𝖨 8. 𝗋é𝗌𝗓 𝖨
,,𝖡𝖾𝖻𝗂𝗓𝗈𝗇𝗒í𝗍𝗈𝗆 𝗇𝖾𝗄𝗍𝖾𝗄 𝗆𝖺 𝖾𝗌𝗍𝖾, 𝗁𝗈𝗀𝗒 𝖾𝗀𝗒á𝗅𝗍𝖺𝗅á𝗇 𝗇𝗂𝗇𝖼𝗌 𝗂𝗀𝖺𝗓𝖺𝗍𝗈𝗄!"
Az Octagon bárhoz megérkezve leparkoltunk majd bementünk. Ugyanaz a nagy tömeg, dübörgő hangos zene és tömérdek pia.
- Ott vannak Dylanék! Gyertek! - fogta meg kezünket Ava majd húzni kezdett minket a nagy fiú tömeghez.
- Én inni akarok először! - nyafogtam. Igazából csak menekülő utat akartam és, ezt tartottam a legjobbnak...
- Jó, akkor menj inni utána meg pedig gyere vissza! 2 perced van! - nézett rám kimérten Ava - Addig egy csávót kerítünk neked. - mosolygott rám ördögien majd még egy kacsintással is megajándékozott.
- Jól van! - forgattam meg szemem majd elindultam a pult felé. Felültem az egyik bárszékre és már kértem is két italt.
- Szia cica! Látom egyedül kóborolsz. - ült le mellém egy nap barnított bőrű, izmos, barna hajú srác. Mosolyomat, azonnal arcomra festettem.
- Sziaa! Van kedved ezzel a cicával játszani? Kicsit elveszett. - konyítottam le számat majd kezemmel karjára simítottam. Tökre nem vonzott a srác, de kapni akartam a lehetőségen. Ezzel a sráccal ki tudom verni a fejemből azt az idegesítő szőkét...remélem.
- A lány italát én állom. - mondta majd kártyáját lecsippantotta. Legalább ennyi haszna volt...
- Köszönöm. - néztem rá legvonzóbb mosolyommal majd elkezdtem a tömeget pásztázni. Fogalmam sincs mit vagy kit kerestem, de hirtelen megláttam őt. Egy kanapén ült két lánnyal, akik körbe ugrálták őt. Mellkasát simogatták. Egyik az ölébe a másik a karfán ült. Egyik a nyakát puszilgatta, miközben ő csukott szemmel élvezte minden egyes pillanatot.
Tsk, az én csókjaim alatt élve sem maradna nem, hogy a kezeim alatt! Huh!
Lassan kinyitotta szemét, amik egyenesen az enyémekbe fúródtak. Álltam tekintetét. Szóval újra találkozunk mi? Meglátjuk melyikünk nyer. Egy maga biztos mosolyt villantottam felé.
- Mehetünk? - simított combomra a mellettem ülő férfi, mire ajkamba haraptam. Láttam nagyot nyel. Közelebb húzódzkodtam az ismeretlen sráchoz majd két kezemet combjára simítottam.- Itt akarod? - nevetett fel majd kezeit fenekemre tette. Egy halk nyögést hallattam. - Totálisan felcsigázol baby. Amíg vissza tudom fogni magam addig menjünk szobára. - kérlelt, azonban én nem mozdultam a helyemről. Kezemmel mellkasára simítottam majd füléhez hajoltam.
- Hogy hívnak? - súgtam egy kisebb sóhajjal karöltve. A srác lassan nyakamat kezdte el puszilgatni.
- Daniel. - súgta a fülembe majd belepuszilt. Ezzel a lendülettel ültem a srác ölébe. Kezemet hajamba vezettem. Ringatni kezdtem a csípőmet a zene ritmusára. Egy halk morgást hallatott Daniel majd nyakamról arcomra fogott. Meg akart csókolni, mire szájára tettem a kezem.
- Nem csókolózom. - mondtam majd mutatóujjamat lassan végig húztam ajkain - Én csak szexelek. - hazudtam. Nyilván semmit nem akartam ettől a sráctól, de ki akartam verni a fejemből Jimin-t.
Daniel hitetlenkedve nevetett fel.
- Lényegre törő! Ez tetszik. - mondta majd felállva velem kezdett el egy szoba felé araszolgatni. Itt volt az a pillanat, amikor elveszítettem a szemkontaktusomat, Jimin-nel...
A szobába érve ledobott az ágyra majd fölém tornyosult.
- Óvatos leszek - súgta majd lehámozta rólam fekete ruhámat és a földre dobta. Bármennyire is akartam semmi vonzalmat nem éreztem Daniel iránt, de próbálkoztam ezen felül kerekedni.
- Ó micsoda lovagias valaki. Ez bejön. - vigyorogtam a srácra, aki már teljesen meztelenül volt előttem. Oh, istenem... Milyen lehet Jimin ruha nélkül? Elkezdtem, ezekkel a gondolatokkal játszani. Jajj, mi van velem? Miért most?! Idegesen akaszkodtam Daniel nyakába majd húztam le magamhoz. Lábaival lábamat lassan széttette majd közéjük fér között.
- Siess! - szóltam a srácra idegesen. El kell felejtenem, azt az idiótát.
- Csak nem ennyire feszülten akarsz engem? Oh, cicám. Mi ketten egész este csak, ezt a lepedőt fogjuk gyúrni. - hajolt le hozzám majd nyakamat kezdte el behinteni csókokkal. De nem éreztem. Nem éreztem a különösebb bizsergést vagy melegséget. Mi bajom lehet?! Tuti beteg vagyok.
- Harapj meg! - kértem a srácot, aki felhúzott szemöldökkel nézett rám - Azt mondtam harapj meg! - néztem rá idegesen. Lassan elkezdte hasamat harapdálni. - Erősebben! - túrtam hajába. - Most combomat! - utasítottam, de hiába. Egyszerűen nem! NEM! Nem volt jó semmi!!
Újra Jimin szőke tincsei vetültek elém és arany barna szemei, amik megállás nélkül engem figyelnek. Bárcsak..
- Most rögtön szállj le róla! Ő az enyém! - jött feszülten hangja majd egy hatalmas csattanás.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro