Lloyd és Rhea egy cukrászdába érkeztek. A legfinomabb édességeket lehetett itt kapni. Rhea pedig igazán édesszájú volt. Helyet foglaltak a terasz részen ahonnan szemmel tudták kísérni a nyüzsgő várost mégis élvezhették egymás társaságát. A kínálatot olvasta Rhea akinek szemmel láthatóan fejtörést okozott hogy mit is egyen.
-Ne gondolkozz, csak válassz.-mondta Lloyd látva hogy Rhea szinte az ujjait tördeli idegességében hogy képtelen választani.
-Képtelen vagyok rá.
-Mit kívánsz?
-É-
-Az édességeken belül.-tette hozzá Lloyd mielőtt Rhea bármit mondhatott volna.
-Ez az erdei gyümölcsös mascarpones sütemény is biztos mennyei de a mogyorós nutellás pohárkrém is csábít. És ez a dupla csokis tortaszelet?
-Jó napot. Mit hozhatok?-jelent meg a felszolgáló.
-Egy erdei gyümölcsös mascarpones süteményt, egy mogyorós nutellás pohárkrémet és egy dupla csokis tortaszeletet kérnék a hölgynek. Nekem pedig kávéhabos süteményt. A hölgynek egy levendulás limonádét kérnék mellé, nekem pedig egy vaníliás cappucinot.-adta le a rendelést Lloyd.
-Máris hozom.-hagyta őket ott a felszolgáló.
-Ugye tudod hogy ez instant hízás? Miért is találtuk ki hogy cukrászdába jövünk?
-Te találtad ki, én csak beleegyeztem. Másrészről jól nézel ki, ne aggódj.
-Hihetetlen hogy napközben milyen csodás időnk van, este pedig majd megfagyok.
-A golyóim szinte alig akartam kiengedni.
-Mondtam én hogy kézmelegítésre vágytak.-nevetett Rhea.
-Annál többre vágytak.-mosolyodott el Lloyd.
-És...miújság a lánnyal?
-Milyen lánnyal?
-Akit megdugtál és megadtad neki a számod.-a rendelésük megérkezett így Lloyd megvárta a válaszadást amíg egyedül nem maradnak.
-Köszönjük.-mondta Lloyd.-Miért beszélünk most erről?-kérdezte.
-Mert a barátodként érdekel mi is van. Már ha eltitkoltad előlem is hogy ő más.
-Nem más.
-De. Ő az első akinek megadtad a számod. És ne hazudj, ismerlek. Dennyvel a klubba csak azért jártok hogy egy éjszakára felszedjetek valakit nem a tartós kapcsolatokért.
-Kicsit részegebb lehettem azért adhattam meg neki a számom.
-Ő is olyan lány mint az előzőek?
-Rhea nem lehetne hogy másról beszéljünk?
-Miért nem mesélsz nekem róla? Miért titkolózol? Láttam hogy a kocsiba is kaptál egy rejtélyes üzenetet de te inkább gyorsan elvetted a telefonod tőlem és lezároltad nehogy észrevegyem.
-Nem azért zároltam le.
-Soha se zavart ha zeneválasztás közben véletlen láttam az üzenetváltásaid.
-Rhea...
-Esetleg....esetleg beleszerettél?-kérdezte meg ahogy képtelen volt egy falatot is enni a süteményből.
-Rhea...
-Mióta titkolózunk Lloyd....?
-Rhea olyan csodás napunk lenne, miért akarod elrontani?
-Mert furcsa vagy.
-Furcsa?
-Én elmondok neked mindent, hisz elmondtam a nőgyógyászt is.
-Az a punciturkász nem hozzádvaló.
-Akkor én honnan tudjam hogy ez a lány valóban hozzádvaló? Én meghallgatom a véleményed te az enyémet miért nem?
-Meghallgatom a véleményed, mindig. Miért akarsz most összeveszni ez miatt a lány miatt? Múltkor is szinte elrohantál mikor megtudtad hogy ez a lány írogat nekem.-Rhea képtelen volt mit mondani. Fájt neki hogy Lloyd titkolja ki is ez a lány és pontosan mit is jelent neki.
-Francba a süteménnyel és francba veled is Lloyd Hansen.-állt fel ahogy a táskáját a vállára helyezte és elhagyta a cukrászda teraszát.
-Rhea!-kiabált utána Lloyd de ő nem állt meg.-Rhea!-nem tudta mire vélni Lloyd Rhea viselkedését.

☆☆☆

Rhea bekuckózva a nappaliba ült a tévé előtt. Nem volt semmihez se kedve. Ritkán veszekedtek Lloyddal de olyankor úgy érezte mintha a világ összeomlott volna körülötte.
Coco természetesen végig mellette feküdt és egy percre se hagyta el. Egészen addig míg a bejárathoz nem rohant. Rhea a fejét az ajtó irányába kapta ahogy a zárba behelyezték a kulcsot. Nem tudta mi történik egészen addig míg...
-Szia Cocaine!-köszönt a kutyának.-Mi a fasz ez az idő?-jelent meg Lloyd.
-Lloyd...-állt fel Rhea a kanapéról a magára tekert pléddel együtt.
-Állj! Mielőtt lekiabálsz...süteménnyel érkeztem!-emelte magasba a szatyrot.
-Te mit...?
-Sütit akartál enni erre felállsz és otthagysz faképnél? Normális vagy? Tudod mennyi egy szelet sütemény? Nyolc dollár!
-Földhöz vágott az a nyolc dollár?-próbálta nem elnevetni magát hisz Lloydnak az a nyolc dollár szinte egy másodperc alatt visszatérül a számlájára.
-Azt hiszem rég szúrt ennyire a szívem mikor elkérték a bankkártyám.-viccelődött majd Rhea szemeibe nézett.-Én veled maradtam...de te miért hagytál el ma?-mintha fájdalom érződött volna a hangjából.-Örökké együtt. Nem ezt fogadtuk meg harmadikba?-Rhea képtelen volt válaszolni.-Gyere már ide.-tárta szét a karját várva Rheat közéjük.-Gyere már ide te bolond.-sétált elé ahogy azonnal magához húzta őt.-Mellettem maradsz örökre. Nem engedlek el.
-Annyira szeretlek.-mondta Lloyd nyakhajlatába bújva. Lloyd szorított az ölelésen.
-Én is szeretlek, barna ciklon.-Rhea a nyakhajlatába elmosolyodott ahogy Lloyd bőrét megcsapta az apró szellő ettől libabőrös lett.-Ne haragudj rám.
-Ne titkolózz előttem...kérlek.-nézett Lloyd szemébe.-Én se titkoltam el soha semmit se előled.-Lloyd nem tudta, hogy most valóban mindent el kellene mondania Rheanek? Vagy a kegyes hazugságok megbocsájthatók?
-Nincs több titok. Mindent elmondok.-majdnem mindent.
-Hol az a isteni süti?-kérdezte de mielőtt a szatyorhoz léphetett volna Lloyd a szemeiből kitörölte a könnycseppeket.
-Ne sírj. Soha ne sírj. Nem szeretem. Rendben?
-És ha egy srác...összetöri majd a szívem?
-Előbb fogom én őt. Senki se játszhat a szíveddel.
-Te is a szívem csücske vagy.
-Mertem remélni, hogy nem csak az ingyen süti miatt tart még ki a barátságunk.-elnevette magát Rhea ahogy most már a szatyorhoz sétált. Lloyd pedig csak nézte őt.-Mit tegyek...?

*Kérlek szavazzatok ha tetszett ❤️*