Telefonomat zsebre vágtam majd vissza mentem soobinhoz aki csak órájára pillantgatva dobolt eunji meg mosolyogva állt bátya kezét fogva.

-Akkor rád bízom eunjit, és léptem a srácok már biztosan várnak rám-mondta mikor elé értem majd elengedve eunji pici kezét hajolt a fülemhez egy pimasz mosolyal kihasználva hogy eunji nem figyel.

-De este itt leszek baby-harapot fül cimpámra mire kikerekedet szemekel csaptam vállára amit csak egy nevetésel díjazot és intve egyet fordítót hátat nekem a kicsi fekete hajú kis lányt itt hagyva. Makacs mint mindig.

-Haeri unnie! -huzogata a ruhám alját amire elmosolyodva hajoltam le és mosolyogtam rá a kicsi kezeit megfogva.

-Mit szeretnél csinálni ma eunji? -döntöttem oldalra a fejemet amire aranyosan csücsöritve vonta meg a vállait de a gyomra korgása választ adott a kérdésemre. Csak felnevetve álltam fel kicsi kezét megfogtam majd elindultunk a lift felé.

-A bátyád kiéheztetet? -kérdeztem viccelődve

-Soobin oppa nem vett nekem édességet, pedig megigérte-mosolyogva nevetem fel hitetlenül majd mikor nyomtam volna a földszint gombját Niki szállt be, látszott az arcán mennyire meglepődött de csak némán beállt mellénk megnyomva a gombot.

-Nem baj majd én veszek neked fagyit rendben? -pillantotam le a kislányra aki örömében megölelte a lábbamat.-És soobin oppát pedig megverjük amiért nem tartóta be az igéretét amit neked tett-a kislány csak fel nevetet és láttam Niki szája sarkában egy apró mosolyt amit a félig lehuzott maszk miatt láthatam

-Haeri unnie! -nyavajgot a kislány mire lehajoltam és fel kaptam az ölembe

-Igen? -simitotam ki egy hajtincset a szeméből.

-Ő kicsoda? Annyira ismerős nekem -mutat nikire aki felénk kapta a fejét ezel együtt meg is állt a lift egyet pityegve kiszálltunk a liftből Niki meg mosolyogva fordult a kislány felé akinek szemeibe a kiváncsiság tükrözödöt.

-Nishimura riki vagyok-nyujtota felé a kezét mosolyogva amibe a kislány belecsusztata a kicsi kezeit pironkodva-Csak szólits nikinek, és téged?

-Eunji vagyok-mosolygot a férfire édesen amire niki csak szelíden rá mosolygot, majd kiegyenesedet.

-Eltévedtél? Segitsek valamiben? Azt hittem lepihentsz -kérdeztem amire csak megrázta a fejét, beállt a csend nem tudtam mit kérdezni tőle pedig annyi mindent akartam.

-Niki ismeri haeri unniet?-ébresztet fel gondolataimból a kislány kiváncsi hangja

-Tulajdonképpen nem rég ismertük meg egymást-helyesbitett Niki szemeimbe nézve majd eunjira pillantva.

-Rendben eunji-tetem le a földre-Ne tartsuk fel nikit, biztos van jobb dolga is mint velünk beszélni-néztem félszemel nikire majd megfogtam a kis lány kezét hogy még véletlen se veszitsem figyelmen kivül majd nikire néztem.

-Igazából nincsen-vakarta meg a tarkoját, kínosan elmosolyodva. -A többiek lepihentek de én nem voltam fáradt szóval gondoltam körbe nézek -válaszolta lábbaival egyikről a másikra állva

-Akkor..... -kezdtem amire Niki felvonta a szemöldökét -Miért nem tartasz velünk? Legalább addig sem keringesz egyedül a hotelben -dobtam fel az ötletet. Párperc csend után pedig hezitálva ugyan de egy miért is ne fejel rá bolintot.

-Igen! Igen! -tapsikolt eunji amire mindketten felnevetünk. Egymás mellett lépkedve indultunk az étterem felé majd elfoglalva az egyik asztalt ültünk le hogy eunji mellettem még Niki velem szemben kapott helyet.

-Mit szeretnél eunji? -pillantotam rá, bevallom vicces volt hogy az étlap is nagyobb volt eunjinál. Eunji rámutatott pár perc gondolkodás után egy fagyira amire szigorúan megráztam a fejemet. Tudom hogy soobin nem szereti ha sok édességet eszik de megigértem neki. Ha valamiben akkor abban hasonlitok eunjira hogy utálom ha valaki nem tartja be a nekem tett igéretét.

-Először egyél is valamit. Ne kezdjük egyből fagyival.-csak morcosan karba fonta kezeit. Niki meg csak csendben nézegete az étlapot egyszer egyszer felpillantva az étlapból. Csendben megrendeltük az ételeket. Én egy steaket rendeltem egy kis köretel, eunjinek meg gyümölcs levest. Niki meg rendelt magának egy kis csirkét szintén köretel.

-Aranyos kis csaj-motyogta Niki mikor már bekajáltunk és a játszó téren néztük eunjit ahogy hintázik. Niki meg unalmában ugy döntöt eljön velünk. -De honnan ismered soobin hyungot? -kérdezte zsebre vágott kezekel a betont figyelve

-Egy nyaralás során ismerkedtem meg vele-adtam választ kérdésére amire hümmögve bolintot egyet. Megnyaltam kiszáradt ajkaimat majd lábújhegyemre pillantotam

-Tudod-kezdtem amire rám kapta tekintetét-Soobin nem bízott bennem az elején, ami teljesen jogos volt részéről, de azt nem értem amikor ma megkérdeztem csatlakozol-e hozzánk miért menntél bele ilyen simán-néztem rá ő csak nem törödöen megvonta vállait majd elkomolyodva nézet szemeimbe.

-Nem látszol egy olyan embernek aki hátba akarna szúrni-rántot válat majd sóhajtot egyet.
Elég jól elbeszélgetünk. Niki remek társaság. Kellemes halgatoság. Természetesen távolságtartó ami jogos hiszen egy idolnak fontos óvatosnak lennie. Soobin is ilyen volt az elején. Amit megértettem idővel oldódott csak fel. Kezdet esteledni annyira megfeledkeztünk mindenről és beszélgetünk még eunji játszott két lányal a homokozóban.

-Szerintem induljunk-álltam fel a padról-Biztosan aggódnak érted már-mondtam majd oda mentem eunjihoz és ölembe kaptam teljesen kimerült énjét, ahogy az ölembe kaptam a szempilái szinte azonnal le is csukodtak.  -Bird ki a szobámig kis prücsök-dobtam egy kicsit feljebb a kis lányt hogy le ne esen. Ő csak nyakamat körbe ölelve bologatot némán.

-Ne segítsek? -udvarioskodot niki a kislányra pillantva mire csak megráztam a fejemet elindulva vissza a hotelbe. Csendben tetük meg a liftig vezető utat, majd a negyedik emelet gombot megnyomta és a kicsinyke lift el is indult.

-Elképesztő hogy elrepült az idő-pillantot órájára amire hevesen bologatam, telefonom csörögni kezdet én meg egy kézel benyúltam a farzsebembe csak hogy így nem tudtam tartani eunjit, segitségkérően néztem nikire aki véve az adást szégyenlősen nyúlt a farzsebembe. Hálás pillantásokal köszöntem meg neki ezt a kedves gesztust majd megforditotam a telefonomat amin soobin neve viritot. Sóhajtva húztam el a kis ikont egyben ki szállva a liftből és intve egyet nikinek aki ahogy láttam pont az én szobámal szemben kapott szobát.

-Mi van már? A húgod itt alszik rajtam-szóltam a telefonba suttogva

Lennék most a húgom helyében, csak én nem aludnék -halodtam hangján hogy mosolyog és lelki szemeim előtt lejátszodot ahogy beharapja ajkait.

-Idiota-forgatam meg szemeimet-Ma ne is álmodj semmiről-mondtam határozottan mint akit nem tudna meghatni.

-Akkor sajnos könnyitenem kell kicsi soobinon vagy is jobban mondva nem is kicsi soobinon. Ugyan baby tudom hogy akarod hogy kényeszteselek- duruzsolta a telefonba mély hangon amit tudja hogy mindig is imádtam benne. Még egy nyögés is felszakadt belőlem kínomban.

-Gyere a húgodért-ezel rá csaptam a telefont és kulcsomat probáltam előhalászni csak hogy az a földre eset és eunjit nem akartam felébreszteni azal hogy lehajolok. Mélyeket lélegeztem ne hogy felsikitsak szerencsétlenségemben de pont ekkor nyílt a szobámal szembeni szobája az az nikié és hálát adtam az istenek ugyan is pont a legjobbkor.

-Mondtam hogy segítek ha kell-jöt oda hozzám a kulcsokat felkapva majd a zárba dugva nyitotta ki az ajtót és tolta beljebb a lábbával.

-Tudom és így belegondolva hülye voltam mikor visszautasitotam-nevetem fel halkan eunjit lassan az ágyra rakva majd betakarva a takaróval.

-Nem aggódtak érted? Csak mert nem akarok bajt-suttogtam oda neki amire megrázta a fejét

-Igazából még mindig alszanak a hyungaim-vakarta meg tarkoját amire számra tapasztva kezemet felkuncogtam halkan. -Gyanút sem fogtak-mondta egy apró mosolyal ajkain amire bologatam. Hátat fordítva készült elmenni ha nem szólok utána amire kivácsian fordult hátra.

-Köszönöm niki a segitséged-mosolyogtam rá amire csak legyintet

-Semmiség az egész-mosolygot enyhén mintha elpirult volna majd megfordulva elhagyta a szobámat. Párpercre rá majd nem rámtörték az ajtót annyira beakart valaki jutni a szobába. Ahogy kitártam az ajtót egy soobin állt az ajtó félfának dölve.

-Hiányoztam ugye? -mosolygot mintha az előbb nem akarta volna az ajtót rám törni ugy hogy a húga az ágyamon alszik.

-Te ma megint mit szívtál? A húgod a szobámban alszik. Teljesen eszednél vagy? -förmedtem rá amire csak kihúzott az ajtón és becsukva azt tolt a falapnak, kezével fejem mellett támaszkodva.

-Feszültnek tűnsz cicuskám-hajolt a nyakamba apró puszikal behintve a börömet, alig fogtam vissza magamat hogy ne sóhajtsak fel a folyosó közepén.

-Soobin-lögtem el magamtól szemeibe nézve-Vid haza a húgod és utána talán szóba jöhet valami-kacsintotam rá amire szemét megforgata ugyan de tete amit kértem. Levitte a húgát a kocsiba ahol yeonjun ült.  Óvatosan kinyitotam a hátsó ülés ajtaját ő meg beragta oda betakarva egy kis nyuszis takaróval.

-Hali Yeo-intetem neki vidáman amire ő is vissza intet sóhajtva egyet soobinra és rám nézve.

-Gyorsan rendezétek le-ezel felemelte az ablakot és elhajtott. Csak megilletődve álltunk pár percig egymás melett a kocsi már csak hült helyét nézve, de soobin felébredve fogott csúklomra és húzott a lift felé. Ahogy a gombra nyomot és az ajtók bezárodtak azonnal a falapnak nyomot teljes testét nekem préselve. Megérezve merevedését felsóhajtotam kezeimet nyaka köré tekerve

-Akarlak de nagyon-suttogta ajkaimra majd móhon csókolt meg fenekemet markolgatva. Nyelve azonnal átcsúszant a számba felfedezve szájüregemet. Élveztük volna még egymást ha a lift nem nyílik ki ezért el váltunk egymástól és újra csuklomat megragadva húzott a szobám felé.  Nem törödve hogy lehet akadnak tanúk a falnak nyomot újra ajkaimnak esve én meg hülye lennék ellenkezni. Elmosolyodtam mikor nyakamra tért majd el lögtem magamtól intve hogy inkább bent folytasuk. Oldalra fordítva a fejemet vettem észre egy sokkolt nikit aki megilletődve állt egy helyben barátjával de nem volt időm reagálni rá mert soobin berántot a szobába ajkaimra tapadva móhon és követelőzően.

Sietek a folytival. ❤