Changbin úgy érezte magát, mint akit agyon vertek. Az izgalomtól sokáig forgolódott ébren, nehezen tudott elaludni, így a korán kelés még nagyobb kín volt neki, mint alapból. Elgémberedett izmait és agyát egy jó zuhannyal tervezte felfrissíteni. Míg a tus alatt ált, fejében újra és újra végig pörgette a tegnap délután eseményeit...

Tetszett neki Felix. Talán túlságosan is.

Ez a fajta kedvelés, nem olyan volt, amikor valakiről elkönyveled magadban, hogy huu, de jól néz ki... Ez olyan volt, amikor képtelen vagy levenni a szemed a másikról, mert mágnesként vonzza magához a tekinteted. Amikor minél közelebb akarsz kerülni hozzá és sokkal jobban megakarod ismerni őt. Tetszik a külseje és kíváncsian várod, hogy felfedezd a belsőértékeit is, remélve, hogy nem fogsz csalódni.

Changbinnak valamiért az volt a megérzése, hogy Felix nem fogja pofára ejteni, maximum legrosszabb esetben kiderül, hogy heteró, nem tetszik neki, esetleg nincsenek egy hullámhosszon... De az idősebb elképzelhetetlennek tartotta, hogy Lix rossz ember legyen.

Miután végzett a tisztálkodással nagyot sóhajtva megállt a ruhásszekrénye előtt. Soha nem csinált gondot abból, hogy mit vegyen fel, de aznap különösen jól akart kinézni. Végül egy egyszerű farmerra, fehér pólóra és fekete bőrdzsekire esett a választása. Bár nyár volt, de a hidegfrontnak hála meglehetősen hűvös volt. Egész hamar elkészült mindennel, még egy utolsó pillantást vetett a tükörképére és nagyot sóhajtva elhagyta az otthonát.

Felix már hét óra előtt pár perccel a parkolóban ücsörgött. Idegesen dobolt a lábával és rossz szokásához híven a száját rágcsálta. Changbinhoz hasonlóan ő sem aludt valami jól és természetesen ugyanaz miatt. A kis szeplős nem akart tapadósnak tűnni, de minél több időt szeretett volna Bin társaságában tölteni, ezért jött neki kapóra a reggeli kocsikázás.

Mikor az ismerős autó bekanyarodott, az ausztrál fiú arcán akkora mosoly terült el, hogy ha nem lettek volna fülei, akkor körbe érte volna a fejét. Dzsekijét lazán a vállára kapva Bin felé sétált és mikor hyungja kiszállt a kocsiból tányér méretű szemekkel méregették egymást. Úgy néztek ki, mintha előre megbeszélték volna, hogy mit vegyenek fel.
-Jó a szerkód Felix - mérte végig Changbin mosolyogva.
-Te is csini vagy hyung - nevette el magát édesen, ezzel még szélesebbre varázsolta Bin vigyorát. A cipőjüket leszámítva ugyan azt viselték, csak az idősebb fiún fekete bakancs, míg Lixen fekete fehér torna cipő volt.

-Gyere - intett fejével az alacsonyabb a kocsija felé és még az ajtót is kinyitotta Felixnek.
-Köszönöm - motyogta szégyenlősen a kis szeplős. Nem igazán tudott mit kezdeni hyungja kedves gesztusaival és ettől roppant mód zavarban volt.
-Hogy aludtál? - kezdeményezett könnyed csevejt Bin, miközben beindította a kocsit és kigurultak a parkolóból. Bár szemével az utat nézte, de valójában minden figyelme Felixé volt.

-Nem túl jól - vallotta be az ausztrál nagyot ásítva, majd szemét behunyva kényelmesen elhelyezkedett az anyósülésben. - Remélem neked jobban telt az éjszakád hyung.
-Biztos valami bolygó együttállás van, alig tudtam aludni - morogta és arcát enyhe pír lepte el.

Végül is ha Felixet mától átkereszteljük "Bolygó együttállásnak", akkor valóban az miatt nem aludt Changbin...

Az út a kávézó felé szótlanul telt, de valamiért ezt egyikük sem érezte kínosnak. A csend sokkal inkább békés volt és meghitt, az a fajta, amibe jó belegubózódni. Mikor Changbin leállította a kocsit és készülődött a kiszálláshoz, Felix finoman lefogta és tenyerével végig simított a karján. Bin csillogó tekintettel nézett fel a fiúra, aki vészesen közel került volt hozzá. Annyira közel, hogy kisebb megerőltetés nélkül megtudta volna csókolni...

-Maradj csak hyung, majd én intézem - mosolygott Felix a megszeppent idősebbre, majd kiszállt az autóból. - A lányok, hogy isszák a kávét? - dugta vissza a fejét hirtelen, ezzel kisebb szívbajt hozva Changbinra.
-Natalie tejeskávét iszik mindenféle édesítés nélkül, Sujin tejeskávét 3 cukorral - darálta fejből. Évek óta barátok voltak, kevés olyan dolog volt amit ne tudott volna a lányokról. Lix egy bólintással nyugtázta a hallottakat, majd gyorsan besietett a kis üzlet helységbe. Changbin maga sem tudta volna megmondani, hogy miért érzett csalódottságot. Talán azért, mert azt hitte ez a reggeli kávézás csak róluk szól, hogy ez valami különleges dolognak a kezdete lesz.

És nem tévedett...

Ugyanis Lix csak hyungja poharára rajzoltatott egy aranyos, mosolygós szívet a pultos lánnyal.