Jimin pov.

Mint minden reggel ez is nehezen indul. Kimászok a rideg világba pihe-puha ágyikomból, majd felhúzok egy mamuszt és a konyhába indulok.
Elég korán van még, több mint 2 óra van suli előtt.
Párat nyammogok s kezembe kapok egy poharat.
Megtöltöm hideg vízzel és lassan elkortyolgatom, hisz úgy is ráérek.

Időközben feltettem főni a kávét, ami pár perc múlva kotyogásával tudtomra adja elkészületét.
Nem annyira kávézok de most muszáj innom egy kis pohárnyit.
Hosszú napom lesz úgy érzem.
Kitöltöm egy kávés pohárba és egyenként beledobálok 1, 2, 3 kockacukrot. Bele kortyolok, de iszonyat szörnyű az íze, enyhítenem kell ez a pocsékságot. Kis tejet öntök mellé majd újra megkóstolom.
Sokkal jobb.
Az italt még lassaban elfogyasztom mint a pohár vizet és készülésbe kezdek.
Vasaljam ki a hajam? Vagy jó így?
Elég kócos meg göndör, nem így nem jó.
Kisebb gondolkozás után felteszem melegedni a hajvasalót, majd felveszem a ruháimat amit este kitettem.
Az egész gönc egy farmer nadrágból és egy fekete pólóból áll, nem nagy cucc de megteszi.

*Suliban*

Mint említettem korán keltem, ezért fogtam magamat és elindultam gyalog. Nagyon szépen süt a nap, hülyeség az időjárás jelentés, azt mondta hogy esni fog. Badarság.

-Kookiii! - kiáltom hosszan nevét mikor megpillantom pár méterrel arrébb szerelmemet.
Egy kapucni takarja tökéletes haját,
de ahogy felém fordul enyhén meghökkenek.

Pár lila folt van arca egyes részein, lassan mellé sétálok és hüvelyk ujjammal végig simítok rajtuk mire felszisszen.

-Mi a frász? - vonom kérdőre.

-Semmiség. - rántja meg vállát.

Közelebb hajol hozzám hogy csókot adjon.
Csak adna, elhúzom fejemet és karjaimat összefonom.
Durcisan összevonom szemöldökeimet és lebiggyesztem ajkaimat.
Egy sóhajt hallat majd kezét vállamra helyezi és megszólal.

-Mondom semmiség, egy kis fiút baszogatott pár nagyobb és nem hagytam szónélkül.

-Biztos? Mikor volt ez? - húzom össze szemeimet kételkedve.

-Reggel. Most. Suli előtt. - sorolja.

-Akkor büszke vagyok rád. - ölelem át szorosan és milliónyi puszival elhalmozom.

Egy csókot váltunk és elindulunk a termünkbe.
Kezét érzem meg sajátomnál, összefonja ujjainkat mire meglepődve rápillantok.
Csak megrántja vállát és egy mosolyt küld.
Melyik hülye gyerek mert odaütni az én Sütikémnek? Kisebbekkel tudnak csak kikezdeni, ebben jók.
Pocsékok.
Mindenki furcsa arccal néz hol ránk, hol összekulcsolt kezeinkre.
Különösebb figyelmet nem fordítunk rájuk, minek?
Padom mellett egy alak beszélget Hobival, enyhén köhintek mivel nem férek el.
Azt hittem Yoongi, de tévedtem.
Kiegyenesedik előttem Kook egyik haverja, majd ferdén rám mosolyog.

-Oh, Jimin. Nem férsz el? - kérdezi enyhe gúnnyal hangjában.

-Nem. - jelentem ki mire arrább áll így letudok ülni.

Felhúzott szemöldökkel néz rám, majd elhagyja a termet.
Kérdőn pillantok Hoseok felé de ő csak megránjta vállát ugyan olyan tekintettel mint én.
Miről beszélhetett Hobival? És Jungkookkal miért nem?
Oldalra pillantok szerelmemre, de ő nincs helyén.
Hova tűnt?
Csak mosdóba ment, remélem.
Kipakolom a matek cuccaimat és elterülök a padon.

-Sziasztok gyerekek. - köszön kedves hangjával a tanárnő mire azonnal felugrok állóhelyzetbe.

Megakad tekintetem a szeme alatti lévő lila folton. De ő csak jókedvűem elmosolyodik.
Ez már furcsa.
Jungkooknak is van pár foltja és az anyjának is.
Épp megakarom kérdezni hogy mi történt vele mikor beront az ajtón Jungkook.

-Bocs, a késésért. - áll meg egy percre és lehajtja fejét, majd leül.

Csak elnézően legyint egyet az anyja és megy tovább a jelentés.
Számomra az egész óra abból állt hogy próbáltam rájönni valamire.
Rájönni hogy igaz-e amit Kookie mondott vagy hazugság az egész.
Meg kell kérdeznem az anyukáját hogy mi történt vele.

Óra végén mindenki kiszállingózik még Jungkook is, csak az anyja maradt aki pakolászik.
Mellé lépkedek az éppen kotorászó egyedhez és megköszürlöm torkomat, így hát rám emeli tekintetét.

-Elnézést, de megkérdezhetem hogy mi történt magával? - vizslatom arcát.

-Ohh semmiség. - simít végig rajtuk és kuncog egyet. Meglátszik hogy Jungkook édesanyja, a mosolyuk a vonásaik, a kuncogásuk egyforma.
Az apjával még nem volt szerencsém találkozni, lehet hogy rá egyátalán nem hasonlít.

-Csak bevertem a fejemet a szekrény ajtóba. - nevet fel. - Miért érdekel? - néz rám választ várva, mint amikor kérdez valamit órán.

-Jungkooknak is van pár lila foltja. - hajtom le fejemet mikor kuncog egyet.

-Ohh, ő meg beverte a fejét az asztalba. - azt hogy?-

Csak mosolyogva bólintok és kiigyekszem.
Érdekes. Nekem teljesen mást mondott a pici fia. Kiderítem én mi folyik itt!

Egyik rosszabbul hazudik mint a másik, a páromnak még el is hittem volna, de lebuktatta a saját édesanyja.
Nem említhetem meg Kooknak hogy az anyja mást mondott, összevesznénk, azt pedig nem akarom.

Ha jól tudom még egy óránk lesz, a többi elmarad. Isten se tudja miért.
Kimegyek az udvarra hátha ott lesznek a suli mellett, ahogy általában.

Fürge léptekkel sétálok a magas épület mellé reménykedve.
Egy alak sincs itt, csak egy szál cigaretta ami még ég.
Összeráncolt szemöldekkel rátapasok a bűz rúdra, hol van?
Lehet a büfébe ment.

Mire odaérnék csengetnek, de azért még megnézem.
Nem, itt sincs.
Visszamegyek a terembe, ahol automatikus őt keresem.
Ott ül a helyén fülessel a fülében, ugye nem került? Nem, lehet csak nem láttam. Sőt biztos.

Egy papír galacsint dobok felé amibe egy kérdést írtam. Még pedig azt hogy hol volt.
Rám néz majd szétnyitja és írni kezdi válaszát, s visszadobja.

"A mosdóban voltam. :)"

Csak ott nem néztem meg, egye fene.

Újabb kérdést írok neki:

-Ma elmegyünk valahova? ♡-

"Nem érek rá, sajnálom. ):"

Lebiggyesztem ajkaimat és kérdőn ránézek, csak egy szívet mutat, s ezt suttogja:

-Sajnálom. - majd rajzolásba kezd.

》》》

-Szia Bébim. Holnap találkozunk. - ad egy búcsú csókot szerelmem.

-Szia. - válok el tőle.

Érdekel hogy mi dolga, de majd azt is kiderítem.
Tiszta nyomozó leszek. Lesz egy segédem is.

》》》

-Vágod? - kérdezem mondandóm végén Hobit. Elmeséltem neki az egészet.

-Nem azt mondtad h az apja egy homofób állat? - kérdezi grimaszolva.

-De-de. - bólogatok.

-Jimin, te tényleg ilyen hülye vagy? - kérdezi homlokon csapva magát.

-Most miért?

-Az apja homofób, furcsa lila foltok rajta is és az anyján is, hirtelen nem akar találkozni veled. - sorolja, miközben idegesen elém lépked.
-Megtudta hogy a fia meleg, és moresre tanította. - helyezi karját vállamra.

- Úristen. - csapom magamat homlokon. - Hogy tudhatta meg az a görény?

-Úgy ahogy te megtudtad hogy megcsalt. Van egy kém.

-Azonnal átmegyek hozzá! - szaladok ki az ajtón, de utánam kap.

-Ne, nem jó ötlet.

-Szarok rá. Szasz. - köszönök el és faképnél hagyom.
Felülöl egy buszra ami megáll abban az utcában ahol lakik.

Párat kopogok az ajtón, és várakozok. Az a görény, feljelentem ha igaz.
Pár perc múlve egy 40-50 év körülk férfi lép ki.

-Csókolom. Jungkook apukája tetszik lenni? - kérdezem, miközben bekukucskálok.

-Igen, és te? - kérdezi felhúzott szemöldökkel.

-Én, Jungkook barátja vagyok. - mosolygok rá.

♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡

Hiii, visszatértem. Eléggé rég volt rész, amit sajnálok. Nagyon. De itt vagyok, és hétfőn várható folytatás.❤❤
Addig is remélem tetszett, még ha pocsék is lett talán kicsit, nagyon.

U.I: Aki még nem hallgatta meg ezt a mesés számot az gyorsan tegye meg, én egész nap hallgatom.😂😍😍