ALEC

"Hello,it's me.I was wondering if after all these years you'd like to meet,to go over everything.They say that times supposed to heal ya,but I ain't done much healing".-Adele,Hello.

Ezt a mai napot úgy kezdtem,hogy konkrétan semmit nem aludtam.De tényleg.Mostmár teljesen biztos vagyok benne,hogy van agyam.Legalábbis a sok gondolkodás miatt gondolom ezt.Látjátok?Ehhez is az agyam kell.Azóta mióta csajszikám elment,nem beszéltem vele.Majd ma kellene mert máris hiányzik.Leírhatná már mi az a Skype mert teljesen elvagyok veszve az ilyen dolgokban.Jó,talán most egy öreg tatának néztek,de én legalább nem lógók mindig a neten.Szóval,ott tartottam,hogy a reggelem nem ment túl jól(ahogy az estém sem),ezért feküdtem még mindig az ágyban 11-kor.Pedig ez a kisöcsém dolga,de úgy látszik átvettem ezt a szokást.Arra keltem fel,hogy az anyám és a húgom egyszerre betoppantak a szobámba,kopogást nélkül.Legalábbis,én nem hallottam,hogy azt tették volna.Anyu láthatólag nagyon mérges volt az miatt,hogy még mindig a fekvőt nyomom.Elkezdte kiabálni a teljes nevemet.Azonnal kinyílt a szemem,bár még a alig láttam.Ajj,és az a hülye nap megint belesüt a szemembe.Komolyan,szerelmes belém,vagy mi?Na szóval,Maryse Trublood,vagyis az én imádott édesanyám elkezdett nekem arról beszélni,hogy neki elkéne mennie vásárolni,de már nincs kedve metrózni meg buszozni,úgyhogy jó lenne ha szereznék jogsit meg kocsit,meg faszom tudja mit mondott még.Mi lehet a baja?Talán apa felhívta és mondott neki valami durvát?Nem is tudom.Bár...miért is foglalkozna velünk az az ember?Már nem is tudom hány napja,hogy elment.Anyu mérgesen megfogta Izzy csuklóját és becsukta maguk mögött az ajtót.Aú,így is fáj a fejem.Megpróbáltam annyi energiát összeszedni,amennyit csak tudtam és sikeresen feltudtam kelni az ágyból.Amikor felültem az ágy szélébe,hátfájást észleltem magam.Nagyon jól kezdődik ez a hétvége.Nem fogtok engem elhinni,de zuhanyzás közben megint gondolkoztam.Magnus-on.Tegnap szegénykém nagyon kivolt az apja miatt.Sírt,e-miatt én is sírtam.Elmondott mindent.Hogy lehet valaki olyan bunkó féreg(elnézést a kifejezésért),hogy a saját fiára fogja a felesége halálát?Plusz,verte őt kiskorában,emellett megölt egy embert.Hát nem ő érdemli a világ legjobb apucija díjat?Naná!Eddig azt hittem az én apám egy...fing?!de kiderült,hogy ennél vannak sokkal rosszabbak is.És esküszöm ha csak egy ujjal is bántani meri Magnust-t,én tényleg...Ú,bakker,milyen forró ez a víz,jézusom!Piros testtel ugrottam ki a kádból.Hát...mostmár biztos nem lesz melegem,azt már tudom.Miután letörülköztem,felvettem az alsógatyámat,fekete zoknimat,farmeromat,szürke rövid ujjú pólómat.Belenéztem a tükörbe.Fúj.Igen.Ez volt az első gondolatom amikor megláttam magam ezen a reggelen...vagyis,öhm,délelőttön.Gyorsan beállítottam a hajam,majd úgy döntöttem bekapok valamit reggeli/ebéd gyanánt.Lesiettem a lépcsőn és vajon kibe botlottam bele?Persze,hogy Clary-be!Pedig azt hittem hosszú ideig nem látom az arcát.Hú Alec,mekkorát tévedtél!Legalább hétvégén hagyhatna nekem egy kis nyugtot.Rám férne a nehéz napok után.

-Szia Alec.-Mosolygott rám.Ezt meg mi lelte?Biccentettem.Kiszültem kikerülni,mikor megállított.-Nézd.Tudom,hogy nem kedvelsz.És tudom is miért.Azt hiszed szerelmes vagy Jace-be,féltékenykedsz és zavar,hogy heteró.-Folytatta,mielőtt valami csípőset válaszolhattam volna.-De,nem szereted.Mármint igen,csak...már te sem érzed ugyanazt.Te is már csak tesóként szereted,mint ő téged.És ez így van rendjén.Biztos vagyok benne,hogy szerelmes vagy,de még nem jöttél rá kibe.Szeretném ha jóban lennénk.Nincs értelme ennek a veszekedésnek.Sajnálom azt a labdás ügyet is,jó?Csak ne legyen köztünk veszültség.Kisujj eskü?-Mutatta fel az ujját.Sóhajtottam.Igazából,már én is unom ezt az egész "gyűlölöm Clary-t,mert együtt van az öcsémmel"dolgot.És ha őszinte akarok lenni,már én sem tudom pontosan,mit érzek Jace iránt.Nem ráz ki a hideg amikor megölel vagy megérint.Többé már nem.Viszont Magnus-nál...

-Jó.Igazad van.Tényleg hülyeség,hogy itt veszekszünk...mármint,én veszekedek veled.A labdás ügyet pedig vedd megnem történtnek.De ezt az ujjas bigyót nem csinálom.Túl csajos.-Felnevettünk.Ha jobban belegondolok,nem is lett volna velem bunkó,ha én nem kezdek az lenni.Egy majom vagyok.-Most viszont megeszek egy almát és...sétálok.

-Hova?-Vigyorogva karba tette a kezét.Tud valamit vagy mi a csuda?

-Csak annyit mondok,hogy nem volt igazad.Igenis tudom,hogy kibe vagyok szerelmes,oké?Hozzá indulok.-Kacsintottam.Mosolyogva eltátotta a száját.Nevetve megráztam a fejem.Olyan hülye fejet vágott.Úgy tettem,ahogy mondtam.Megmostam egy almát,elköszöntem a törpe vöritől,majd elindultam a háza felé.Ja,hogy ti még nem is tudjátok kihez tartok!Nem tudom miért,vagy hogyan jöttem rá,de szeretem.És ebben a pillanatban úgy megölelném Jia-t,hogy összerakott minket a feladat miatt(na,mostmár tudjátok kiről beszélek).Ha vele vagyok,mindig nevetek,amit én elég kevésszer szoktam tenni.Ha sír,én is sírok,mert rossz látni,hogy szendved.Pedig nem vagyok egy sírós ember.Csak egy a kérdés...ő viszont szeret-e?Úristen,mi van ha nem?Nem akarok megint felsülni.Talán visszakéne fordulnom.Aha,ez lesz a legjobb ötlet.

-Alexander!-Csak egy ember hív így.De ez a hang nem hozzá tartozott.Megfordultam.

-Raphael.-Meglepődtem,mikor megláttam osztálytársamat.-Szia.Mit csinálsz te itt?

-Pont jókor futunk össze.Magnus-hoz tartok.Eléggé kivan,szerintem Ragnor miatt.-Ó,ha te azt tudnád mi történt múltkor,nem ezt mondanád.-Szüksége van egy pasis napra.Nem csatlakozol?Végülis,te is a haverja vagy.-A haver szót kissé elnyújtotta.Mi van?Itt mindenki tud mindent?

-Rendben.-Elfogadtam a meghívást.Elkezdtünk a zöld házikó felé közeledni,ami szerintem nemsokára pinkben fog pompázni,ahogy Magnus-t ismerem.-És hova megyünk?

-Az íjász pályára gondoltam.Magnus azt mesélte,megtanítottad volna íjászkodni,csak esett az eső,úgyhogy ez a terv kilett lőve.-Az emlékre elpirultam.Hihetetlen milyen rosszul kezdődött az a nap,aztán hogy is lett vége?Ja,igen..megkaptam életem legeslegelső csókját.Raphael észrevette és elvigyorodott.-Na mi van?Valami...csókálatos élmény jutott eszedbe?-Tátott szájjal meredtem rá.-Én mindent tudok,haver.-Nem volt idő a kikérdezésére,mivel megérkeztünk.Becsöngettünk.Elég sok idő volt  mire a házigazda kinyitotta az ajtót.Azt hittem szétszórtan,lefolyt sminkkel fogom meglátni.De kellemesen csalódtam.Ugyanolyan csodálatos volt,mint mindig.Arany(!)körömlakk.Piros,csillámos,egyberészes.Lefagytam.Sosem láttam még ilyen gyönyörűen.Láthatólag ő is ugyanígy érzett,vagyis remélem.

-Jesszusom...a szemeitekkel levetkőztetitek egymást.Menjetek szobára,komolyan emberek.-Ajj,Kösz Rafa,elkell szúrjad a pillanatot.

-Raphael.Alexander.Mit csináltok itt?-Kérdése közben beengedett minket.A mellettem álló fiú felvázolta a helyzetet.Magnus kicsit vonakodva,de végül belement.Mielőtt elmentünk volna az íjászpályára ebédeltünk,mert kiderült,hogy még egyikünk sem evett.Sokat hülyéskedtünk,nevetgéltünk.Raphael is tök klafa társaság,de most szívesebben lettem volna a Csillámemberrel,ha Rosie elnevezését használom.Sétáltunk egyet Brooklyn utcáin,aztán végül elmentünk a suli előtti pályára.Nem nagyon szerettem volna oda menni apa miatt,de a múltkori balesetet sem szeretném újraélni,úgyhogy ráhagytam a másik két srácra.Igazság szerint nem volt gond az öltözéssel.Felvettük a védő felszereléseket,amik természetesen csak feketék voltak,aminek Magnus nem annyira örült,de hát ez van.Amíg én és Raphael a harmadik visszavágó "meccsünket" játszottuk le,Magnus még mindig azt próbálta kideríteni,hogy mégis hogyan kell az íjat használni.Ezért kapott ám nevetést,de nem tőlem.

-Skacok!Én elmegyek üccsiért.Kértek valamit?-Én kólát kértem,Magnus pedig szörpöt.Raphael vette az adást és elment a büfébe.Addig is lőttem egyet és pont a közepébe talált.Úgy látszik nem jöttem ki a gyakorlatból,ennek örülök.

-Ú!Alec!Nézd!Azt hiszem megvan,hogy kell tartani.Ugye jól csinálom?-Kérdezte lelkesen.Felnevettem.

-Persze!-Elvigyorodott.-Hogyha magadat akarod lelőni akkor mindenképpen.-Elhúzta a száját.Felnevettem.-Nem olyan nehéz,csak gyakorolni kell.-Mögé léptem és őt átkarolva fogtam meg a kezét,amiben a nyilat is tartotta.Ha jól láttam kissé megdöbbent,én viszont melegséget éreztem,ezért muszáj volt egy kicsit elmosolyodnom.-Oké,először is fordítsd meg.Lassan emeld fel a nyilat,a vesszőt tedd az idegre.

-A mire?-Értetlenkedett.

-Nézd.Így.-Miután rátettük a vesszőt,hátrahúztuk és bumm,ellőttük.A közepébe,yeah!

-Siker!-Örömében ledobta a nyilat.Hát...jól van.Megölelt.-Na ki az ász?Naná,hogy Magnus Bane!-Felhúzott szemöldkökkel néztem rá.-Na jó...te is valamennyire jó voltál.

-Kösz,ez megtiszteltetés.-Felnevettünk.Egy darabig néztük egymást,aztán Magnus elkezdett közelebb hajolni.A szívem gyorsabban kezdett verni ééés...

-Magnus,szivi!-Hallottam meg Camille nyafogó hangját.Hátulról megölelte,elég pici volt a fiúhoz képest.De amúgy meg...mit csinál itt?

-Én nem engedtem,hogy idejöjjön,de legyőzött.-Mentegetőzött Raphael.

-Szánalmas,hogy egy csaj erősebb nálad.-Állapította meg Magnus,ami bekell vallani igaz volt.Rafa mérgesen nézett vissza rá.

-Tudnánk beszélni?-Simította végig a karját Camille.Megráztam a fejem és úgy döntöttem,inkább elmegyek.Magnus a nevemet kiáltozta,de nem érdekelt.Átöltöztem és elindultam haza.Biztos,hogy újra együtt vannak.Miért is gondoltam,hogy bárki,valaha viszonozná az érzéseimet?