- Felix, készen állsz? - lép be Chris mosolyogva a fiú a szobába, de ajkairól azonnal lefagy a mosoly, mikor meglátja a kisebb összetört alakját, miközben az szipogva törli le könnyeit - Jesszusom Lix - azonnal odalép az informatikushoz, aki ágya szélén itatja az egereket.

Könnyes szemeivel felnéz, és azoktól az íriszektől Chan lelke egyszerűen elolvad. Óvatosan felhúzza a fiú testét állásba, majd jó szorosan magához húzza a kisebbet. Az persze újra sírni kezd, és beletemeti arcát az idősebb pulóverébe.

- Mi a baj, kicsi Lixie?

Chris újjaival a fiú hajába túr, fejbőrét cirógatja csontos nyúlványaival, míg másik kezével erősen préseli a kisebb mellkhasát az övéhez. A fiatalabb a szőke derekát öleli, és legszívesebben fejét nem emelné fel sohasem annak nyakából.

- Félek, Chris. Kibaszottul félek.

- Felix - szólítja meg a fiatalabbat lágy hangon - Nem lesz baj.

- Mégis honnan a faszból tudod? - a kisebb akaratlanul is felemeli hangját, hátrébb hajol, miközben alig kap levegőt a sírás miatt - Mivan ha elbaszom mindenki életét? Ha tönkre megy az egész kurva bolygó, mert én ekkora baromsággal akartam megoldani ezt a problémát? Ha a robbanás miatt mindenki gecire radioaktív fertőzött lesz? Ha-

- Ne merj káromkodni még egyet - Chan sötét szemekkel fogja be a kicsi száját, aki végül lehorgasztja a fejét, és újra a szőke vállába temeti arcát, miután az elengedi ajkait a fogságból - Tudom, hogy ez most nagyon stresszes neked, de figyelj - Chris ennél is szorosabban húzza magához a remegő testet - Ha nem lenne jó az ötlet, ha ennyire veszélyes lenne, nem engedik meg, Felix. A te ötleted volt, igen, de mindenki beleegyezett, azaz elvállalta a felelősséget, mindent, ami a tervel jár. Úgyhogy, ne ostorozd magad.

A kisebb szipogva kapaszkodik a masszív testbe, miközben elmormol egy köszönömöt. Chan csak kuncog rajta.

- Gyere - lép el végül a szőke, majd megragadja a kisebb csuklóját - Menjünk le, és nézzük meg majd a felvételt.

Felix torka össze van szorulva, de az idősebb érintése megnyugtatja. Hiába szinte reszket az idegességtől, nem hátrál meg, csupán Hyunjin elbújási módszerét használja, csak Ő Chanon. A férfi háta mögé húzódik, és szinte menedékként használja a szőkét.

Amint leérnek a csarnokba, Felix lábai is remegni kezdenek. Arca sápadt, mikor megpillantja a nagy képernyőn a hatalmas szemét kupacot, amit egy helikopterből videóznak.

- Nyugi - karolja át a kisebbet a szőke - El fognak onnan jönni a robbanás előtt.

Felix izzad. Sohasem volt az izzadós fajta, de most úgy érzi, folyik róla a víz. Mélyeket lélegzik, remegő kezeit próbálja nyugtatni, de nehezen megy neki.

A percek telnek, a visszaszámlálás elkezdődik, miután a helikopter elhagyja a helyszínt, és biztonsagos távolságba nem ér. A robbanás helyszínétől annyira nem messze felszerelt kamera képernyőjén keresztül bár csak a szemétkupactól annyira nem nagy, de nem is kicsi távolságra felépített fal szerűséget látják, de ez is elég, hiszen a lényeg az, hogy az alaphullámot, aminek radioaktívitása hatalmas lesz, ne engedjék bele egyenesen az óceán minden részébe.

Végül a csapat annyi szemetet összeszedett, hogy több bombát is készítettek, hiszen nem biztos hogy egynek a robbanása elég lesz. Bár ez nem a lila hajú ötlete volt, most mégis iszonyúan retteg, hogy túl sok lesz ez így.

Felix kezei egyre jobban reszketnek. Ahogy látja a visszaszámlálást, úgy sápad le egyre jobban. Az utolsó fél percben annyira elbizonytalanodik, hogy fal fehéren Chrishez fordul.

- Nem állíthatnánk le? Chris, meg fogunk halni - a kisebb teljesen megtört hangjára, a szőke Felix arca két oldalára fog.

- Shh - teszi végül egyik ujját a kisebb ajkaira - Minden rendben lesz, itt vagyok veled végig, oké?

Felix elveszik a mély tekintetben, de mikor meghallja a hangos visszaszámlálást tíztől, az idősebb pulóverébe kapaszkodik, és belebújik annak a vállába. Chan sejtette, hogy a fiú nem fogja végignézni a robbanást, így csak óvatos simításokkal próbálja megnyugtatni a kisebbet.

Amint kimondják az utolsó számot, a képernyőn a távolság miatt csak aprón, de megjelenik a négy magas vízgőz torony, majd még így is látják a magas alaphullám indulását. A kamera beleremegett a robbanásba, a videó minősége megromlik.

Felix halk sírásba kezd, mikor csend van a teremben, viszont Chris is csak a képernyőt bámulja, és beharapott ajkakkal szorítja magához a kisebbet, miközben az Ő szívverése is meglódul. Az oda épített fal kissé megreped, a hullám legteteje a fal tetejét megsimítja, viszont a fal visszatartja attól, hogy az óceán többi részébe ömöljön.

A helyiségben csend van. Mindenki lélegzet visszafolytva nézi a fal stabilitását. De az nem reped tovább. Egy perc totális némaság van a teremben. Ez a csend szúrja a lila hajú fülét, de mikor örömkiálltások hallatszanak, óvatosan felemeli fejét Chan vállából.

- Sikerült? - suttogja a szőkének, aki vigyorogva bólint majd óvatosan a fiú arcára csókol.

- Sikerült, Felix.

________

- Hé - lép be Chris a fiatalabb szobájába estefelé, azután egy fél órával, hogy a kisebb otthagyta a lent összegyült társaságot, azzal a címszóval, hogy fáradt, így megy fürdeni.

A fiú nincs a szobájában, így a szőke úgy dönt, megvárja a fiatalabbat, hiszen ezek szerint még nem ért vissza a fürdésből. A mérnök a szobában nézelődik.

A fiú cuccai igencsak szerteszét hevernek, de ezen nem tud nem mosolyogni a szőke, Felix szétszórt. Viszont szemet szúr neki egy póló, ami igencsak ismerős neki, és mikor felemeli azt, rájön, ez az Ő felsője, amit elrakott, mielőtt ide jött, de mikor kereste ezt, nem találta. Nem érti, mit keres ez itt Felixnél.

Ajtócsukódást hall, így még mindig a textillel a kezében fordul oda, a teljesen megfagyott fiúhoz, de mikor annak arcára vezeti szemeit, ajkai elnyilnak. A kisebb feszengve nézi a másikat, miközben az csak a kisebb szeplőit tudja vizsgálni. Felix amint rájön, miért is bámulja az idősebb, hátat fordít annak.

- Chris - hangja kissé remeg - Mit csinálsz itt?

- Kicsit úgy tűnt nekem, hogy még mindig aggódsz valami miatt, ezért úgy voltam vele, hogy megkereslek még alvás előtt - magyarázza meg ittlétét - Az arcod-

- Igen, tudom, ronda - fejezi be a mondatot kissé idegesen de mégis megtört hanggal a fiú - Elmennél, kérlek?

- Na de a szeplőid-

- Igen, tudom, undorítóak. Menj már, Chris. Kérlek - hangja egyre elkeseredettebb.

Channak viszont eszében sincs elmenni. Eldobja kezéből az anyagot, és közelebb lép a fiúhoz. Hátulról karolja át annak testét, és fejét a fiú vállára rakja. Felix hasa előtt összefonja karjait.

A kisebb élvezi a másik közelségét, így lassan megfordul az ölelésben, de el is akarja azonnal arcát rejteni a másik pulóverében, de az nem engedi azt, hanem az állánál fogva készteti arra a kisebbet, hogy nézzen a szőkére.

- Gyönyörűek - mondja ki lágyan Chan, mire Felix ajkai kissé elnyilnak - A szeplőid, gyönyörűek.

A kisebb arcán lévő foltokat pírréteg fedi el, amin elmosolyodik az idősebb. Óvatosan simít a fiú arcára, aki zavartan szemezget az idősebb ajkaival, a szőke pedig ezt észrevéve nyalja meg párnácskáit. Felix hajába túr, a lila tincseket a tarkójánal ragadja meg, majd óvatosan húzza magához a fiú arcát, aki elnyitja ajkait, és oldalra billenti fejét, ezzel zöld utat engedve az idősebbnek.

Ám a várva várt csók nem csattan el, ugyanis valaki, vadállat módra feltépi az ajtót.

- Felix azonnal szükségünk van rád - Jisung teljesen zihált alakja miatt rebbennek szét - Bassza meg, bocsánat, de azonnal jönnöd kell - kér elnézést, amiért megzavarta a pillanatot.

- M-mi történt? - Felixnek nehéz megtalálnia az épp elméjét, ami jelenleg nem sóvárog a szőke csókjaiért.

- Egy apró hiba, ami sajnos megállíthatatlan cunamit okozott.