Viszonylag gyorsan teltek az órák,azonban Luke-ot egyszer sem láttam. Ebédszünetben a megszokott helyünkre ültem,majd nem sokkal később megjelent Cam és Dasy is.
-Hogy vagy csajszi?-érdeklődött Dasy.
-Luke ma nem volt suliba. Nem tudtok róla valamit?-váltottam témát.
-Nem,én nem beszéltem vele...írtam neki,de nem válaszolt.-nézte a földet Cam.
Nagyon meglepett,hogy még Cameronnal sem beszélt,pedig vele szokta megbeszélni a pasis dolgokat.
-Mikor deszkázni voltunk olyan fura volt.-mondtam szomorúan.
-Igen,nekem is feltünt. Nem mondott semmit miközben sétáltatok haza?-kérdezte Cam.
-Azt mondta,hogy nincs semmi baja,de éreztem,hogy hazudik. Ami pár órával később be is igazolódott.
-Ezt hogy érted?-nézett furcsán Dasy.
-Felhívott az nap este és azt mondta látni akar. Találkoztunk a közeli parkba,ahol sokat voltunk nyáron.-éreztem,hogy gyengülök.
-És mi történt?-aggódott Cam.
-Azt mondta..-csuklott el hangom és homályosult el látásom.-..azt mondta,hogy nem akar többé a barátom lenni.-és e mondat végén már nem bírtam tovább és előtörtek könnyeim,fájdalmamban hajamat téptem.
-Úristen.-lepődött meg teljesen Cameron.
Dasy pedig csak szorosan magához ölelt,mert érezte,hogy nem sokáig tudnék megállni lábaimon.

****

-Ezt nem tudom elhinni.-mondta Cam még mindig sokkos állapotban.
-Én sem tudtam,de nem keresett. Suliban sem volt. Senki sem hallott felőle.-szomorodtam el újra.
-Most inkább haza megyek.-mondtam és elindultam a szekrényemhez.
Kivettem cuccaimat és a deszkámat,amit még Lukeval dekoráltunk ki régebben és haza mentem.

Otthon először valami ehetőt kerestem és találtam tojást,így rántottát készítettem magamnak. Miután megettem a vacsimat felmentem szobámba. Leültem az ágyra és csak néztem ki a fejemből. Amiben csak Lukey járt. Hiányzik,nagyon. Azt kívánom,hogy jöjjön vissza és legyen újra minden a régi.
A fali órámra pillantottam ami 19:35-öt mutatott,amiből arra következtettem,hogy kb. 1 órán át csak gondolkodtam.
Gyorsan megfürödtem és befeküdtem ágyamba. Luke nélkül olyan üres vagyok.
-Ohh Luke,gyere vissza hozzám.-mondtam ki hangosan gondolatomat,majd egy könnycsepp hagyta el szememet.
Ma is sírva alszom el.

/Itt az új rész remélem tetszik!😊/