Sziasztok! Meg is hoztam az első részt! Figyelem, hogyha dőlt betűvel van írva valami az, az a Camila aki már meghalt és kívülről ítéli a dolgokat. Jó olvasást!

Sosem gondoltam volna, hogy ilyen véget ér az életem. Hogy huszonkét évnél nem fogok tovább élni. De az élet ilyen, kiszámíthatatlan. Viszont, én inkább el is mesélem azt a történetet, amibe az én életem is került.

Nemrég kaptam Luke-tól egy üzenetet, és egy címet, ahova mehetek elvileg dolgozni. Nagyon szűkösen élek, és kell a pénz. Pincér vagyok, így arra is számítok, hogy olyan munkahelyet talált nekem.

Furcsa helyen kezdtem sétálni. Nem tudom, hogy ki az az ember aki idejönne, de bízom Luke-ban. Még egy ideig sétáltam, mikor megláttam, ott a barátaimat.

-Sziasztok!-köszöntem, mire idefordultak.

-Szia!-köszönt Ariana.-Téged is Luke hívott ide?-kérdezte, mire bólintottam egyet.-Minket is.

-Hali Camzie.-ölelt meg Shawn. Miután elengedtük egymást intettem egyet Justin-nak is.

-Csáó!-biccentett.

Egy ideig senki nem szólt a másikhoz.

-De jó, hogy eljöttetek!-hallottam meg Luke hangját.

-Mi ez az egész?-kérdeztem.

-Hogy érted?-vonta fel a szemöldökét.

-Úgy, hogy mindenki munkáért jött, de én például pincér vagyok, Ari pultos csaj, ez még okés mert hasonló munkánk van, de például Shawn, aki kocsi szerelő, Justin pedig fodrász, ezek egyáltalán nem olyan munkák ami lehetne egy ilyen.-néztem rá arra a poros, törött üvegekkel, és benőtt növényekkel teli épületre.-Szóval ebben az épületben, te pedig fotós vagy nem? Akkor ez most mi Luke?

-Ennek így semmi értelme.-motyogta Ariana.

-Mostanában olvastam cikkeket erről a...-kereste a szavakat Luke.-...az épületről. Elvileg ide egyszer látogatott három fotós, és szellemeket kerestek. Azóta nem látták őket.-vigyorgott Luke ami elég ijesztő volt.

-Te megőrültél!-mondta Shawn.

-Értjük, őrült vagy Luke, de mi most ezzel mit kezdjünk?-kérdezte Justin, miközben idegesen beletúrt a hajába. Luke nem mondott semmit, csak tátogott mint valami hal.

-Oké én léptem!-mondta Ariana.

-Én is!-követte őt Shawn.

-Várjatok!-szólt utánuk Luke.-Kell a pénz nem?-erre Ariana és Shawn is megállt.-Itt a lehetőség! Mint ahogy Camila is mondta, fotós vagyok! Ha sikerül lefotóznom valamelyik szellemet akkor milliomosok leszünk!

-Miért nem mész egyedül?-kérdeztem, mire Luke lesütötte a szemét.

-Mert fél a sötétben.-mondta Justin.-Mert egy gyáva nyúl!-ordította.

-Nem vagyok gyáva!-üvöltött vissza.

-Jól van elég volt srácok!-jött vissza Shawn.-Biztos vagy benne Luke, hogy ez nem csak egy átverés?

-Tuti biztos.-bólintott, így is igazat adva magának.

-De ha be is mennénk...-kezdte Ariana.-...akkor is elmúlt este tíz óra. Ne jöjjünk inkább holnap?

-Nem! Ez így jó! Kérlek bízzatok bennem.-nézett ránk könyörgően piercinges barátom.

-Oké.-mondta Shawn.

-De ha az egyik köcsög szellem barid megtámad én kibelezlek!-mondta Justin.

-Jó.-mondta Ariana, majd vissza ment Justin mellé.

Én nem tudtam dönteni, most mit csináljak? Nagyon para a hely.

-Gyere.-mondta halkan Ari.-Legalább legyen még egy lány ezen a kibaszottul ijesztő helyen.-mondta.

-Rendben.-egyeztem bele. Nem kellett volna.

Elindultunk mind az öten.

-Nyitva van.-csodálkozott Shawn.

-Igen.-mondta Luke. De mintha tök nem érdekelte volna. Hány óra lehet? 22:38.

-Ugye itt nincsenek pókok?-kérdezte Ariana.

-De, szerintem, tele van az egész hely pókokkal.-mondta ismét Luke. Erre Ariana megborzongott.

Egy ideje már bolyongtunk ebben a sötét épületben. A telefonunk fényével világítottunk, mikor észre vettem valami nagyon ijesztő dolgot, ugyanannyi az idő. Pedig már vagy húsz perc is eltelhetett.

-Srácok...-nagyon remegett a hangom.

-Igen?-szólt vissza Justin. Semmi félelem nem volt a hangjában.

-22:38 volt amikor bejöttünk.-mondtam.

-Igen és?-kérdezte Shawn.

-Ugyanannyi van most is.-mondtam. Még Luke is megtorpant. Mind a négyen rá néztek a telefonjukra.

-Nekem is.-mondták szinte egyszerre. 

-Lehet, hogy elromlottak a telefonok.-vont vállat Luke.

-Lehet.-hagytam rá. Ostoba voltam.

-Szerintetek mi ez a hely?-kérdezte Justin.

-Szerintem ez egy szálloda volt.-mondta Ari.-Ott dolgoztam. Mármint tudjátok, mint recepciós. És még is milyen hely lenne az aminek ekkora az étkezde helye?-vetette fel a kérdést Ana. Nem mondott ellent neki senki, hisz ezt ő tudja jól. Bár jól tudta volna.                 

sziasztok remélem tetszett az első rész !