, hogy napok óta nem pihensz – Mondtam
–Mondtam már, hogy jól vagyok, ne aggódj ez miatt – Felelte – Meg amúgyis, a pihenésre most neked van szükséged – Mondta

–Amúgy, nem fáj semmid? – Kérdezte – Szereztél jópár sérülést – Mondta
–Nem fáj semmim, ne aggódj már – Pusziltam meg mosolyogva az arcát
–Biztos? – Kérdezte, én pedig csak bólintottam egy aprót

Igazából mindenem fáj, de nem akarom, hogy mégjobban aggódjon értem, így próbálom nem kimutatni a fájdalmat, ami nem mondom, hogy nem nehéz, de ha nem akarom, hogy lássa rajtam, akkor muszáj.

–Ha nem zavarlak, akkor ma este szeretnék veled maradni. – Mondta a fiú, ezzel felébresztve a gondolataimból – Úgysem tudnék nyugodtan aludni, ha nem vagy a közelemben – Tette hozzá
–Nyugodtan maradhatsz, nekem is hiányzott a közelséged esténként – Mosolyodtam el

–Mostmár minden bajtól megóvlak téged – Mondta – Ezentúl sehová sem mehetsz egyedül a házon kívül – Tette hozzá
–Magamat ismerve, a házban is képes vagyok balesetet okozni magamnak – Nevettem el magam
–Ez mondjuk igaz – Nevette el magát ő is – Nos, akkor a házban is rajtad tartom a szemem – Mondta

–Viszont szerintem mostmár ideje lenne aludnod, elég késő van – Mondta
–Ma egésznap aludtam, nem vagyok fáradt – Mondtam
–Délután bezzeg kész lettél volna megverni, amiért felébresztettelek – Mondta nevetve
–Az akkor volt – Vontam vállat mosolyogva

»Másnap reggel«

Amikor felébredtem Matthew még aludt, így én csak mosolyogva néztem őt. Legalább pihent pár órát az éjszaka folyamán

Egy jó ideig néztem őt, viszont a fiú végül mocorogni kezdett, majd nem sokkal később fel is ébredt

–Jó reggelt – Mondtam mosolyogva
–Jó reggelt, szépségem – Puszilta meg a homlokam
–Megyek, készítek valamit reggelire – Mondtam, majd már készültem volna felállni,  viszont Matthew nem engedte
–Nem mész sehová – Ölelt szorosan magához

–De Matthew...– Mondtam, viszont a fiú közbe vágott
–Semmi de, itt maradsz – Mondta
–Matthew, nem feküdhetek itt egésznap – Nevettem fel
–Miért? Mi akadálya van? – Kérdezte
–Az, hogy nem akarok itt feküdni – válaszoltam

–Most kivételesen nem az lesz, amit te akarsz – Mondta
–Megverlek – Feleltem, amire a fiú nevetni kezdett
–Már kora reggel verekedni akarsz? – Kérdezte
–Fogok is – Feleltem

–Úgysem mersz – Mondta vigyorogva
–Azt mondod? – Kérdeztem
–Igen, azt – Ült fel, majd magával szemben az ölébe ültetett – De inkább adj egy csókot, annak jobban örülnék – Mondta, én pedig csak mosolyogva megráztam a fejem
–Úgysem kerülőd el a verést – Öleltem át a nyakát, majd megcsókoltam

Matthew szemszöge:

»Délután«

–Köcsög! – Ugrott fel a hátamra Daniel
–Mi kínod van? – Kérdeztem nevetve, viszont a fiú csak arcon puszilt – Szállj már le rólam – Dobtam le továbbra is nevetve
–Mindig dobáltok engem – Mondta a fiú – Mi vagyok én? Egy zsák? – Kérdezte

–Örülj annak, hogy legalább nem rúgdoslak meg – Mondta Jiwoo
–Az hiányozna nekem, így is fáj mindenem miattatok – Felelte
–Nos, ha tudnál normálisan viselkedni, akkor nem lenne ez – Vont vállat a lány

–Ha nem lennél egy agresszív ősasszony, akkor nem lenne ez – Mondta Daniel – És most légyszi, ne verj meg – Nézett rá
–Most az egyszer szerencsés vagy, mert nincs sem kedvem, sem erőm verekedni – Mondta Jiwoo – De következőre nem lesz szerencséd – Tette hozzá

–Megszállta a szentlélek, vagy túlságosan lefárasztottad tegnap éjjel? – Kérdezte tőlem Daniel
–Nekem jelenleg tényleg nincs erőm verekedni, de ha így folytatod, neked felkelni se lesz erőd – Mondta Jiwoo
–Jólvan na, csak kérdeztem – Tette fel védekezően a kezeit a fiú

–Amúgy, mesélj csak nekünk – Mondtam Danielnek – Mi a helyzet azzal a lánnyal? – Kérdeztem
–Milyen lánnyal? – Kérdezett vissza
–Ne játszd a hülyét. Pontosan tudod, hogy kiről beszélek – Mondtam
–Esküszöm, hogy nem tudom kiről beszélsz – Felelte
–Arról a lányról beszélek, akivel állítólagosan barátok vagytok – Mondtam

–Oh, hogy róla van szó – Mondta – Mi lenne? Amint mondtam, barátok vagyunk –
Vont vállat
–Nem szép dolog hazudni, főleg nem egy idősebbnek – Mondtam – Szóval mondd el az őszintét – Tettem hozzá
–Mit mondjak még el? Esküszöm, hogy csak barátok vagyunk – Mondta
–Na és nem is tetszik neked? – Kérdezte Jiwoo
–Hát, megkell hagyni, hogy nagyon szép lány, de nem az esetem – Válaszolt

Sziasztok, itt is lenne a 24.-ik rész, ami remélem, hogy tetszik nektek 💕

anyamfasza 🌚🌝❤️

junkyvs 👹

A reklám után folytatjuk, ne menjenek messzire ☝️