Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Maybe it was the way you kissed

Ha valaki megkérdezte volna, hogy szerintem mi a legfinomabb dolog a világon, akkor egyértelműen azt feleltem volna, hogy Han Jisung ajkai... Olyan puhák volták, mint egy ízletes mochi és valahogy mindig eper ízűek voltak. Imádtam  birtokba venni a csöpp kis száját és olyan szenvedélyesen csókolni, hogy abba mindenünk beleborzongott. Szerelmes voltam az ajkaiba és ha tehettem volna 0-24 rajtuk csüngtem volna.


-Hyung - lihegte Jisung egy túl fűtött csók csatánk közben. - Már fáj a szám - panaszkodott édesen kuncogva, mire a tarkójára simítva beletúrtam a hajába.
-Nem baj - doromboltam vágytól rekedtes hangon és kegyelmet nem ismerve  még vadabbul kezdtem el marcangolni az ajkait.


Hannie "bosszúból" az alsó párnácskámba mélyesztette éles kis fogait, majd elégedetten vigyorgott bele a csókba. Imádtam amikor így gyötörte a számat és a fenekébe markolva egy könnyed mozdulattal az ölembe húztam őt.


-Kibaszottul szexi, amikor ezt csinálod Sungie - sóhajtottam fel.
-Tudom hyung -  felelte magabiztosan. Az édes félénk Jisungnak ilyenkor nyoma sem volt és fel tudtam volna robbanni a büszkeségtől, mert nagyon jól tudtam, hogy mellettem nőtt meg ilyen mértékben az önbizalma.
-Harapj még belém baby, csókolj meg úgy, mintha nem lenne holnap - kérleltem, miközben kezeimmel formás popsiját kezdtem el markolászni.


Nem kíméltük egymást... Addig téptük a másik száját, amíg mindkettőnk vére ki nem serkent. Azt hittem ez meg fogja állítani Jisungot, de nem így történt. Meglepett, hogyha lehetséges, még nagyobb vehemenciával esett nekem... Esküszöm ezt a fiút a teremtő azért hozta létre, hogy az örökké valóságig csókoljam cseresznyeszín ajkait.


-Miért vagyok képtelen leállni? - lihegte a számba. - Miért van az, hogy már sajognak a párnácskáim, de én mégis hagyom, hogy tovább marcangold őket? Sőt, önszántamból még többet követelek... - suttogta, miközben kissé hátrébb hajolt és egy könnyed mozdulattal megszabadította magát a pólójától.
-Pedig bármikor leállíthatsz Hannie - emlékeztettem szelíden és csillogó tekintetem képtelen voltam levenni a gyönyörű testéről.
-Hülye lennék - morrant fel. Kezeivel a felsőm alá nyúlva végig simított a mellkasomig, majd újra a számra hajolt és a nyelve segítségével elmélyítette a csókunkat.


Sok ember ajkát ízlelhettem már meg a létezésem során, de egyikük sem ért az én Sungiem nyomába.

Mámorító volt és rendkívül veszélyes...

Mert pillanatok a függőjévé váltam.


Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro