08
- Ha jól számoltuk, akkor öt hónap alatt oda tudjuk szállítani a szemetet, majd plusz két hét a bomba tökéletes elkészítése - Jisung a tábláján mutogat, a csoporttagok lelkesen hallgatják Őt - Oh, Felix - szólítja meg a fiút, aki bólint, hogy figyel - Tudsz elektronikusan rajzolni? - a lila hajú azonnal bólogat - Ez szuper. Úgy döntöttünk, hogy elektronikus formában több mindenki elérné azt, így jó lenne, ha úgy küldenénk tovább a tervrajzot. Chris, mivel te mérnök vagy, te leszel a rajzfelelős - bök a szőkére a fiú, mire az csak kuncogva bólint - Ha jól tudom, öt vegyészeti tagunk van - folytatja Jisung - A radioaktívitást megszüntető szert a vízben való alkalmazáshoz egy két dologban változtatni kell. A kutatást rátok bízzuk. A többieknek folytatódik az újrahasznosításos kutatómunka. Kérdés valakinek?
- Nekem csak annyi - nyújtja fel a kezét egy lány - Hogy muszáj azt a rengeteg szemetet körülkeríteni? Ez sok idő.
- Tudjuk, de muszáj - mondja kissé elhúzott szájjal Jisung - A robbanásnál keletkező alaphullámot muszáj megfognunk. Radioaktív anyagokkal lesz teli, így elég nagy fertőzést okozna. Természetesen a fal alapja csupán odahordott földből lesz, és a felszín feletti részt kell megkeményítenünk. Viszont így a szennyezett víz nem fog belefolyni a többibe, és ha azt megtisztítottuk, le lehet rombolni a kerítését. Még valami? - néz rá a csoporttagokra, mikor egy fiú felnyújtja a kezét.
- Nem a témával kapcsolatban, de életbe vágó a kérdés - apró félmosoly kúszik ajkaira - Van pasid, Jisung?
A fiú arca elvörösödik, és úgy pásztázza a nála valószínűleg idősebb tagot, akinek a kérdése miatt a legtöbben felnevetnek, vagy fütyentenek egyet.
- A csoport szobában légyszives csak az ide tartozó dolgokat megbeszélni - húzza magát ki a kérdés alól, majd összecsapja tenyereit - Vágjunk bele a munkába.
________
- Hé Felix - kopog be a fiatalabb szobájának ajtaján Chris, majd óvatosan benyit.
- Chan? - néz a bejárat felé a fiú, miközben laptopja képernyőjéről elveszi szemeit.
- Van kedved lejönni a konditerembe? Jönnek Changbinék is - kérdezi a szőke, majd felvonja az egyik szemöldökét, mikor a kisebb végigvezeti rajta a tekintetét.
A lila hajú fiúnak nyelnie kell egyet, ugyanis az idősebb ujjatlan pólóban és egy egyszerű, de kissé testhezálló melegítőben igencsak dögös. Végül a fiú bólint egyet.
Chris kimegy a szobából, és az ajtó előtt várja meg, míg a fiatalabb átöltözik, majd mikor az készen van, egymás mellett sétálva veszik útjukat a földszinten lévő egészen nagy konditeremig.
- Na, sikerült lecsábítani Felixet is? - kérdezi vigyorogva Changbin, aki Chanhoz hasonló felszerelésben van, de a kisebb tekintetét mégsem vonzza annyira a fekete hajú bicepsze, mint a szőkéjé.
- Kirángattam az elektronikus világából - mosolyodik el a legidősebb, mire Felix csak megforgatja szemeit.
Végül inkább Hyunjinhez csatlakozik, miután meglátja, hogy a két idősebb a tíz kiló feletti súlyzókhoz indulnak, és erőlködés nélkül emelgetik azokat.
A magas fiúval végül lazán csinálnak pár részletben felüléseket, néhány hátizom feladatot, illetve pár guggolást, de az ausztrál igazából nem is az erősítésre koncentrál, hanem a szőke mérnök testét pásztázza. Ha akarja, ha nem, szemeit alig bírja róla levenni.
- Chris jól néz ki - mondja Hyunjin a fiúnak, aki azonnal bólogat.
- Nagyon jól - válaszolja kissé elvarázsoltan, de mikor a fekete hajú fiúra néz, szemei kikerekednek - Mármint, talán, vagyis izé nem - zavarodik össze, de a másik csak elmosolyodik - Lebuktam?
- Igen - nevet a magasabb - De ezzel nincs baj. Chan vonzó. Teljesen normális, hogyha sokat vagy vele, előbb utóbb kedveled.
- De én nem kedvelem - zavart hangja és mondata ellentéte teljesen megmutatja Hyunjinnak, hogy hazudik.
- Felix - áll meg a felülés sorozatban a magasabb - Tök okés, hogy tetszik neked. Ne hidd azt, hogy ez rossz dolog - mosolyodik el, de a másik csak lehajtott fejjel áll meg szintén, és törökülésbe rakja lábait.
- Ha megtudná, valószínűleg soha többet nem szólna hozzám - motyogja, és halványan megrázza a fejét.
- Nem hiszem. Ahhoz túl kedves - mondja a fekete hajú, és óvatosan Felix karjára simít.
- Hyunjin - kezd bele halkan a kisebb - Ugye nem mondod el ezt senkinek sem? - néz kérlelően a fiúra, aki csak elmosolyodik.
- Nem - rázza a fejét - Ez a te dolgod. Azzal osztod meg, akivel te akarod.
________
- Jössz egyet sétálni? - kérdezi meg Chris, miután befejezik a fiatalabb ausztrállal a vacsorát.
A fiú igencsak szótlan egész idő alatt, és nem is sokat néz a szőkére, aminek az okát idősebb nem tudja. Pedig a kisebb csupán zavarban van, mióta visszajöttek a konditeremből, és Changbinék kettesben hagyták Channal.
Talán hamarabb bevallotta Hyunjinnak érzéseit, mint saját magának. Nem akarja, hogy ez a még csak fellángolásnak gondolt érzés elhatalmasodjon felette. Nem akar beleszeretni a szőkébe.
A fiú végül bólint egyet, így a másik egy apró mosollyal veszi az irányt a kert felé. Felix követi Őt, de nem beszélnek egymáshoz. Chris a hátsó kertben egy szimpatikus padra leül, mire a kisebb felvonja a szemöldökét.
- Nem sétálni akartál? - kérdezi, de lehuppan Ő is a fapadra, de azért a távolságot tartva az idősebbtől.
- Felix, őszintén - fordul hozzá Chan, arca egészen közel van a kisebbéhez - Csináltam valamit, amivel megbántottalak?
A kisebb szemei kikerekednek a kérdést hallva. A szőke kissé aggódva vizsgálgatja a fiatalabb arcát, de az megrázza a fejét.
- Nem. Miért kérdezed?
- Hűvös vagy most velem - mondja ki az egyértelmű tényt, amire igazat kell adnia a kisebbnek, hiszen tényleg így van - Ha bármikor valamivel is megbántalak, mond el nyugodtan.
Felix bólint, de nem tud egyenesen csak a szőke szemeibe nézni. Hiába próbálja Chan felvenni a szemkontaktust vele, a pad, vagy a föld izgalmasabb a kisebb számára, mint az idősebb mély tekintete.
- Amúgy láttam, hogy Hyunjinnal összebarátkoztatok - mondja mosolyogva Chris, mire a másik bólint.
- Igen. Rendes srác - Felix egyetért a szőkével, miközben kissé megremeg a hideg szellő érintése miatt.
Chan kicsit hezitálva, de óvatosan közelebb csúszik a lila hajúhoz, aki amint ezt észre veszi, meg sem mer mozdulni. Az idősebb lágyan vonja magához a vékony testet, mire a kisebb alig mer levegőt venni, főleg mikor teljesen a másik oldalához simul.
Felix szíve oly hevesen ver, mintha most futott volna le jó pár kilómétert. Kezei halványan remegnek, amit Chris a hidegre fog, így a másik tenyerébe zárja a két kis mancsot. Tette miatt a lila hajú fiú arca teljesen vörös színben úszik, akkor pedig totálisan lesokkol, mikor a szőke óvatosan a kicsi fejét a vállára dönti, majd Chris saját kobakját a kisebbéhez támasztja.
A fiatalabb lehunyja szemeit. Nem kérdés, hogy élvezi e a másik közelségét, de remélve, hogy nem veszti el túlságosan eszét, pár perc múlva megkéri a másikat, hogy menjenek be, és bár a hidegre fogja a döntését, csupán a zavarbaejtő helyzettől akar szabadulni.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro