Luke kb. 15 percet töltött a fürdőben,addig én kiválasztottam,hogy mit vegyek fel. Választásom egy farmer rövidnadrágra és egy egyszerű bordó felsőre esett.

-Ahh,Luke! Mi tart már ennyi ideig? Siess már!-kiabáltam be neki,mert nekem még lett volna dolgom a fürdőben és,ha nem siet akkor elkésünk.

-Oké,oké! Itt vagyok.-lépett ki és látszólag ő már el is készült. Rajta egy fekete térdnél szaggatott nadrág,egy fekete póló és egy kék kockás ing volt. "Kiegészítő" ként pedig egy sapka volt a fején.

-Már épp ideje volt.-kicsit mérges voltam rá,hogy hogy lehet ennyi ideig fürödni még én is előbb végeztem.

-Naaa,Hope!-mondta olyan édesen,ahogy senki más nem tudta volna majd megfogta mindkét kezem és maga felé fordított.-Máskor jobban sietek,ígérem.-nézett rám bociszemekkel.

-Ahh,nem tudok rád haragudni.-fújtam ki a bent tartott levegőt és halványan elmosolyodtam.-Na,de most megyek mert sosem készülök el.

Bementem a fürdőbe és a tükör elé léptem. Hajamat kibontottam a laza kontyból és átfésültem a fésűmmel. Sminkként korrektoroztam és feltettem egy kis szempilla spirált is.

-Kész is vagyok!-léptem be szobámba és rámosolyogtam Lukera.

-Indulhatunk?-kérdezte miközben felállt az ágyamról.

-Persze.-mondtam és el is indultam le.

Lent bementem a garázsba és kihoztam az egyik fekete alapon virágos penny boardom. Utána az előszobában magamra kaptam a fekete(bocsi gyerekek szeretem a feketét) vans cipőm.

Kiléptem a kapun ahol Luke már a deszkáján állva várt rám. Én is felálltam deszkámra és már gurultunk is. 5 percel később oda is értünk a parkba,ahol mindig deszkázunk. Vagyis deszkáztunk,régen.

-Hé Cam,Daisy!-intettem oda nekik mikor megláttam őket.

-Ohh,Hope!-ugrott oda hozzám Daisy és szorosan átölelt.-Annyira hiányoztál.-suttogta fülembe.

-Na mizu kislány?-lépett hozzám Cam is és megborzolta a hajam.

-Ne már!-kiabáltam és nevettem egyszerre.

Ez után kínos csönd telepedett rám,amit már nem bírtam szóval úgy döntöttem,ha más nem akkor majd én megtöröm.

-Jó,ez így nem mehet tovább.-néztem a többiekre.-Meg kell beszélnetek.

-Mit kellene megbeszélnünk?-játszotta a hülyét Cameron.

-Jajj,ne már!-néztem rá.-Ha én megtudtam neki bocsátani akkor nektek is menni fog.

-Ja,de tőled bocsánatot kért.-röhögött fel Daisy.

Lukera néztem és bólintottam azt jelezve,hogy most ő jön.

-Srácok..-nézett rájuk Luke.-Egy paraszt voltam,megbántottam azt a személyt,aki a legtöbbet jelent nekem.-ennél a mondatnál rám nézett,majd folytatta.-Nagyon sajnálok mindent.Tényleg,soha,de soha többé nem fogok ilyen gyökérséget csinálni. Újra a régi Luke vagyok.

Láttam a szemükön,hogy már nem haragszanak,a következő tettek miatt pedig levakarhatatlan mosoly került az arcomra. Cameron oda lépett Lukehoz és férfiasan átölelte.

-Nincs gáz,haver.-mondta Lukenak.

-Gyere ide te idióta.-mondta Daisy Lukenak és ő is átölelte.-Többet nehogy megmerd bántani,mert puszta kézzel nyírlak ki.

-Soha többet.-mosolygott rám Luke,majd egyik kezét átragta vállamon és szorosan magához húzott.

Megérte várni,hiszen így a végére minden rendbe jött. Mindenki boldog és mindenki szeret mindenkit. Az egyik legjobb érzés,ha a legjobb barátaiddal végre mindent őszintén megbeszélsz és minden jóra fordul.

-Na akkor megyünk deszkázni?-Gondolataimból Luke hangja rángatott vissza és el is indultunk a pálya felé.

/Na most nagyon büszke vagyok magamra,hogy ma is hoztam új részt. Ez picit hosszabb lett,mint a többi,de remélem ez is elnyerte a tetszéseteket. További jó olvasást!☺️❤️/