MAGNUS

Ledermedtem amikor megláttam.Nem tudtam mit tegyek.Egy férfi ül az asztalomnál.Ugyanakkora magas,mint én.Ugyanúgy fekete haja van,mint nekem,csak a szemünk más.Ja,és méghozzá az apám.Fekete szemei szikrákat szórtak,ahogy rám nézett.Valószínüleg látta a fürdőszobát,de jelen pillanatban ez a legkisebb gondom.Mit keres itthon ha egyszer börtönben kéne lennie?Csaknem...megszökött?

-Neked is jóestét fiam.-Rázta meg a fejét,amolyan:"Milyen neveletlen"stílusban.-És mi az,hogy mit keresek itt?Ez az én házam!

-Igen,tudom,de te nem...-Keztem,de félbeszakított.

-Kiengedtek.-Mondta.-Letelt a 10 év.Hol van Rosa nénikéd akire hagytalak 9 éves korodban?-Nézett körül.Szerintem leakarta cseszni vagy valami ilyesmi.Apánál néha nem lehet tudni mit akar.Lehajtottam a fejem.

-2 évvel azután meghalt.-Válaszoltam szomorúan.Rosa néni nagyon kedves volt.Szinte már saját fiakánt bánt velem.De sajnos 2007-ben rákot diagnosztizáltak nála és 2008 november vége felé halt meg.Azóta egyedül élek.-Tudod apa,elég nehéz egy 11 éves gyereknek egyedül felnőni.

-Nehogy már az én hibám legyen!-Csapott az asztalra,amitől hátraugrottam ijedtemben.-Ha nem ölöd meg az édesanyádat most vígan élhetnénk hárman!-Lesütöttem a szemem.Nem hiszem el.Még mindig engem hibáztat anya halála miatt.

-Nagyon jól tudod,hogy ami anyával történt,nem az én hibám.-Majdnem kigördült egy könnycsepp a szememből.Nagyon erősnek szoktam mutatni magam,a szomorú helyzetekbe is próbáltam viccelődni,hogy oldjam a feszültséget.Sokszor sikerült ezzel felvidítanom a szeretteimet.De most nekem lenne szükségem egy Magnus-ra.Ebben a pillanatban apám felállt.Csak most vettem észre,hogy egy csillámos bőrönd van a kezében.Várjunk!Ez az enyém.Mi a fene?!Ledobta elém.

-Szerintem pedig pontosan a te hibád,drága fiam.-Jelentette ki.-Most pedig húzz el.-Kidülesztettem a szemem erre a kijelentésre.Ő észrevette és elnevette magát.-Jaj,Magnus!Nem gondoltad,hogy itt maradhatsz ,ugye?-Megsimogatta az állam,de rögtön el is engedte(undorodva).Elkezdett ciccegni.Belerúgott a bőröndömre.-Tűnés!

-De...de...de...-Dadogtam.-Mégis hova menjek?

-Az már nem az én bajom.-Ült le megint és felrakta az asztalra a lábát.Nem nézett rám.Sóhajtottam,majd lehajoltam a bőröndömért.Felvettem a kabátom,aztán kinyitottam az ajtót.Mégegyszer ránéztem apára,de csöppnyi figyelmet sem tanusított a jelenlétemre.Immár könnyekkel áztatva indultam el ezen a hétfői éjszakán,ahhoz az emberhez,akire bármikor számíthatok.Még ha néha ki is nevet a butaságaim miatt.Fél órába telt,de végül odaértem a kis házikóhoz,ahol Ragnor lakik.Bekopogtam.Nem sokkal később kinyitotta.Vigyorgott először,de mikor meglátta könnyes arcomat,azonnal lehervadt.

-Szia.-Szipogtam.

-Szia.

ALEC

2016.Szeptember 2.Kedd

"Csodálatos"a szüleid veszekedésére felkelni.Kikászálódtam az ágyból,megdörzsöltem a szemem,majd kiléptem a szobám ajtaján.Mostanában mindig ezt csinálják.Augusztus 20.-án elmentünk egy fesztiválra.Apa ismerőse is jött,aki egy szőke pipi volt.Anyára rá sem hederített.Talán történt valami amiről én nem tudok?Mindenesetre egyfolytában veszekednek és kezd idegesíteni.Remélem nem válás lesz a vége.Apa becsapva maga mögött az ajtót elment.Dolgozni vagy...nem tudom.Anyu ma szabadnapot kapott erre a napra,úgyhogy legalább Max-et ma nem kell elvinnem a suliba.Lenéztem a párkányról.Anya a tenyerébe temette a fejét.Oké,itt valami nincs rendjén.Lebagtattam a lépcsőn,egyenesen hozzá.Mikor lépéseket hallott,gyorsan letörölte a könnyeit.Azt hitte nem látom ezt a mozdulatot.Leültem mellé.Átkaroltam és simogattam a vállát.

-Mi történt anyu?Miért veszekedtek ilyen sokat ezekben a napokban apával?-Kérdeztem,mert eléggé érdekel,hogy miért csinálják ezt.

-Semmi csak...-Rámnézett azokkal a nagy,kék szemeivel.Megsimogatta az arcom.-Tudod te is kicsim,hogy a szülők szoktak veszekedni.Szülő dolog.Néha a semmin is.Majd ha lesz egy gyönyörű feleséged és egy gyönyörű gyermeked,megérted.-Puszit nyomott az arcomra,majd távozott mert ment csinálni nekünk enni.És mi van ha nekem sosem lesz feleségem és saját gyerekem?Mégis,hogyan ha nem érzek vonzalmat a nők iránt?Azt hiszem van amit örököltem apától.Csalódást okozni az embereknek: azt aztán tudok.Mert ha a családom megtudja,hogy a fiúkat szeretem,kitörik a háború.

Szerencsére most hamar beértem a suliba.Nem vártam meg a többieket ,így nagyon ügyesen,fél nyolckor már a padot koptattam.Senki sem volt bent rajtam kívül.Felálltam és kinéztem az ablakon.Egyenesen az íjász pályára lehet látni,ami az iskolánkkal szembe van.Apával kiskoromban minden hétvégén kijártunk oda.Eleinte mindig valami fát vagy bokrot találtam el.Aztán a széleket,végül a közepét.Viszont,ahogy teltek az évek,annyival kevesebbet mentünk oda.Apa szerint már elég nagy vagyok hozzá,hogy egyedül menjek.De én nem mentem.Hogy miért?Egyedül nem érzem azt,hogy egész lennék.Bár,még akkor sem éreztem igazán.Valami(vagy valaki)hiányzik az életemből.De ki?Jace?Gondolom igen.Lehet azért mert nem engem csókol nap,mint nap.Hangosan felsóhajtottam.Ekkor valaki befogta a szemem és megkérdezte,hogy:"Na ki vagyok?".

-Hm...Bud Spencer?-Kérdeztem vigyorogva.Legjobb barátom hitetlenkedve sikított egyet.Egészségére.Megfordultam,hogy a szemébe tudjak nézni.-Ja,te nem vagy ő.-Bigyesztettem le a szám,mintha csak azt vártam volna,hogy a Különben Dühbe Jövünk sztárja jelenik meg előttem.Az azért ijesztő lett volna.

-Ő meghalt te idióta.-Forgatta meg a szemeit Aline.Nem mintha nem tudnám,de mindegy.-Képzeld,az apukám újra elveszi feleségül az anyukámat.-Tapsikolt ugrálva.Erre nem tudtam mit mondjak.Váratlanul ért ez az egész.És hát,eléggé meglepő helyzet.Elmosolyodtam.

-Hogyhogy?

-Kiderült,hogy a pap aki összeadta őket nem is volt igazi pap.-Legyintett.-A lényeg.Vihetek három embert.Úgy gondoltam te és Helen jöhetnétek.Na és persze elhozhatnád Jace-t is.-Kacsintott.Na igen.Izzy-n kívül Aline tudja,hogy mit érzek Jace iránt.Megért engem,hiszen ő sem a másik nemhez vonzódik.Néha azon viccelődünk,hogy egymás testében születtünk meg.De aztán csak nevetünk.Én szeretek fiú lenni,ő meg szeret lány lenni.Egyszerűen ez a szerelem dolog,nem pont úgy jött,ahogy jönnie kellett volna.Nem válaszoltam mert az osztálytársaink már kezdtek beszállingózni a terembe.Az első óránk dráma volt.Kiderült,hogy hétfőn lesz a meghallgatás a Rómeó és Júliára,ugyanis December elsején azt fogjuk előadni.De jó(blah).Én biztos nem fogok elmenni.Aztán kaptunk még egy feladatot.

-Olyan embereket fogok összerakni párba,akiket nem nagyon szoktam egymással látni.A feladat lényege az,hogy többet lógjatok vele együtt,készítsetek fotókat.2 hónap múlva megnézzük őket az elejétől a végéig.Hogy hogy lett nem beszélésből,barátság.-Mosolyodott el a tanárnő.Hú basszus,semmi kedvem ehhez.Nincs értelme.Bárkivel is rak párba,nem hiszem,hogy valaha is a személy "puszi pajtása"lennék.Elkezdte felsorolni a neveket.Már az utolsó neveket mondta.-Aline Penhallow és Camille Belcourt.-A mellettem ülő lány levolt sokkolva.

-Na nem!Én biztosan nem leszek vele egypárban!-Állt fel tiltakozva Camille.Én inkább barátnőmet sajnálom,mint őt.

-Sajnálom Camille.De ennek a feladatnak az a lényege,hogy jobban megismerjétek egymást.Lehet,hogy a végén még barátnők lesztek.-A szőke lány fájdalmas arccal ült vissza.Még ő játsza az áldozatot?-Végül,Alec Lightwood és Magnus Bane.-Felkaptam a fejem.Mi van?Én és Magnus?Tisztára ellentétek vagyunk.Nem tudom,hogy Mrs.Penhallow(igen,Aline anyja)hogyan gondolta,hogy én és Magnus valaha is barik leszünk.De a lányának még rosszabbat tett.Kicsöngetéskor oda is ment az anyjához.Gondolom veszekedtek.A többi óra elment,bár szét untam magam,főleg matekon.Órák után nem mentem haza mert megígértem Izzy-nek,hogy megvárom amíg vége a tánc edzésének.Addig is bepakoltam a táskámba.Meghallottam Camille hangját.Valami szakításról beszélt meg valami Oroszról.Felhúztam a szemöldököm.Mi folyik itt?Magnus-szal beszél?2 perc múlva megkaptam megkaptam a választ a kérdésemre.Camille elment a női mosdóva,míg Magnus a falnak dőlve ült.Odamentem hozzá.Mondani akartam,hogy sajnálom,de megelőzött.

-Mi lenne ha pénteken átmennék hozzád?Tudod,a megismerkedéses izé miatt.-Válasz gyanánt csak bólintottam.Halványan elmosolyodott.Feltápászkodott,elköszönt,majd elment.Valami nincs rendben ezzel a fiúval.

Miután a húgom végzett a tingli-tanglival,hazamehettünk.Egész úton arról beszélt,hogy Simon(Clary fura,szemüveges barátja)is jelentkezett a táncra.Azt mondta,olyan cukin bénán táncol,hogy az már fáj.Hát am...oké.Sokat nem tudtam hozzáfűzni,csak annyit,hogy "Ühüm".Egy idő után megelégelte a válaszaimat,úgyhogy durcásan,karba tett kézzel ment tovább.Nemsokára hazaértünk...veszekedésre.Amint beléptünk a lakásba,összenéztünk.Jace éppen a zokogó Max-et vígasztalta,anya és apa pedig majdnem egymás torkának estek.Odasiettem hozzájuk.

-Hé,hé!Fejezzétek be!-Néztem rájuk felváltva,mérgesen.Miután lenyugodtak,megkértek minket,hogy üljünk le a kanapéra.Én középen,Jace és Izzy között foglaltam helyet,Max pedig Izzy ölében.

-Amint látjátok apátokkal mostanában nem vagyunk túlzottan jóban.Valami megrepedt közöttünk.A legjobb amit tehetünk az,ha...ha külön költözik.Egy időre.Amíg megnem beszélünk mindent.-Értetlenkedve néztem a szüleimre.Most már végképp nem értem a szüleimet.Izzy leültette Max-et,majd idegesen bement a szobájába.Anyu utánament.

-Robert...mi történt köztetek?-Kérdezte Jace elkeseredetten.

-Semmi amiben tudnál segíteni.-Szomorú mosolyt küldött felé.Mostanában minden rossz.

MAGNUS

Otthon ülök egyedül(Ragnor még a Fősuliban van)egy sör van a kezemben és a mai napot elemzem.Az eleje még nem volt olyan rossz.Ragnor csinált finom rántottát.Sokat cikizett közbe Raphael-el,akivel telón beszélt.Szeretnek rajtam viccelődni.A suliban pedig azt adták ki feladatnak,hogy Alec-kal kell sok időt töltenem.Nem hangzik rosszul.Plusz hétfőn lesz a Rómeó és Júlia meghallgatása,amire biztos elmegyek.Úgy érzem megfogom kapni a szerepet.A mai nap az utolsó óráig még jó volt,akkor jött a lavina.Camille gondolt egyet és elmondott mindent,ami nyáron történt vele.Amikor azt mondta nekem,hogy családi napot tartanak vagy valami ilyesmi,akkor egy Orosz pacákkal találkozgatott.És megcsalt.Többször is.Nagyon kedvesen elárulta nekem,hogy szerinte a szerelem az egy rakás szemét és mivel én túlságosan is hiszek benne,nem maradhat velem.Nem mintha ezek után még vele akartam volna maradni.Szóval,lényegében az életem egy szemétdomb.

Hali!Valószínüleg a kövi rész vasárnap vagy hétfőn jön mert holnap megyek Balatonra.Megszeretném köszönni azoknak akik olvassák a sztorit :)