Changbin-t emészti a végtelen tehetetlensége, miközben a földbe gyökerezett lábai miatt csupán csak figyeli, ahogyan szélsebesen rohan Felix messzire.

S ő is menekülne.

Menekülne minden és mindenki elől - az egész világot a háta mögött hagyná, hátha akkor fájdalma is szűnne.

Mert Changbin-nak fáj; szétfeszíti belülről valamiféle gyötrő emóció, mely folytonosan üzeneteket sugall elméje irányába, hogy cselekedjen, hogy ne hagyja ennyiben.

Ő pedig továbbra is görcsösen kapaszkodna a múltba - mégis ideje belátnia, mindez csupán ennyi volt.

WindWithWings
Szükségem van rád..
!erre a beszélgetésre nem tudsz
válaszolni!