21. A fehér ruha
-Ezt csináljátok újra nem az igazi így.-vizsgálta Rhea a ruha varrását.-És ide néhány követ is ragasszatok.-mutatott a részre ahol a csillogást akarta látni.
-A tökéletes nő megalkotja a tökéletességet.-hallotta meg Rhea a háta mögött Lloyd hangját. Hátrafordulva megpillantotta a férfit aki napok óta a legboldogabb nővé teszi.-Szia szexistennőm.-húzta magához Rheat ahogy az ajkaira tapadt.
-Hát te?-mosolyodott bele a csókba Rhea.
-Csak erre volt dolgom. Na jó, meg egy kicsit talán hiányoztál.
-Lloyd Hansennek hiányoztam? Mi a fene? Csak nem odavagy értem?
-Kibaszottul odavagyok.-csókolta újra meg.-Megmutassam mennyire?
-Nem fogsz megdugni itt.-nevetett.
-Nem itt akartam. Az irodádban.
-Lloyd!-szólt rá. Rhea szeme a kollégáira terelődött akik sutyorogva mérték folyamatosan végig Lloydot.-Menjünk az irodámba.
-Csak beadtad a derekad? Tudtam!
-Nem azért.-jegyezte meg halkan.-Már a lányok szinte levetköztettek a szemeikkel.
-Engem?-nézett irányukba én pedig gyorsan visszafordítottam a tekintetét rám.
-Ne.-szóltam rá.-Ne is nézz rájuk. Még benedvesednek.
-Nyugtass meg hogy te már túl vagy rajta.
-Min?
-A nedvességen pumpkin. Annyira az asztalodra akarlak öltetni és kinyalni téged.
-O-oké, én is nedves vagyok. De ő nekik nem kellene annak lenniük.
-De gondolj bele rajtad tudok segíteni és akarok is. Rajtuk nem fog senki.-ült egy önelégült mosoly az arcára.
-Egészséges hogy mi ennyit szexelünk?-nevetett.
-Édes. Ha nem lenne az, azzá tenném. Nem fogok lemondani arról hogy kitöltselek téged minden egyes alkalommal.
-Szeretem érezni mikor...-Lloyd egy mozdulattal húzta magához ahogy az ajkaik súrolták egymást.
-Az irodádba pumpkin. Most.-Lloyd nyert. Megkapta amit akart, amit titokban Rhea is akart.
Lloyd egész délután bent ült Rhea irodájában és csak figyelte őt. Annyira gyönyörű.-Felveszed azt a ruhát?
-Melyiket?-figyelt Lloydra.
-Azt ott.-mutatott a fejével a próbababán lévő menyasszonyi ruhára.
-A menyasszonyi ruhát? Nem. Biztos hogy nem.-nevetett.
-Miért?
-Mert miért venném fel?-nézett érdeklődve Lloydra.
-Mert kíváncsi vagyok hogy állna rajtad.
-Miért vagy kíváncsi?
-Nem lehetek?
-Nem ezt mondtam csak...
-Mutasd meg Rhea.-Lloyd tudott hatni Rheare. Tudta mit kell tennie hogy elérje amit akar. Rhea egy sóhaj után vette le a ruhát a próbababáról.
-Az se biztos hogy rám jön.-vette le a felsőjét és a szoknyáját hogy magára tudja húzni a gyönyörű fehér ruhát.
Lloyd csak nézte Rheat ahogy a fehér fátyol gyönyörűen hullott a vállaira.
-Na?-fordult szembe Lloyddal.-Ezt akartad látni?
-Ezt.-mondta egy elégedett mosollyal Lloyd.
-Tetszik?-kérdezte.-Ezeket mind egyesével varrtuk a ruhára.-mutatta a fátyolt díszítő köveket.
-Magadnak is megcsinálod majd a ruhádat?-kérdezte Lloyd.-Képes leszel a tervet valóraváltani?
-Egyszer biztosan, miért?-nézett értetlenkedve.
-Remek, akkor lassan kezdj neki.
-Most te miről beszélsz?-nevetett.
-Gyönyörű vagy a ruhában. Erről nem fogok lemaradni.
-Mi?
-Adok neked mégegy kis időt míg megkérem a kezed.
-H-hogy mit csinálsz? Lloyd mi...
-Tudom hogy nem régóta vagyunk együtt de már régóta ismerjük egymást. Mindent tudunk egymásról. Úgyhogy ne gondold hogy sokáig fogok várni.
-Lloyd rosszul emlékszem hogy te nem vágytál házasságra régen? Mármint...
-Vágytam. Csak veled és nem mással. Most az enyém vagy. Nem fog ezután semmi se megakadályozni.
-Te...akartál házasságot? Mármint...velem?
-Látva téged most pedig még elkötelezetettebb lettem a gondolat terén.-állt fel.-Hozok kávét. Kérsz te is?
-Lloyd...
-Gyakorold a válaszadást édes. Kérsz kávét?-kérdezte újra.
-I-igen.
-Nem rossz, majd egy kicsit határozottabban de jó lesz.
-Lloyd te most nem szórakozol?-figyelte őt.
-Úgy ismersz Rhea Dawson? A feleségem leszel.-sétált ki az ajtón.
-Most...komolyan azt mondta...hogy meg fogja kérni a kezem?
Lloyd egy elégedett mosollyal ment a kávéautomatához. Azonnal kikérte a kávét a gépből amit Rhea annyira szeret. A kezéből azonban hirtelen kikapta valaki.
-Ez...-nézett a kéz irányába mikor a tekintete találkozott egy lánnyal.
-Köszi.-mondta széles mosollyal.
-Ez az enyém lett volna.-figyelte a kávéba kortyoló lányt.
-Hogy hívnak? Néha-néha láttalak már itt.
-Van barátnőm. Pont most tájékoztattam hogy a feleségem lesz. Akarod folytatni az ismerkedést?
-Miért? Érdekel az édes hármas?-Lloyd nem tudta elviselni ezt a lányt. Utálta az ilyen hülye nőket. Újra kikérve a kávékat a szeme megpillantotta Rheat kabátban indulásra készen.
-Bocs...kislány. De a jövendőbelim vár rám.-a lány szemei kikerekedtek ahogy meglátták hogy a főnöke párja ez a pasi.
-Minden rendben?-kérdezte Rhea ahogy a szeme meglátta a kollégáját az automatánál.
-Minden tökéletes. Kár hogy levetted a ruhát igazán farokállító volt jövendőbeli Mrs. Hansen.
-Lloyd!-Rhea nem akarta elhinni Lloyd szavait.
-Bassza meg. Mekkora a gyűrűméreted?
-Te most...
-Tudod mit? Majd lemérem ahogy a farkamat öleli majd a kezed. Induljunk édes.-figyelte Lloydot elindulni.-Gyere pumpkin. Haladjunk a masszív ágyunkba.
*Kérlek szavazzatok ha tetszett ❤️*
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro