06
- Kit látnak szemeink - mosolyodik el Jisung, mikor Felix Channal az oldalán belép a csoport szobába.
A fiatalabb csak megforgatja a szemeit, és legszívesebben máris menekülne, de Chris mindenttudó tekintete miatt, csak sóhajt egyet, majd lerakja a laptopját a szoba közepén elhelyezkedő körasztal egyik üres részére.
- Örülünk, hogy végül csatlakoztál - mosolyodik el Sana is, mire a lila hajú fiú csak bólint.
- És hogyhogy nem jöttél eddig? - kérdezi Lisa, mire a fiú csak összehúzott szemöldökkel méregeti a lányt.
- Ja, mivel vett rá Chris, hogy eljöjj végre? - kérdezi egy Minho nevű fiú az informatikustól, aki egyre többet pislog.
- Csak a sajátos módszereit használta - szólal meg pimaszul Changbin, mire Chan rázza a fejét, ugyanis nem biztos, hogy ezek a mondatok jól esnek a kisebbnek, akinek az arca lángol.
Felix zavarban érzi magát, így Chrisre néz megváltásul, mire a szőke csak fáradtan felnevet.
- Nem olyan rossz gyerek, mint elsőre tűnik - mondja végül a szőke, miközben összeborzolja a lila tincseket.
- Kopj le, nem vagyok gyerek - löki el kissé idegesen az idősebb kezét, de az csak nevet, ugyanis tudja, hogy a másik nem mérges, hanem zavarban van.
______
- A-atombomba? - pislog teljesen értetlenül Chris, és próbálja kitalálni, mire gondol a kicsi.
A többiek elmentek ebédelni, a két ausztrál maradt csak bent a szobában, mivel Felix meg akarta mutatni ötletét az idősebbnek.
- Egy helyre gyűjtenénk a ténylegesen újrahasznosíthatatlan szemetet, és az óceán közepén felrobbantanánk - mutat a kisebb egy tervrajzot, amit Chan részletesen átvizsgál.
- Hát, nincs nagy esély arra, hogy radioaktív cunamit okoz a robbanás? - teszi fel szépen a kérdését, de mikor Felix a fejét rázza, kíváncsian várja a magyarázatot.
- Nem, hogyha a lerakott szemetet körül kerítjük majdnem tíz méteres fallal - Felix a számításait is Chris orra alá tolja, aki csak kapkodja a fejét.
- Én - szólal meg lágyan Chan - nem akarlak lelombozni, meg leszólni az ötleted, hiszen tényleg jó lehet, de nem biztos, hogy a vezetőség ebbe beleegyezik - Felix arca azonnal grimaszba rándul, majd mély levegőt vesz, de kezei elkezdenek remegni, és újabb mély levegőket véve próbálja nyugtatni magát - Felix - Chan a fiú egyik kezére fog, mire a kisebb rákapja kissé ködös tekintetét - Jó az ötleted. Eddig a tiéd a legjobbnak tűnő. Szóval ne hidd azt, hogy nem csinálod jól. Még délután beszélek Namjoonnal - mondja a fiúnak, aki egy apró mosollyal válaszol, így Chris is elmosolyodik - Gyere, menjünk enni.
______
- Hát... - Namjoon megvakarja a tarkóját - Az az egészben a furcsa, hogy jónak tűnik, pedig egy kurva nagy atombomba robbanásról beszélünk - ráncolja a homlokát.
Chan csak beharapott ajkakkal figyeli a vezetőnek kinevezett 25 éves fiatal férfit, aki végül sóhajt egyet és lerakja az asztalra a vázlatot.
- Holnap beviszem ezt a terep 8-asba. Meglátjuk, mit mondanak ott - mosolyodik el halványan, mire Chris csak vigyorogva köszöni meg, majd elköszön a másiktól.
Boldogan megy vissza a szobájába, ahol hagyta Felixet, ugyanis a fiatalabbal a szőke szobájában telepedtek le a munkaidő után.
- Képzeld - lép be nagy hévvel, mire a nyugisan gépelő fiú majdnem eldobja a laptopját.
- Baszdmeg Chris - morogja idegesen a lila hajú, a másik csak kuncog.
- Namjoon holnap elviszi a tervedet a terep 8-asoknak - mosolyogva közli a hírt, mire Felix ajkai oh-t formáznak - Ez jót jelent - nevet majd leül a fiatalabb mellé.
Felix csak tovább gépel, így a szőke eldől az ágyán, de oldalra fordítja a fejét, és végigméri a kisebbet. Felix így kevésbé tűnik ellenállónak és flegmának.
- Fáradt vagy? - kérdezi a lila hajú, mire a másik ásít egy nagyot - Értettem.
- Nem vagyok nagyon - rázza fejét kuncogva Chris, majd a fiú felé fordul - Na, és milyen volt a közös munka? - kérdezi vigyorogva, mire a kisebb csak morog egyet - Ugye, hogy nem is volt olyan rossz?
- Egy fokkal jobb volt, mint gondoltam, hogy lesz - motyogja, majd lecsapja a laptopja tetejét - Most megyek.
A fiú azonnal felpattan az ágyról, és próbálja nem észrevehetően laptopjával magához szorítani a dzsekije jobb oldalát.
- Hova sietsz ennyire? - ráncolja a homlokát a szőke, de a másik csak szaporán megy az ajtóhoz.
- Holnap találkozunk - mondja, majd int egyet szabad kezével, és ki is lép a szobából.
Amint becsukja az ajtót, fellélegzik, majd a dzsekije alá tűrt anyagot előveszi, körülnézve, mikor nem lát senkit, szégyentelenül szippant bele a pólóba, majd élvezve az illatot veszi útáját saját szobája felé. A textilt pedig nem teszi le egyhamar kezéből.
______
- Nem is tudom, mit mondjak - pislog Jisung, miután Chan felvázolta a csoportnak Felix ötletét - Durvának tűnik, és sikertelennek, de mégis a számítások alapján, működhet.
- A terep 8-as csoport is ezt mondta. Hogy elméletileg nem lehet belőle semmi probléma, hiába tűnik ennyire durva megoldásnak - Chris szavaira a csoporttagok bólogatnak - Úgy beszéltük meg, hogy át tanulmányozzák ezt az egészet, és ha minden tényleg rendben lesz, akkor belekezdünk.
Jisung mosolyogva bólogat, örül hogy végre van valami használható ötlet.
- Rendben - a fiú összecsapja tenyereit - Akkor jöhetnek az újrahasznosításos ötletek!
A csapattagok kisebb csoportokban beszélgettek, kinek mi jutott eszébe, Felix viszont csak maga elé bámulva merül el gondolataiban. Miután nagyjából magához tér, Chris után szólna, de meglátja a fiút az egyik lánnyal nevetni.
Tenyerei izzadnak, nem is érti, miért szorul össze gyomra. Mély levegőt vesz, majd megint és megint, egészen addig ezt csinálja, mígnem Chan le nem ül mellé.
- Na, van valami ötleted? - néz rá érdeklődően, de Felix rá sem néz a fiúra, csak megrázza a fejét - Pedig biztos van még ott okosság, ahonnan az első jött - mosolyog a szőke, de a fiatalabb ugyanolyan arccal bámulja az asztalt - Hé - hajol közelebb hozzá az idősebb - Minden rendben? Nagyon sápadt vagy - ráncolja homlokát.
- Kimegyek a mosdóba - áll fel hirtelen, majd meg sem áll a mellékhelyiségig.
Arcát hideg vízzel megmossa, a tükörbe nézve jön rá, hogy így elkente alapozóját. Fejét rázva megy ki, majd a szobáját veszi célul, hogy megigazítsa arcát.
Gyűlöli a szeplőit, így mindennapi dolog neki, hogy reggel vastag alapozó réteg alá bújva lép ki a szobájából, de néha már annyira megszokja, hogy el is feledkezik arról, hogy viseli.
Újra tökéletes arccal megy vissza, viszont a szobába belépve egyből szemet szúr neki Chris, amint ugyanott ül, viszont a lila hajú fiú helyén Lisa ücsörög, és láthatóan jól kijönnek egymással a szőkével.
Felix nem akarja elfogadni, hogy féltékeny. Csak nyel egy nagyot, majd Chan másik oldalára leül, úgy téve, mintha nem emésztené ez az egész helyzet, és nem akarná most az atombomba tervét a lányon kipróbálni.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro