Éjszaka sokáig nem tudtam elaludni. Egyszerűen nem értettem, miért bízott bennem ennyire Jesse. "Még találkozunk", visszhangzott a fejemben. Miért volt ennyire hihetetlenül jófej velem? Utólag jöttem rá, hogy gyors beszélgetésünk közben be sem mutatkoztam. A rengeteg kérdés éjfélig nem hagyott álomba merülni.

Mikor felébredtem, az óra 9:47-et mutatott. Egy pillanatnyi szívroham után rájöttem, hogy nincs suli, mert szombat van.

- Jó reggelt! - köszöntöttem Evelyn-t. - Beth?
- Már azt hittem, fel se kelsz! - nevetett. - A pasijával ment el valahova. Gyere, reggelizz! Főztem neked teát.

A hangjában aggodalmat véltem felfedezni, és teát is főzött nekem...

- Figyu, minden oké? - kérdezte hirtelen.
- Igen, miért? - néztem rá kérdő tekintettel.
- Hajnalban megébredtem, és... Álmodban beszéltél. Azt kérdezgetted, hogy miért és valami J-betűs fiúnevet ismételgettél.

Ez nagyon meglepett. Ennyire felkavart volna a találkozásom Jesse-vel?

- Tudom, hogy nem ismerjük egymást annyira régóta, de elmondhatod, ha gáz van. Egy pasiról van szó?

Nem tudtam, mit mondjak. Utáltam hazudni, de tartottam magam korábbi döntésemhez.

- Tényleg minden szuper. Csak nemrég olvastam egy szomorú regényt, amiben meghal a főhős, Jared.
- Hát akkor jó. De tényleg szólj, ha valami nincs rendben!
- Megígérem - küldtem felé egy nyugtató mosolyt.

***

Ismét eltelt 1 hét. Nem láttam Jesse-t, bár nem is igazán akartam. A MacArthur Parkba se mentem vissza, nehogy megint összefussunk ott. Néha azon kaptam magam, hogy a névjegyét bámulom a telefonomon, de nem mertem hívni. Lehet nem is akarta, hogy felhívjam. Lehet, hogy nem is jó számot adott meg. Nem értettem ezt az egész helyzetet. Ki nem állhatom, ha nem értek valamit.

A pörgős egyetemi napok valamiképp feledtették velem a történteket. Nagyon jól összebarátkoztam az egyik osztálytársammal, Annabelle-lel. Sőt, merem állítani, hogy legjobb barátnők lettünk 1 hónap alatt.

***

Már november elején jártunk, de még mindig nagyon jó idő volt. Végülis, Kaliforniában voltam. Az egyik ilyen szép kedden épp Ann-t vártam a könyvesbolt előtt, amit első nap láttam. A mellettem elsiető embereket figyeltem, mikor megrezzent a telefonom.