13.Rómeó és...Alec?!
MAGNUS
Kivételesen örülök annak,hogy ma lesz suli.Alec egész hétvégén nem vette fel a telefonját.Jaj,remélem nem értette félre a dolgokat.Nincs semmi köztem és Camille között.Régen szerettem őt,de úgy érzem Alec-kal kell lennem és nem fogom elveszíteni.Nem veszíthetem el.Bár mondjuk,ez a kirohanása,azt jelenti,érez irántam valamit,ami jó.Csak megkell győznöm róla,hogy ugyanazt érzem,amit ő.Reméljük,könnyű lesz bebizonyítani.De mielőtt bármit is bizonygatnék,összeszedem magam,mert most úgy nézhetek ki,mint egy darab összegyűrt papír.Ami elég csúnyácska,úgyhogy cselekednem kell.Fáradtan kikászálódtam az ágyból,majd kitártam a szekrényem ajtaját.Ezt a mozdulatot megszokhattátok már tőlem,de hát ismertek,tudjátok milyen vagyok.Jézusom,magamban beszélek...Szóval,amint kinyitódott a kapu,elém tárult mindegyik csodálatos ruhám.Itt jöttek a bajok.Mit vegyek fel?Valami olyasmi kell,amitől Alec elámul,amitől kiugrik a bőréből,amint meglátja káprázatos személyemet(nekem az is elég ha csak a ruháiból*Perverz szemöldök emelgetés*).Csípőre tettem a kezem és sóhajtottam.Ti is szoktátok azt érezni,hogy tehetetlenek vagytok és ez ellen semmit sem tudtok tenni?Én is éppen ezt érzem.És most nem csak a ruha ügyre célzok.Bár abban is elkéne most a segítség.Végül 5 perc vacilálás után,meglett a kiválasztott!Hú,ez olyan hivatalosan hangzik.Vagy nem?Na mindegy.Elővettem egy fekete(!) inget,farmert,csillámos zoknit(jól van na,csak olyanom van),szürke csízmát és hozzá felvettem egy lila sálat.A hajammal kivételesen nem csináltam sokat,csak befújtam hajlakkal,hogy ne legyen lapos,mint egy pasi hasa kockátlanul.Természetesen nem maradhatott el a smink.A készletemmel a tükör elé álltam,kihúztam egy szemceruzát,felkentem magamra.Aztán jöhetett az ezüst szemfesték.A szemceruzával úgy húztam ki a szemem,hogy úgy nézzen ki(kb)mintha egy macska szeme lenne.Vigyorogva néztem bele a tükörbe,ezzel azt mutatva,hogy tetszik,amit látok.Remélem a kék szemű is ugyanígy fog vélekedni.Visszatettem a dolgokat a neszeszerembe,majd felraktam a polcra.Lementem a konyhába,azzal a céllal,hogy én bizony bekapok valamit.(á,ez egyáltalán nem hangzott perverzen).Még tegnap csináltam egy kis kőrözötett,gondoltam megeszem a maradékot.Igen ám,csakhogy az én kedves Raphael Santiago barátom ott ült a konyhaasztalnál és az ÉN reggelimet ette.Karba tett kézzel álltam meg az ajtóban.
-Miért is csodálkozom azon,hogy itt vagy?-Kérdeztem drámaian.-Az az én kajám.
-Hm...többé már nem.-Kacsintott vigyorogva,miután lenyelte az utolsó falatot.Felállt s berakta a tányérokat a mosogatóba.Hát,legalább elpakolt magaután.Elém lépett.-Feszültnek látszol.Ez a tegnapi Camille Vs. Szexi fiú miatt van?-Felvontam a szemöldököm.-Most mi van?Szexinek tartod,nem?-Zavartan bólintottam.Bakker,mostanában egyfolytába zavarba jövök,mikor RÓLA van szó.Elmosolyodott.-Erről beszélek.-Csettintett.-Amúgy mi volt Camille-lal?Mit mondott?
-Megfogsz lepődni.Azt mondta sajnálja a dolgokat és sok szerencsét kívánt nekem meg Alec-nak.-Kidüllesztette a szemeit.Mondtam,hogy megfog lepődni.
-Na!Az szuper!Mostmár nyugodtan lehetsz a sráccal.De persze először randiznotok kéne,ha jól tudom.-Vonta meg a vállát.Megvakartam a tarkómat.
-Igen,am...Az most nem hiszem,hogy menni fog.Félreértette a helyzetet és haragszik rám.Egész hétvégén nem vette fel a mobilját.-Barátom csak elhúzta a száját.Egyetértek.Mit csináljak?Hogyan tudnám kibékíteni?Addig gondolkoztam,észre sem vettem,hogy már elindultunk a suli felé.És akkor beugrott.-Tudom már!-Raphael meglepődötten nézett rám.Oké,talán túl hirtelen volt ez neki.-Szombaton lesz Alec születésnapja.Megkéne lepnem valamivel.Csak az a kérdés,mivel?
-Nem tudod esetleg miket szeret?
-Tárgyilag nem.De azt tudom,hogy a családja a mindene.Főleg a kishúga...meg az a Jared vagy ki.-Még nem kérdeztem meg tőle,hogy mi a kedvenc márkája,szereti a focit,fogalmam sincs ezekről.Viszont láttam,hogyan viszonyul a családtagjaihoz.
-Akkor ne a fiúdnak vegyél ajándékot,hanem a húgának.-Értetlenkedve néztem rá.Annak mi értelme van?Észrevette a tekintetem,válaszra nyitotta a száját.-Azt mondtad,ő is fontos az életében.Vegyél valami olyat,ami védelmet ad a lánynak.Ami még szerencsét is képes hozni neki.Hiszen a fiúdnak az lenne a legjobb,ha biztonságban tudhatná a testvérét,nem?-Elgondolkozva meredtem előre.Nem is rossz ötlet.Alec attól lenne a legboldogabb,ha nem kéne mindig féltenie Isabelle-t és tudná,hogy jól van.Ez a Raphael néha olyan okos tud lenni.Elmosolyodtam.Miután feleszméltem a gondolataim közül,észrevettem,hogy már réges rég elhagytuk az iskola területét.Körbenéztem.
-Hé.Rafa.Merre megyünk?Nem erre van a Gimi.
-Tudom.-Harsogta.-Csak tudod Magnusita...nézni is rossz,ahogy miatta szenvedsz.Főleg azt rossz nézni,hogy szerelmes vagy.Gyere,elmegyünk egy boltba és keresünk valamit a Lightwood csajnak.-Megtorppantam.
-Tényleg?-Vigyorodtam el,de máris lehervadt.-Magnusita?És mi lesz a sulival?
-Tényleg.-Kacsintott.Rászokott a kacsintásra,ha jól látom.-Igen,Magnusita.Majd azt mondjuk 1 napos vírusunk volt vagy mi.Relax.Minden oké lesz.
-Köszönöm.-Megakartam ölelni,de eltolt magától.
-Az egy dolog,hogy haverok vagyunk,meg bírlak is valamennyire,de...nem érzelgősködöm.Ezt jegyezd meg.-Előre ment.Én meg csak felnevettem.Komolyan nem értem miért is beszéltem alig eddig vele.Nagyon jó barát.És kedves tőle,hogy mindezt megteszi értem.Bár,a suli lógás miatt eléggé bűntudatom van,de most az ajcsira kell koncentrálnom.Valami olyat kell találnom Isabelle-nek, ami teljes biztonságot ad neki.Valami olyat,ami miatt Alec képes megbocsájtani.Nemsokára megérkeztünk egy kis üzletecske elé.Az épület kékkel volt beborítva s az volt ráírva arannyal(!),hogy:"Dream!Itt mindent megtalálhatsz,ami kell neked!Váltsd valóra az álmaidat!"-Ezen a feliraton legszívesebben elnevettem volna magam,láthatólag Raphael is így vélekedett.Ilyen hülyeséget...persze,követned kell az álmaidat,de ne egy olyan üzletre rakják már ki,amiben ételt és furi cuccokat lehet találni.A buta szlogen ellenére,beléptünk.Nem csodálkoztam azon,hogy az egész helyiségben csak 10 ember volt.Miért pont idehozott ez a barom?Tudhattam volna,hogy nem visz egy rendes helyre.Mégis mit kéne itt néznem?Sótartót?Észrevette bosszankodásomat.-Mi van?Szerinted azt akarom,hogy recepteket adj neki?bár...már ettem a sütijéből tavaly Helloween-kor...borzalmas.-Kirázta a hideg.-Ami neked kell,az a fenti emeleten van.-Amint elindult,azonnal mentem utána.Mikor felértünk,elámultam a látványtól.Nyilak,puskák,pisztolyok,ostorok,sőt,még fűrészek is.Milyen hely ez?A mellettem álló ember elmosolyodott.-Meglepődtél,mi?
-Aha.-Mondtam még mindig csodálkozva.-De miért is kéne például egy puska egy 16 éves lánynak?
-Alexander maci biztonságban akarja tudni,nem?Ezek itt a megfelelő tárgyak arra,hogy önvédelmet tudjon alkalmazni.-Tárta szét a karját.-Nem öldöklésre gondoltam.És amúgy sem annyira veszélyesek,csak karcolni képesek.-Közelebb léptem a fegyverekhez,amik elvileg nem veszélyesek,bár ki tudja.Megszemléltem mindegyiket.Melyik illik legjobban Isabelle személyiségéhez?Az a baj,hogy nem nagyon ismerem.Mondjuk,a szörnyű főzőtudásáról én is tudok,de...ajj,ez nehezebb,mint gondoltam.még egy darabig nézelődtem,aztán megtaláltam a szerintem,tökéletes ajándékot.Egy hosszú,gyönyörű,arany ostort.A csillám hiányzik nekem róla,de nem szabad elfeletkeznem róla,ez nem az enyém lesz.
-Raphael!Ez tökéletes!-Mutattam fel az ostort..hú,nem olyan könnyű,mint azt ti hiszitek.
...
Délután nagy vigyorral a képemen,magabiztosan,egy zacskóban a kezemmel (benne van az ostor)lépdeltem a suli elé.Természetesen nem mentem be,nehogy lebukjak.Már csak megkell várnom,hogy Isabelle kilépjen.Csak lehetőleg ne Alec-kel együtt.Ú,most jutott eszembe!Ma mondták el,hogy ki melyik szerepet kapta a Rómeó és Júliából!Ne már!Na mindegy,majd holnap kérdezősködök.Nem sokáig kellett várnom,2 perc múlva kilépett az iskola kapuján.Rózsaszín póló,rajta smiley face,farmer short.Szép lány,nem tagadom,de bocsi,a bátyja jobban érdekel.Eléfutottam!Kissé megijedt,szegényke.
-Magnus!-Kapta szíve elé a kezét.-Megijesztettél.-Végigmért.-Ma nem láttalak a suliban.
-Am,igen...Vásároltam.Neked.-Ekkor értetlen arcot vágott.-Tudom,hogy Alexander életében te vagy az egyik legfontosabb személy és mindennél jobban szeretne téged biztonságban tudni.És mivel szombaton lesz a szülinapja,ezt vettem.-Nyújtottam át neki.Ő csodálkozva elfogadta.Amikor meglátta mi az,elvigyorodott.-Úristen,Magnus,köszönöm szépen!-Ölelt meg.-Szerintem olyan cuki,hogy ezt teszed Alec-ért.Tudnod kell,hogy már nem szerelmes Jace-be,tied a pálya,teljes szívemből szurkolok,úristen!-Tapsikolt örömében.Ezért még jár egy ölelés Raphael-nek,akaratán kívül is.
-Köszi,azt hiszem.-Nevettem fel a hadarásán.-Tudod...nagyon szeretem a bátyjádat.-Majdnem sikítórohamot kapott,de inkább szája elé kapta a kezét.Egy Malec shipper,jee.Nekem meg pont ekkor ment a szemembe egy csillám darabka.-A fenébe!Ez fáj!
-Ú.Nem mondták még neked,hogy kevesebb csillámot is használhatnál?Várj,had segítsek.
ALEC
2016.Szeptember 15.Hétfő
Kocsi zajára ébredtem fel ezen a szeptemberi reggelen,ami úgy,mint az eddigiek,rosszul kezdődött.Most biztos csodálkozol titkos füzetem,hogyhogy megint tudok beléd írni.Igen.Ez egy "vicces" story,de csak haladjunk szépen sorjában.Egész hétvégén a szobámban kuksoltam.Tévéztem,olvastam,tanultam,vagy egyszerűen csak léteztem.Az utolsóhoz most perpillanat semmi kedvem.Nagyjából csak ültem az önsajnálatban.A többiek nem szóltak semmit.Örültek,hogy végre magammal is foglalkozok,nem csak másokkal.Persze a kisöcsém sokat kíváncsiskodott,de csak megjutalmaztam egy mosollyal és összeborzoltam barna haját.Ő még ezt nem értené,hiszen 9 éves.Ja,te még nem is tudod,mi történt.Képzeld,rájöttem,hogy szeretem Magnus-t,azt hittem ő is,erre kiderült,hogy együtt van Camille-lal,dióhéjban ennyi.Nem nagy cucc.Megszoktam,hogy senki sem szerelmes belém és minden fiú,aki tetszik, egy csajt választ.Ezekkel a gondolatokkal szálltam ki a sötétkék takaróm alól.Mielőtt bármit is kezdhettem volna magammal,belenéztem a tükörbe.Nem értem.Ennyire csúnya lennék?Ezért nem kellek senkinek?Vagy csak azért van ez mert mindenki heteró körülöttem,én meg egy kis...buzi vagyok.Nem tehetek róla.Egyszerűen nem vonzódom a lányokhoz,most ez ellen nem sokat tudok tenni.Úgy érzem egyedül fogok meghalni,12 macskával,ezért az egész házamat befogja lepni a szőr és a kaki.Aligvárom...Megigazítottam a hajam,fogat s arcot mostam,majd felöltöztem.Fekete atléta,fehér bebújós pulcsi,direkt szakadt farmer,barna bakancs.Miután elkészültem,megnéztem az órámat.Sajna már nincs időm kávét inni,keltenem kell a tesókat.Elgondolkoztam az időt,ez azért van.Benyitottam mind a két szobába.Mind a hárman felszívóttak,ugyanis nem voltak bent.Se izzy,se a fiúk.Értetlenkedve mentem le.A nappaliban sem volt senki,viszont a konyhából finom illatok szállingóztak.Bementem oda.Meglepődtem,nem is kicsit.Jace éppen sütötte a tojásokat,Izzy elővett négy poharat és öntött bele narancslét,Max pedig kipakolta a tányérokat és a villákat.Mi folyik itt?
-Ti meg mi a Szentek lovát csináltok?-Kérdeztem ledöbbenve.Maguktól felkeltek hétköznap,nekik ehhez nagy tehetség kell.
-Egy kis reggelit neked,bratyókám.-Csicseregte Isabelle.
-Egész hétvégén bezárkóztál a szobádba.Nem tudtam eldönteni,hogy sírós zenéket hallgatsz,vagy valami mást csinálsz,hogy kielégítsd magad.-Mondta,miközben az egyik tányérra rátette a tojást.A húgommal mérgesen néztünk rá.Nem Max előtt kéne perverz megjegyzéseket tenni.Nem mintha a kis srác értené,de akkor sem.Mindenesetre,leültem.
-Anyuci is szeretett volna segíteni,de tudod,dolgoznia kell.-Állt meg előttem a kisöcsém.-Szeretlek,Alec.-Elmosolyodtam.
-Én is szeretlek,Max.-Közelebb húztam magamhoz,majd megöleltem.-Köszönöm skacok,hogy ezt teszitek értem.Ti vagytok a legjobb tesók a világon.
-Aha,főleg én.-Ült le büszkén Jace.
-Na,ehhez van egy-két szavam.-Kontrázott Izzy.Szerencsére nem kezdtek el azon veszekedni,ki a jobb testvér,csak elnevették magukat.Mindannyian elkezdtünk enni.Én például kicsit nehézkesen,mivel Max végig az ölemben volt,plusz ő is evett,szóval ez így nagyon jó volt.De ha ezt nem vesszük figyelembe,tényleg nagyon boldog voltam.Igen,talán nem szerelmes belém senki,de legalább a családom szívből szeret,ahogy én is őket.Ezért család a család,nem?Az iskola elé vezető úton kivételesen én is beszéltem.Ja,ha már suliról van szó,most ők is jöttek Max iskolájához.Ilyen se volt még.Hm,talán többször kéne szomorúnak lennem.Amint beléptünk a Gimi kapuján,szomorúan vettem tudomásul,hogy nem ugyanoda megyünk,mivel ők két évvel fiatalabbak.Más reggelen nem lett volna nagy cucc,de most szerettem volna velük több időt tölteni.No meg nem volt kedvem egyedül lenni,amikor találkozok Magnus-szal.Baromi mérges vagyok rá.Semmi kedvem azt nézni,hogy Camille-lal enyelegnek.Épp elég volt az nekem,amikor azt hittem,tetszik Jace.Mikor az osztályterem elé értem,sóhajtottam,majd kinyitottam az ajtót.Azok az emberek már rég ott voltak,akik ilyenkor itt szoktak lenni.Beleértve Camille-t és a buta barátnőit is.Integetett nekem,én viszont megjutalmaztam egy fintorral.Máris lehervadt a mosolya.Mit gondolt?Ezek után jópofizok vele?Jó vicc.Gondolom alig várja,hogy a pasim nyakába ugorhasson és csókokkal áraszthassa el.Miket beszélek?Ő nem a pasim!Neki a szöszke csaj kell,nem tehetek ellene semmit.Banyek.Idegességemben kitört a ceruzám hegye,hoztam másikat.Szóval igen,így vélekedtem.Csakhogy Magnus nem jött az első órára.Se a másodikra.Sőt,egésznap nem jött be,még a délutáni szereplő válogatás eredményhirdetésére sem.Beleértve Raphael-t is.Mi történhetett velük?Ó,amúgy a Rómeó és Júliáról jut eszembe...hallod,azt hittem elsüllyedek szégyenemben.Úgy volt,hogy gondoltam,elmegyek,mert miért ne?Kinevethetem majd őket Skypon,Aline-el.Ja,csakhogy úgy látszik,mostanában semmi sem történik úgy,ahogy én elképzelem.Jia tanárnővel léptem egyszerre be a terembe,aki lánya elmenetele óta nem mosolygott.Megtudom érteni,nekem is hiányzik a fekete hajú hercegnőm.A leghátsó székre ültem le,ahova múltkor is.Készenlétben álltam jó sok vigyorgásra.A java még csak most jön.
-Mind nagyon ügyesek voltatok,de a főszerepet csak egy,vagyis kettő,de értitek,ember kaphatja meg.-Szólalt meg Jia,elővéve egy lapot.-A mesélő,vagyis Lőrinc barát, nem más,mint a 9.bés Dominic James.-Nagy tapsvihar hangzott a teremben.Egy korához képest magas,szemüveges,barna hajú fiú állt fel,nagy vigyorral a képén és elkezdett integetni.-Paris herceg szerepét kapja,a 12.cből,Raphael Santiago.-Körülnézett a teremben,de sehol sem látta a fiút.-Nincs itt?Na sebaj.11.as Dajka,vagy mondjam inkább,Luna Pavarotti?!-Ezután kiderült,hogy Mercutio Jordan lett,Benvolio pedig Walt.-Végül a két főszereplő.Nehéz döntés volt,de végül a szerepet a 12.cés Magnus Bane-nek adta a tanács.-Mindenki tapsolni kezdett.-És végül,am mi Júliánk..-Mikor elolvasta magában a nevet,lefagyott.-...Alec Lightwood.-Nem tudtam mit csináljak.Hogy történhetett ez?Nem játszhatok csajt,csak azért,mert jól olvastam egy szaros szöveget.Ezután jött a java.Mindenki elkezdett nevetni.Egyre hangosabbnak éreztem őket.Felkaptam a táskámat és kirohantam a teremből.Próbáltam megkeresni a kijáratot,de nehezen láttam,mivel elkezdtem könnyezni.Sosem aláztak meg így.Észre sem vettem,hogy Jace jön előttem,így beleütköztem.
-Jaj,Jace,de jó,hogy itt vagy.Nem is tudod,mi történt.Szóval...-Lenéztem a földre.És akkor megpillantottam a titkos füzetem,vagyis téged.Felvettem.A fogadott öcsém zavartan a földet pásztázta.-Ez meg mégis mi a francot keresett nálad?Válaszolj,Jonathan!-Tudja,hogyha a teljesnevén szólítom,akkor nem lesz valami sok jó szavam hozzá.-Jézus Istenem,el is olvastad,igaz?-Bólintott.Idegesen beletúrtam a hajamba.-Szóval tudod.Tetszettél nekem.
-Igen.-Köhintett.-Tudom.-Nagyot sóhajtottam.-De egyáltalán nem zavar,mert tudom,hogy Magnus oldalán megtaláltad a szerelmet.-Mosolyodott el.Ledobtam a táskámat és ráültem.Kezembe temettem az arcom.-Hé.Mi a baj?-Ült le mellém.Ránéztem.-Figyu,ha még mindig ez a bajod,akkor elmondom...nem zavar,hogy meleg vagy.
-Ő sem szerelmes belém.-Értetlenkedve meredt rám.-Mármint Magnus.Nem szeret.Szombaton elmentünk hárman ő,én,és Raphael,íjászkodni.Minden jól alakult eleinte,majdnem csókolóztunk,aztán egyszer csak megjelent ez a kis Camille ribi és mindent elrontott.Még mindig együtt vannak.-Egy darabig bambult,aztán elnevette magát.Ennek most mi baja van?
-Annyira lüke tudsz néha lenni.Ez még nem azt jelenti,hogy együtt vannak.Hiszen Magnus megakart téged csókolni.Nekem nem úgy tűnik,mintha nem vágyna arra a csajszira.Csakis rád vágyik és ez látszik is rajta.-Bökte meg a vállam.Én pedig megvilágosodtam.Hát persze!
-Én.Akkora.Egy.Barom.Vagyok!-Álltam fel hirtelen.-Most van egy kis dolgom.A naplós dolog miatt pedig még számolunk.-Felkaptam a táskám,majd siettem amilyen gyorsan csak tudtam.Hamar odaakartam érni Magnus házához,bocsánatot szerettem volna kérni.Meg is lepett,hogy ott láttam a suli,előtt.Egy lánnyal beszélgetett,nem láttam pontosan,kivel.Valami szatyrot nyomott a kezébe.Ölelés,aztán egy kis duma,majd...csók.Basszus,az a húgom?!
Sziasztok!Bocsánat,hogy ilyen sokáig tartott,de tudjátok,a suli miatt nem volt időm.Remélem tetszett.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro