Felix kanapéján aludni sokkal kényelmetlenebb élmény volt, mint a saját ágyában... Changbin mégis úgy gondolta, hogy soha életében nem aludt még ilyen jól. Húzott ébresztőt a telefonján, hogy még munka kezdés előtt haza tudjon menni összekapni magát és időben fel tudja szedni Felixet is. Mikor írt egy üzenetet a fiúnak, hogy ne aggódjon, csak haza megy és majd jön érte, eljátszott a gondolattal...

Hogy milyen meghitt lenne a kis szeplőssel kettesben kávézni a lakásán.

Így hát Bin hamarabb elindult, mint ahogy tervezte és miután otthon lefürdött, fogat mosott, felöltözött, elugrott a kávézóba is, ahová eddig minden reggel Lixievel mentek. Megvette a fiúnak (és a lányoknak is) a szokásos koffeinbombát és arcán letörölhetetlen mosollyal pontban hét órakor már vissza is ért az ausztrál fiú lakására.

Mikor Felix felébredt, először hirtelen nem értette, hogy miért ilyen izgatott és kipihent egyszerre. Aztán eszébe jutott... Száját harapdálva próbálta meg elrejteni a mosolyát, ami végül magától lelohadt, mikor a nappaliba érve nem talált ott senkit.

Csalódottan vette elő a telefonját, hogy felhívja Bint, de amint feloldotta a készüléket a szája ismét a füléig szaladt, a másik üzenete láttán. Boldog volt, hogy hyunja nem lépett le szó nélkül és hamarosan vissza fog menni érte. Ráérősen zuhanyzott, hajat mosott, elvégezte a reggeli bőrápolási rutinját, majd írt Changbinnak, hogy mit vegyen fel. Imádott összeöltözni a másikkal és örült, hogy Bin partner volt ebben.

Amint megkapta a választ, előkeresett egy fekete inget és egy feszülős farmert, majd kritkusan szemrevételezte magát a tükörben. Felix sokáig elégedett volt magával, de mióta Dél-Koreába költözött nagyon sokat fogyott és ez kezdte zavarni...

Sokszor alig volt étvágya és eleinte annyira stresszelt mindenen, hogy ha tudott is enni, akkor utána kihányta az egészet. Pár napja kezdett rendeződni a helyzet és bízott abban, hogy kicsit sikerül visszahíznia. Egyszerűen irritálta, hogy minden lépésére zörögnek a csontjai, az arca beesett, a szemei pedig fekete karikásak voltak. Az egyetlen ami nem változott, az a napsugár mosolya és gyermekien csillogó íriszei voltak.

Pontosan ezekbe szeretett Changbin bele.

Az ajtó nyitódására Felix reménykedve kapta fel a fejét. Bár tudta, hogy nagy valószínűséggel Changbin ment vissza, néha Chris is tett nála váratlan látogatásokat... De az előszobában pont az várt rá, akire vágyott.

-Jó reggelt Yongbokie - köszönt jókedvűen az idősebb fiú.
-Neked is Changbinnie - mosolyodott el Felix, majd tekintete a másik kezében lévő poharakra tévedt. - Azt hittem együtt járunk kávét venni - szontyolodott el kissé.
-Nos, hát... - köszörülte meg a torkát Changbin. - Gondoltam megleplek és így legalább nem a két hárpia társaságában kell meginnunk ezeket - emelte magasra a papírtartót.
-Csinálok gyorsan két szendvicset - rohant a konyhába Lixie és Changbin jót nevetett a fiú izgatottságán. Elmondhatatlanul aranyosnak találta.

A széken ülve elmerengve nézte Felix törékeny alakját és fejében tengernyi gondolat cikázott. Vajon mi rejtőzhet még a fiú édes mosolya mögött? Tegnap még jobban betekintést kaphatott Lix lelkébe, de Changbin ennél többre vágyott. Szó szerint mindent tudni akart róla.

-Jó étvágyat hyung - tett le egy szendvicset Bin elé Felix, majd leült a fiúval szemben és lassan falatozni kezdett.
-Neked is Felix és köszönöm a reggelit - mosolygott rá Changbin. Volt egy fajta édes, zavarban lévő vigyora, ami csak akkor volt látható, ha Lixie mellette volt.
-Én pedig a kávét. Valóban jobb így csendben, nyugalomban - hadarta a kis szeplős, majd pironkodva lehajtotta a fejét. - És kettesben... - tette hozzá alig hallhatóan.

Changbin nem mondott semmit, de arcán olyan elégedett mosoly terült el, hogyha nem lettek volna fülei, akkor körbe érte volna a fejét. Ezzel szemben Felix tőle szokatlan módon csendben volt és arcán felváltva megtalálható volt a piros összes árnyalata.

Mindketten tudták, hogy akkor és ott valami megváltozott, de egyikük sem merte megtenni az első lépést.

Így a 10. részhez érve gondoltam felteszem a nagy kérdést... 💕🥹

Mi a véleményetek eddig a könyvről? 😁

Szeretettel: Raven. 💜