Changbin stabilan tartotta törékeny kis testet és vigyorogva nyitott be a lépcsőházba. Felix ernyedten lógott hyungja karjaiba és arcát a nyakába fúrta.  Imádta Bin illatát és magában azt kívánta, hogy soha ne engedje el őt a másik.

Békés gondolataiból az idősebb kutakodó kezei szakították ki, amik a zsebében nyúlkálva nagyon kerestek valamit.
-Na de hyung... Itt, ahol bárki megláthat? - kuncogott spiccesen a szőke, mire Changbin hangosan elnevette magát.
-Perverz kis csirke - morogta szeretetteljesen. - Csak a kulcsodat keresem, hogy betudjunk jutni a lakásba  - suttogta az ausztrál füleibe.

Felix bénázva előkapta a hyungja által keresett tárgyat, majd a kezébe nyomta és visszadőlt az előző anyátlan kis koala pozícióba. Bin ajkai elégedett mosolyra húzódtak, végre nyeregben érezte magát. Bár az önbizalom hiány és félénkség szikrája ott volt még a szívében, de minél hamarabb elakarta azokat tüntetni. Le akarta nyűgözni Felixet...

Csak azt nem tudta, hogy már réges rég sikerült neki.

-Lee Felix lakása, végállomás - mondta teljes komolysággal az alacsonyabb. - Megkérjük tisztelt utasainkat, hogy hagyják el a járművet. Köszönjük, hogy a Changbin járatot választották! - Felix nevetve bújt még jobban hyungjához, majd kissé hátrébb hajolt, hogy édesen bandzsítva a szerelmére nézzen.
-És mi van akkor ha én még nem akarok leszállni? - tette fel a kétértelmű kérdést.
-Hát akkor az szívás... Nem cipelhetem életem végéig a popsidat - nevette el magát Bin.
-Akkor ülj le velem oda - mutatott durcásan a kanapé irányába. Changbin hitetlenkedve megcsóválta a fejét, majd óvatosan leügyeskedte magáról a cipőit.

-Csak nem kényelmes vagyok bébike? - becézte kedvesen a fiút, amibe a kis szeplős rögtön belepirult. Lassan leült a kanapéra, kezeivel továbbra is Felix fenekét fogva, de végül tenyereit feljebb csúsztatta a fiú hátára és tarkójára.
-Túlságosan is -  motyogta az ausztrál, mire Changbin szőke tincsei közé túrva húzta magához egy szerelmes csókra.

Felix feltudott volna robbanni a boldogságtól. Szíve szerint minden egyes másodpercben Changbint csókolta volna, miközben ezredszer is elmondja neki, hogy mennyire szereti.

Changbin lelke túlcsordult a Lixie iránt érzett szerelmével és legszívesebben soha sem vált volna el azoktól a puha, édes ajkaktól.

Felix piciny kezei végig simítottak Changbin mellkasán és ezzel a másik eszébe juttatta, hogy rajtuk voltak még az elázott ruháik.
-Szerintem ezeket vegyük le - célzott az idősebb a vizes pulcsikra, amit Felix természetesen félreértett. Lassan elvált Bin szájától és alsó ajkát beharapva mérte végig az alatta lévő fiút. Nagyot nyelt  a gondolatra, hogy végre pőrén is megláthatja azokat a csodás kidolgozott izmokat és akaratlanul egy vágyakozó sóhaj hagyta el a száját.

Nem akarta ilyen hamar odaadni magát Changbinnak, de valóban szerette a fiút és Felix számára érthetetlen okból kifolyólag az első pillanattól kezdve megbízott benne. Úgy gondolta miért is ne tehetnék meg? Miért ne pecsételhetnék meg a szerelmüket egy forró éjszakával?

Arcán szégyenlős, de széles mosollyal lekapta magáról a cipzáros pulcsiját, majd félénken Changbin hoodiejának az aljához nyúlt. Miután már csak egy egy póló takarta a testüket Felix mohón hyungja ajkaira tapadt, mire a másik meglepődve nyögött bele a csókba. Döbbenete még inkább fokozódott, amikor a huncut kis kezek a felsője alá siklottak és alaposan végig tapogatták minden porcikáját.

-Yongbokie... - suttogta a nevét elfúló hangon. - Mit csinálsz? - Felix nagyokat pislogva hajolt el Changbintől és semmit sem értve oldalra döntötte a fejét.
-De hát te mondtad hyung, hogy vegyük le ezeket  - ráncolta a szemöldökét, amitől roppant édes látványt nyújtott.
-Én a vizes ruhákra gondoltam, te huncut csibe - kuncogott Changbin, mire  a szeplős fiú arcába szökött az összes vére és arcát kezeibe temetve szitkozódni kezdett.

Idiótának érezte magát és azt hitte most végleg leírta magát a másik előtt, hogy már rögtön első éjjel alá feküdt volna...

De Bin csak arra tudott gondolni, hogy soha nem látott még nála édesebbet és értékesebbet.

-É-én... Any-nyira sajnálom h-hy-ung - dadogta, miközben továbbra sem nézett az alacsonyabb szemébe. Changbin alig bírta eltakarni önelégült vigyorát és kacéran ajkába harapva bámulta Felix paradicsom színű pofiját.
-Édes kis Yongbokkiem - suttogta szeretetteljesen és végig simított a fiú arcán.
-Hogy gondolhattam azt, hogy kívánsz engem - motyogta maga elé megsemmisülve, ami úgy hatott Binre, mintha arcon csapták volna. Mindkét kezével finoman Felix arcára fogott és kényszerítette  az ausztrált, hogy a  szemébe nézzen.
-Úgy kívánlak, ahogy még soha senkit az életemben! - emelte fel kissé a hangját, mire Lixie rá emelte szomorkás tekintetét. - De ennek még nincs itt az ideje... - folytatta, majd  lágyan birtokba vette szerelme ajkait.

-Binnie... - sóhajtotta bele a csókba Felix, mikor hyungja ujjai szőke tincseibe túrtak.
-Azt akarom, hogy amikor legközelebb rám mászol legyél teljesen józan. Ne legyen benned egy csepp alkohol sem és ne attól legyen bátorságod nyitni felém -  suttogta lágy hangon Changbin, majd Felix nyakára csókolt.
-Köszönöm hyung - mondta alig hallhatóan a kis szeplős.
-Ugyan mit? - értetlenkedett az idősebb.
-Azt, hogy bízhatok benned és nem éltél vissza a lehetőséggel.

Az idősebb elmosolyodva puszilgatta végig Felix arcát, majd komolyan a fiú mély barna szemeibe nézett. Ujjait lágyan végig futtatta a szeplős, édes kis pofin, míg másik kezével megragadta Lixie tenyerét és belecsókolt.
-Én köszönöm, hogy bízol  bennem! - mosolyodott el aranyosan, majd mindkét kezével erősen megmarkolta Felix fenekét. - Na gyere picim, kapsz egy forró fürdőt.

Lix valóban megbízott hyungjában, így hagyta, hogy azt tegyen vele amit csak szeretne. Changbin úriember volt és a legkevésbé sem élt vissza az alkalommal. Engedett egy nagy kád vizet a kisebbnek és mikor segített neki levetkőzni, végig Felix szemeibe nézett.

Azok a szerelmesen csillogó íriszek egy  életre megbabonázták őt.

-Segítsek bemászni? - kérdezte Changbin, miután az ausztrál percek elteltével is csak megszeppenve bámulta a vizet.
-Esküszöm az esőben állva azt hittem, hogy már teljesen kijózanodtam - morgolódott Felix, amin magában Bin jót mulatott. Imádta durcizni látni szerelmét, olyan éles kontrasztban volt az igazi, aranyos személyiségével. Lixie nem szólt semmit csak hátranyúlva megragadta hyungja kezét és óvatosan beleült a kádba. Ajkait egy fáradt, de megkönnyebbült sóhaj hagyta el, mikor teste elmerült a forró habokban.

Changbin a kád szélén ülve elködösült tekintettel nézte a picit ittas fiút, ahogy ujjaival a buborékokkal  játszott, majd lebukott alájuk. Miután feje újból felbukkant megrázta magát, mint egy csurom vizes kutyus, ezzel elárasztva mindent.
-FELIX - dorgálta meg nevetve Changbin. - Én utánad fürdök csak!
-Pedig pancsizhatnál velem - rebesgette meg a szempilláit.

Az idősebb legszívesebben beadta volna a derekát, de véletlenül sem szeretett volna olyat tenni, amit később Felix megbánt volna.

-Gyere, megmosom a hajad - mondta szelíden Bin, mire a kis szeplős rögtön megfordult és várakozóan hyungját bámulta.
-Még fejjel lefelé is jóképű vagy Binnie - kuncogott. Most Changbinen volt a sor, hogy elvörösödjön és zavarát egy fülig érő vigyorral próbálta meg leplezni.
-Ejnye, valaki tényleg sokat ivott - csipkelődött az idősebb és egy apró puszit nyomott Felix ajkaira, de mire a kis szeplős bármit is reagálhatott volna, Bin elkezdte samponozni a haját.

Percekig ültek a békés némaságban és egyikük sem bánta, hogy csendben voltak. Jól esett nekik a szótlanság és amíg Felix csukott szemmel élvezte Changbin minden érintését, az alacsonyabb tágra nyílt szemekkel gyönyörködött a fiúban.

-Kész vagy, gyere - mondta egyszer csak Changbin, majd egy puha törölközőbe csavarta az ausztrál fiú haját. Felix lassan felállt és a másik segítségével kiszállt a kádból. Bin rögtön felé nyújtotta a köntösét, illedelmesen ráadta és megkötötte a derekán az övet. - Milyen szép, tiszta és illatos lett ez a kis csibike - vigyorgott a fiúra és lábujjhegyre állva egy puszit adott a homlokára. - Futás az ágyba, gyorsan lezuhanyzom és követlek! - parancsolt rá a fiúra, majd mikor Lixie hátat fordított neki kissé megpaskolta a fenekét.

Felix nevetve ugrott meg a huncut cselekedetre, majd arcán letörölhetetlen mosollyal elhagyta a fürdőt. Fejében kavarogtak a gondolatok és mikor a szobába ért szinte lerogyott az ágy szélére. Vigyorogva terült el a matracon és csak arra tudott gondolni, hogy végre volt bátorsága megtenni, amit hetek óta akart.

És a dolog nem is sülhetett volna el ennél jobban!

Miután kiálmodozta magát kótyagos fejjel a szekrényhez lépett  és elővett egy boxert. Mindig így aludt, de nem akarta, hogy Changbin esetleg félreértse, ezért egy pólót is magára kapott. A fekvőhely szélén ücsörögve  merült el a gondolataiban, mikor egy kiabálás ütötte meg a fülét.
-FELIX! - hívta őt Bin, mire a kis szeplős úgy loholt a fürdőbe, mintha kergették volna.
-Mi a baj hyung? - kérdezte lihegve, mire az idősebb résnyire kinyitotta az ajtót.
-Elfelejtettem, hogy nincs nálam pizsama - motyogta, mire Lix szemöldöke a plafonig szaladt.
-Ennyi? - kérdezte, majd megcsóválta a fejét. - Ugyan már Binnie, ez egyáltalán nem probléma... Nálad van az Ádám kosztüm, nyugodtan aludhatsz mellettem úgy - jegyezte meg beharapott alsó ajakkal és lábujjhegyen állva, a nyakát nyújtogatva megpróbált bekukucskálni.

-Úgy látom valakinek hűtő fürdőt kellett volna adnom, mert túlságosan forr a vére - jegyezte meg az idősebb, majd mikor Felix a legkevésbé sem számított rá kinyitotta az ajtót, megragadta a szeplős tarkóját és lerántotta magához egy szenvedélyes csókra. - Legyél jó fiú és hozz hyungnak  kölcsönbe egy melegítő  nadrágot - morogta a lesokkolódott fiú ajkaira, majd mielőtt bármit is reagálhatott volna, becsukta az orra előtt az ajtót.

Felix egy pipacs pirosságával ment vissza a szobájába és gépies mozdulattal kikeresett egy gatyát. Minden erejével azon volt, hogy kiverje a fejéből a gondolatot, hogy Changbin teljesen meztelen volt, mikor megcsókolta őt...

-Itt a nadrág hyung - kopogott be a fürdőbe. Bár Bin nem kérte, de egy boxert is adott mellé, hogy teljesen tiszta ruhákba tudjon öltözni az idősebb. Changbin nem szólt semmit, csak kinyújtotta a kezét, elvette a ruhákat, majd becsukta az ajtót. Pár pillanat múlva a nyílászáró ismét kinyílt és megjelent mögötte egy vigyorgó Changbin.
-Mehetünk aludni? - kérdezte Felixtől, aki képtelen volt megszólalni, ugyanis épp a nyálát csorgatva csodálta végig  hyungja kidolgozott testét.  Bin megforgatta a szemeit, majd a megbabonázott fiú felé tett egy lépést  és a fenekébe markolva az ölébe kapta.

Felix kissé felsikított a kizökkentő cselekedet hatására és zavarában az alacsonyabb hajába temette az arcát. Changbin egóját elmondhatatlanul simogatta a másik viselkedése és imádta, hogy nem csak lelki, de testi reakciókat is betud indítani a szeplősnél.

A szobába érve Changbin elővette az érzékibb, törődőbb oldalát és nagyon óvatosan fektette végig Felixet a matracon.  Rögtön fölé tornyosult és szenvedélyesen csókolni kezdte, miközben karjaival a fiú feje mellett támaszkodott meg. Egyik kezével bizonytalanul Felix apró praclija után nyúlt és ujjaikat összefűzve szorongatta a törékeny kis mancsot. Minden érzelmét belesűrítette ajkaik szerelmes csatájába,  majd egy nagy cuppanással elvált Lixie szájától. Lassan hátrébb hajolt, hogy a másik szemébe nézhessen  és mindene beleremegett abba a pillantásba, amivel a kis szeplős mérte végig őt.

Azon az éjjelen vált világossá mindkettejük számára, hogy soha többé nem akarnak a másik nélkül létezni.

És nem is tudnának...