Yui

A kolostor előtt állva egyre biztosabb voltam benne,hogy nem fog menni.Nem elég,hogy be sem engednének,nem tudom hogyan jutnék le a csarnokba.

Bilbao csodálatos városa most is nyüzsgött,a színek kavalkádja mellett eltörpült minden más,amit Japánban látni véltem.9 éves koromban költöztünk Japánba,azon belül Kiotoba.Azóta csak 3-4 évente egyszer jöttem látogatóba.

Elindultam a bejárat felé.Először essünk túl az őrökön...

-Megállni!A neved,és pártfogód neve!-na igen.Ez nem is volt annyira kolostor.Inkább mondanám erődítménynek.Persze ezt mindenki tudta a környéken,mégsem kérdezősködtek inkább,a nagydarab őrök látványa elég riasztó volt.

-ÖÖÖ...én csak...körülnézni jöttem.-egy nagy frászt!Épp most készültem ellopni a legjobban védett műkincset...

-Úgy tűnik eltévedtél kislány...ez nem múzeum,menj haza!-fenyegetően közel tartották a kezüket a fegyverükhöz.
-Oké,értem én,de csak körülnézek,aztán kijövök...semmi fotó,vagy ilyesmi...észre sem fognak venni.Csak jövök és megyek!-idegesen nevetgéltem,hátha meghatja őket a bociszem.
-Óh,hogy csak körülnézel?Áh rendben,akkor menj csak!Nyugodtan fotózhatsz is!
-Tényleg?Kösz-
-MÉG JÓ HOGY NEM!ÉS MOST MENJ,MIELŐTT IDEHÍVOM A -
-Kicsodát?Engem?-még csak ez hiányzott...Lucas.A bátyám látványa eléggé leblokkolta az őröket.Azonnal haptákba vágták magukat.

-Uram!Ez a lány be akar menni!Nem árulta el a nevét,és pártfogóját!

-Neki nem is kell.A pártfogója pedig egyenesen én vagyok!
-Óh,öhm...nos,ezesetben azt hiszem beengedhetjük őt.

-Lennél szíves nem tegezni őt?A felettesed!-na BUMM!Ezt muszáj volt benyögnie!
-Igazából már kiléptem a seregből...-nem futotta többre,puszta egércincogásnál.Nem akartam többet szóba hozni...
-És ezt mondtad már Geknek is?-olyan mélyre hajtottama fejem,amennyire csak tudtam.

-Nem...

-Akkor még tábornok vagy.

-Menjünk inkább.-azzal elcsörtettem az őrök mellett.Persze Lucas hamar utolért,tekintve,hogy sokkal hosszabb lábai voltak,mint nekem.Kiskoromban sokat szekált ezzel.

-Mire készülsz?
-Semmire!Már be sem jöhetek szétnézni egy kicsit?
-Sosem jössz ok nélkül.Főleg nem ide.Mindketten tudjuk,hogy utálod ezt a helyet.
-Nem is utálom!Csak direkt úgy alakítom a dolgaimat,hogy ne kelljen idejönnöm!

-És mond,köze van ennek ahhoz,hogy visszaadtad Gekidonak az erejét?-hirtelen köpni-nyelni nem tudtam.Gyorsan a szájára tapasztottam a kezem,olyan erősen pisszegve,amennyire csak tudtam,majd körbekémleltem nem-e meghallotta valaki.Mégis honnan tud róla?

-Ugyan már...mind tudunk róla.

-Mégis honnan?

-Jasontól.

-És ő honnam tudja?
-Carlától.-Milyen jó,hogy ilyen nagy családom van!Minden olyan gyorsan terjed,mint az erdőtűz!

-De hát ő mégis honnan hallotta?Nem Alaszkában van?
-De igen.De ő Ninatol  hallotta.

-A szobalánytól?

-Igen.
-Istenem...van még valaki egyáltalán a családban,aki nem tud róla?
-Anyád hívott?
-Nem...
-Akkor ő még nem tudja.Valószínűleg nem merik elmondani neki.

-Érthető...

-Nos?Akkor mi kéne?

-Valami nagy butaságot csináltam...

-Mégpedig?
-Megígértem Gekidónak,hogy elviszem neki a Fortunát? 

-És mégis hogy jutottál erre a remek döntésre?!

-Valamiért cserébe persze...-talán úgy kevésbé lesz dühös,ha tudja,hogy kaptam valamit cserébe...ja,nem.

-És mi volt az?!!!
-Tudtad,hogy vannak testvérei?És hogy technikailag ő Isten egyik anyja?
-Mivan?
-Nem ez volt amiért cserébe a Fortunát kérte,de a többi nem lényeg.
-Vannak...testvérei?

-Igen...abból amit mondott viszont arra következtetek,hogy nem túl fényes a viszonyuk.

-Értem...akkor most inkább megyek,és úgy teszek,mintha nem is találkoztunk volna.Csak fogd,és tűnj el.

-Köszi Lucas.Mindig is te voltál a kedvenc bátyám.

-Ugyan már...az ikertestvéred még megsértődik ha meghallja.

-Apropó!Nem felejtettünk el valamit?
-Hmm...nem hiszem.
-Már megint elfelejtettük az ülésezést...

-Basszus!Már megint?

-Zsinórban harmadszor...
-Holnap meglátogatom!
-Te is?A többiek is ott lesznek.

-Remek!Akkor megtartjuk akkor!

-Tudod,hogy nem lehet!Most újabb egy évet kell várina...

-Nagyon dühös volt?
-Ki tudja...tudod milyen.Biztosan az volt.Mégiscsak a szabadulását tárgyaltuk volna újra...

-Nem is értem miért minket bíztak meg ezzel.
-Akkor holnap találkozunk.

-Persze,holnap...-még a kezembe nyomott egy egyszer használatos belépőkártyát,majd otthagyott.

Némán szeltem végig a folyosókat,míg elértem a kívánt teremhez.Itt nem álltak őrök.Aki ide rejti ezeket,nem akar civileket is belevonni.Pontosan senki sem tudja ki.

Lehúztam a belépőkártyát.Mégis mi a fenéért gyártanak egyszer használatos belépőkártyát?Nem értem...

A mechanikus zár kinyitódott,és ott volt.Tulajdonképpen ez egy jogarszerűség,a tetején díszként egy dzsinn-lámpás.Vagyis,lehet,hogy nem is dísz...

A tervezők persze voltak olyan okosak,hogy érintésre aktiválódó plazmát vontak köré.Hogyan kéne kivinnem innen?Talán ha nem is érinteném meg?Ha jól tudom,még szállítás előtt lett rárakva plazma,úgyhogy a tartójának mozdíthatónak kell lennie...hát persze!

A következő lépés.Hol tudnék feltűnés nélkül kisurranni?Tekintetem megakadt egy alakon.Fekete csuklyát viselt,így nem láthattam az arcát.Lassú léptekkel haladt felém.Nem tudtam kivenni az alakját a bő ruhák miatt,de nem volt túl magas.Már csak pár méter választotta el tőlem,majd megállt.Kb. 5 méterre lehetett,de még így sem lehetett felismerni.

-Akarod,hogy segítsek eltűnni innen?
-GEKIDO?!-halkan felkuncogott,majd feljebb emelte a fejét,így láthattam az arcát-Mit keresel te itt?Hogyan jöttél ki?

-Sehogy...fizikailag nem is vagyok itt.Amint elmozdítják a Fortunát,az megidéz engem.Idehív...
-Miért nem mondtad ezt soha?Már rég szabad lehetnél...

-Ne legyél már hülye...nem volt meg az erőm.Nem volt mit idehívnia.
-Aha...-hangok hallatszottak a folyosó végéről.

-Ideje eltűnnünk!-azzal összecsapta a két tenyerét,mire a jogar kilőtt a helyéről,a lámpás levált,majd a válla felett lebegett.Az egyik tenyerét felfelé,a másikat lefelé fordította,így csak a csukló és tenyér közötti csont ért össze.

-Fortuna!A téboly haza vágyik!-kaján vigyor ült ki az arcára.Megragadta a csuklóm,majd elnyelt minket valami,ami a hallban dobott ki.

Mintha vattába haraptam volna.Fájt a fogam.

-Az normális ha fáj a fogam?-értetlenül nézett rám,majd elnevette magát.

-Ilyet sem mondtak még nekem.Vagyis...igen normális,de még soha senki nem mondta,hogy a foga fájna.Mindegy,menj feküdj le.Nem vagy hozzászokva az ugráshoz.

-Ugrás?

-Így nevezik,más néven teleportáció,de az túl hosszú.
-És-

-Csitt!Menj már!
-Rendben...

Amint felértem a szobába,úgy terveztem,hogy tényleg lefekszem,csakhogy a laptopom világítani kezdett.Valaki videohívást kezdeményezett.Odamentem és leolvastam a képernyőt:Dina Cruzoe.Már csak ez hiányzott.

-Szia,anya...

2017.08.23.