"-Tetszik amit látsz? -kérdezte meg egy pimasz mosolyal ajkain -Mert nekem igen"

-Kellene hogy tetsz nekem?-incselkedtem mosolyogva amire ő felkuncogva nyújtota át a vörös rózsát amit elvettem tőle majd megszagultam. Mindig is imádtam a virágokat és ha egy fiútól kapok egyet mindig elolvadok. Amióta csak soobin volt az egyetlen férfi az életemben azóta teljesen elszoktam a romantikus dolgoktól. -Honnan tudtad hogy ez a kedvencem? -pillanatotam fel érdeklődve.

-Anyukám kedvence is a vöröszrózsa, szóval csak reménykedtem hogy nem lövők mellé és te is ezt szereted. -simitot tarkojára vigyorogva

-Eltaláltad, mert tényleg ez a kedvencem-vigyorogtam rá majd gyorsan be mentem majd a virágot beragtam egy vázába, nem tudtam figyelmen kivül hagyni barátnőim eszeveszett vigyorgásukat de csak megforgatam szemeimet majd vissza mentem nikihez aki csak zsebre dugot kezekel várt rám. Le lifteztünk és elindultunk tulajdonképpen nem tudtam hová megyünk csak egymás mellett sétáltunk csendben ami már kezdet zavarni ezért gondoltam megtöröm a csendet ami nem az a kínos sokal inkább az a kellemes volt.

-És mit fogunk csinálni? Csak sétálunk vagy terveztél is valamit? -pillantotam rá félszemel, elseperve haját szeméből pillantot rám bézból sapkája alól.

-Meglepetés-motyogta és bár fekete maszkot viselt még is érezni lehetet a hangján hogy mosolyog.

-Utálom a meglepetéseket-vallotam be kicsit össze húztam magamon a kávé barna kabátot majd a nevető nikire kaptam tekintetemet-Legalább azt mond el hová viszel-néztem boci szemekel

-Akkor az nem lenne meglepetés haeri-mondta mire felsóhajtotam majd inkább előre kezdtem el figyelni nehogy neki menjek valakinek. Vagy engem lökjenek fel. Annak ellenére hogy amerikában nagyon meleg van itt elégé lehült a levegő. Hideg szél fújt és kicsit mintha be is lenne borulva de reménykedek hogy nem fog esni az eső és nem teszi tönkre a mai napomat nikivel. Engem valahogy nem szeret az időjárás mert mikor végre sikerül kiválasztani egy normális outfitet akkor valami miatt sosem jó. Túl meleg van, vagy túl hideg. Persze eddig sütőt a nap. Most meg épp hogy nem esik az eső.

-Remélem nem fog esni az eső-pillantotam az égre amit niki is követett

-Támogatom -bologatot egyetértően-Akkor keresztül huzná az egész ötletemet-motyogta mire elmosolyodtam.

-Még mindig hihetetlen hogy itt vagyok-néztem az útat mosolyogva de éreztem hogy niki rám pillant-Koreában.... Veled-néztem rá mire meg torpant ezért én is megálltam s oldalra billentet fejel figyeltem miért állt meg. Zsebre vágott kezeimet kihúzta a zsebemből majd megfogta meleg kezeivel.

-El sem tudod kébzelni mennyire boldogá tetél azal hogy itt vagy most-lépet egy kicsit közelebb amit kikerekedet szemekel néztem végig -Minden éjszaka aggódtam hogy nem vagyok elég jó neked -hajtotta kicsit le a fejét mire halvány mosolyal léptem én is egy lépésel közelebb hozzá majd nyaka köré tekertem kezeimet.

-Ne is gondj ilyenekre niki-mosolyogtam rá még ő feltűnően nyelt egyet szemeimben cikázva tekintetével.-Nálad keresve sem találnék jobbat -engedtem el a nyakát  ő meg láthatóan elmosolyodot ugyan is a szemei mosolyról árulkodtak. Kezeit váratlanul az enyémekre kulcsolta és rám sem nézve indultunk újra el a kérdőjeles helyszínre. Lassan sötétedet de ez egyikünket sem tántoritota el a kitűzőt helyszíntől. Időközben a nap is le ment és kb egy órája gyalogoltunk minden féléről beszélgetve ami csak a témába került. Már nem fáztam mert niki keze melege és a testéből áradó meleg engem is felmelegített. 

-Valami misztikus helyre viszel ahol elásol? -viccelődtem amire felnevetet

-De vicces valaki -kuncogot-Miért akarnálak elásni?

-Mit tudom én, annyira titokzatos vagy hogy minden féle dolog az eszembe jutott -mosolyogtam  lábbaimra pillantva

-Mint pl?

-Megölsz hogy elad a szerveimet vagy kiszívod a véremet meg ilyenek-nevetem saját magamon amit ő sem tudott megállni nevetés nélkül meg állni.

-Éles fantáziád van-kuncogot fel majd hirtelen megállt amire felvontam a szemöldökömet ide oda forgatva a fejemet de csak fákat láttam amiket a lámpák világitotak meg. A zsebébe nyúlt ahonnan kivett egy fehér szalagot

-Mindjárt ott vagyunk ezért el fogom takarni a szemed ezel a szalagal-engedélykérően nézett rám amire elmosolyodva bolintotam, mögém lépett majd a szalagal eltakarta a szemet amit megkötöt hátul -Látsz valamit? -kérdezte mire megráztam a fejemet ő meg kezemre csusztata kezét majd vezetni kezdett. Csendben sétáltunk egyszer majd nem pofára estem de szerencsére niki itt volt és még időben megfogott mielőtt közelebbről is megismerkedhetem volna a betonal. Aztán hirtelen megállt majd éreztem ahogy mögém lép

-Megérkeztünk-jelentete ki érezhetően izgatótan majd levette a szalagót nekem meg még a lélegzetem is elállt annyira gyönyörű volt minden. Egy nagy domb volt előttem a csillagok még fényesen csillogtak az égen egyszerűen nem tudtam szóhoz jutni viszont niki tekintetét egész végig magamon éreztem.

-Tetszik? Vagy jobbra számitotál?-bizonytalanodot el mikor nem szólaltam meg csak percekig bámultam

-Niki..... Ez valami elképesztő-mondtam csillogó szemekel mire levete a maszkját ezel feltárva mosolyát amit úgy imádok majd megfogta kezemet.

-Akkor menjünk, akad még meglepetés -kacsintot rám mindent tudoan mire felvontam a szemöldökömet de nem kérdeztem semmit csak hagytam hogy vezesen amég fel nem érünk teljesen a domb tetőre ahol egy le teritet pléd fogadott egy kosárkával.

-Ezt.... Mikor?... Vagy hogy? -fordultam egyből felé amire csak elmosolyodva hajolt pimaszul a magán terembe

-Az legyen az én titkom-pöckölte meg az orromat majd lépet egy lépést hátrébb mosolyogva sokolt énemen. Letelepedtünk a plédre majd kezeimel a hátam mögött megtámaszkodva néztem fel az égre.

-Ezért megérte ennyit gyalogolni-fordultam niki felé aki egész végig engem bámult, felvontam szemöldökömet fejemet kicsit oldalra billentve-Most mi van?

-Lehet eddig nem mondtam neked de nagyon csinos vagy haeri, és én vagyok a legszerencsésebb fiú a világon-huzta mosolyra ajkait enyhe piral az arcán majd inkább felnézett az égre mintsem a szemembe.

-Ritkán bókoltak nekem-pillantotam az égre -Ez viszont igazán jól esett-pillantotam egyenesen niki  szemébe ami furán csillogot ma lehet csak a hold fénye miatt nem tudom. Tekintetéből azt vettem észre mintha hezitálna hogy megtegyen valamit vagy ne. Izgatótság és boldogság keveredett a tekintetében ami kiváncsiságra késztetett. Arra leszek figyelmes hogy egyre és egyre közelebb hajol. Teljesen ledermedtem ahogy közelebb hajolt majd hol szememet hol a számat nézte. Arcom éreztem hogy pirosodik és a levegőt is kapkodtam annyira hirtelen ért. Ajkaimtól pár centire megállt majd szemeimbe nézett viszont mikor megtörtént volna.... A telefonja hangosan jelezte hogy űzenete jött emiatt meg úgy ugrottunk arrébb egymástól mintha valamiféle bűnt követünk volna el.

-Bocsi csak űzenet-nevetet fel kínosan elhúzva a száját mire csak legyintetem. A mellette heverő kosarat középre ragta majd rám mosolygott.-Nem vagy éhes? -csak csendben bolintotam ő meg elkezdte kipakolni a finomabbnál finomabb ételeket. Még mindig a sok hatása alatt vagyok. Megakart csókolni? Vajon.... Ha nem jött volna űzenete megtete volna?

-Lenne egy nagy kérésem-motyogtam amire megállt a kipakolásban majd rám pillanatot bicentve egyett-Annak hogy itt vagyok van egy komolyabb oka -néztem inkább előre majd folytatam.-Yiren babát vár, amiről nem csak hogy az apa de a szülei sem tudnak. Pár nap múlva lesz egy családi vacsorájuk amire elkéne jönnőd-félve pillantotam rá csak a döbbenet és az értetlenség ült ki arcára.

-Miért kéne ott lennem?

-Yiren anyja nagyon rossz kapcsolatban van yirenel. És hogy elkerüljük a nagyobb családi balhét megkért hogy segitsek neki. Bár mondtam neki hogy nem vagy a pasim ő mintha meg sem halodta volna. Azt találta ki ha jobb fényben tüntetnénk fel hogy eltudna tartani egy gyereket is akkor talán kevesebb esélye lenne annak hogy kitagadják. Bár abszurd ez az egész terv attól yiren még a barátnőm és fontos nekem. -huztam el a számat kezeimre pillantva.-Játszd el a pasimat arra a napra. Még ha még nem is vagy az-néztem rá kérlelően. Féltem a reakciojától...

-Ezen könnyen változtathatunk-mosolyodot el még én felvontam szemöldökömet értetlenségemben. -Haeri-nézett mélyen a szemembe gyermeki csillogással -Leszel a barátnőm? -tete fel azt a bizonyos kérdést, már ennyitől eszméletlen gyorsan kezdett el verni a szívem és forogni kezdet velem a világ....komolyan feltete a kérdést vagy már halucinálok is?

-I-Igen-dadogtam mire elmosolyodva kezdett el éjenezni

-Barátodként megyek veled nem pedig áll pasiként.