Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

18.

Végül ott aludtam Jesse-nél. Enyhén fogalmazva, elég jól telt az éjszaka.

Reggeli után valaki csengetett. Elszaladtam ajtót nyitni, és Zach-kel találtam szembe magam.

- Héé, Z-man! - hallottam Jesse hangját magam mögül, miközben én megilletődve álltam egy helyben.

A srácok pacsi-kézfogással köszöntötték egymást, én nagyon röviden bemutatkoztam és a nappaliba mentünk. Fura volt, már lassan 1 hónapja együtt vagyunk Jesse-vel, de a banda többi tagjával kb. nem is találkoztam...

A macskával az ölemben hallgattam a fiúk beszélgetését. Igazából fogalmam se volt, miről van szó. Egy pici féltékenység kerített hatalmába, hogy engem nem avattak be a témába, de nem akartam Jesse-t kisajátítani. Tudom, hogy a kapcsolatok egyik első számú szabálya, hogy a csaj jóban legyen a pasija legjobb barátjával. Arra eszméltem fel a nagy elmélkedésből, hogy Jesse körém fonta a karját. Egyből elillant az a csepp féltékenység is és innentől kezdve mosolyogva próbáltam rájönni, hogy miről is beszélnek. Valami zenei cuccról volt szó, amihez nem igazán értek.

- És te, Sophia, tudsz énekelni? - lepett meg Zach egy hirtelen kérdéssel.

Szóval nem emlékszik, hogy énekeltem velük a koncerten. Ez kicsit szíven ütött, de hamar megnyugtattam magam és válaszoltam.

- Hááát, sose tanultam, de szeretek énekelni, viszont a hangom...

- Halljuk! - mosolygott rám Zach, Jesse pedig próbálta visszafojtani a nevetését.

Elkezdtem a Jet Black Heart-ot énekelni. A srácok szótlanul hallgatták a "csodálatos előadásomat".

- Ez mi? - kérdezte a közepe felé Zach.

- 5SOS.

- Milyen szósz??

- 5 Seconds of Summer, tudod... - mondta neki Jesse egy szemforgatás kíséretében.

- Nem, nem tudom, azért kérdezem!

Ezen elkezdtek vitatkozni, én meg csak nevettem. Mikor lenyugodtak, Zach feltápászkodott a kanapéról.

- Na, akkor amiért eredetileg is jöttem... Múltkor itthagytam a gitárom.

- Hogy lehet egy gitárt csak úgy otthagyni valahol? - kérdeztem hitetlenkedve.

- Lehet, hogy ittunk kicsit...

- Oh. Az úgy érthető.

Elkomolyodtam. Ha ittak, akkor Jesse is ivott, és remélem, hogy mértékkel. Az alkoholizmus nagyon durva dolog, ráadásul a szüleim, ha megtudnák... Ilyen gondolatokkal ültem Macsival, míg a fiúk a szóban forgó gitárt keresték. Merthogy nem tudták, hol van. Azért szerintem egy ilyen hangszert nem olyan nehéz észrevenni...

***

Délután Ann-nel plázáztunk. Szakított a pasijával és nehezen bírja az egyedülállóságot, úgyhogy minden fiút kielemeztünk, akit csak láttunk, de egyik se jött be neki.

***

Este a koliban épp olvastam, mikor eszembe jutott a közelgő temetés. A bátyám temetése... Néhány könny legördült az arcomon, de Macsi hozzámbújt és megnyugodtam.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro