5.rész-Ádám és Éva
Yui
Hát persze,hogy beleegyeztem.Egészen kicsi korom óta erre a mondatra vártam.
-Oké!
-Ez meglepően könnyen ment...
-Nos?
-Hűha,te aztán tényleg tudni akarod...igazából ha úgy vesszük nem is mondhatnám el...
-Most már elkezdted!
-Hát jó...tudod,nem minden szent,és sérthetetlen,ami a Bibliában van.Éva...nos ő végtelenül szerelmes volt,az ő Ádámjába.De nem kígyó kísértette meg őket,hogy egyenek a tiltott gyümölcsből,hanem maguktól tették.Mint mondtam,idősebb vagyok,mint a Föld,amit taposok.Még jóval Isten előtt léteztem...léteztünk,a 2 testvéremmel.Igazából mi teremtettük ha úgy vesszük.De a 2 testvérem úgy megszerette,hogy mellé álltak,amikor dönteniük kellett.De ez más történet...Tehát végül abba a nyomorult fába zártak,amikor pedig Éva leszakította az 1. almát,kiszabadultam...És az a szabály,hogy aki segít rajtunk,az kívánhat...elvégre dzsinn lennék vagy mi.Éva az örök életet választotta,ő,és Ádám számára.De nem írhatom felül még én sem a fizika törvényeit...így csak a lelkük élhet örökké.A lélek pedig nem felejt.Csakhogy ezzel az a baj,hogy így a gazdatestben 2 lélek él egyszerre.Amíg Éva alszik,és nem ébreszti fel szeretett Ádámját,addig nincs is ezzel gond,de mindig megpróbálja.Ezért is vagyok minden életedben melletted...ha beüt a crack,akkor én bűnhődök,tehát ha lehet,aludjál még tovább!-na jó,ebből kb. annyit értettem,mint egy Spanyol Japánban...de még mindig hiányos a sztori.
-Na és a büntetés?
-Milyen büntetés?
-Ádám és Éva büntetése,amiért ettek a tiltott gyümölcsből.
-Ja,hogy az!A büntetés igazi.De azt azért kapták,mert kiszabadítottak.
-És csak őket büntették meg?És te?
-Kis szadista...-a kijárat felé indult,de mielőtt kilépett volna,még visszaszólt a válla felett-Én nem hajtottam fejen a saját teremtményem előtt,mint a testvéreim...nem rendelkezik felettem.De ez is naaagyon hosszú sztori.Egyszer majd elmesélem...ha lesz még időm...-a mondat végét nem igen hallottam,de nem is tudom mire értette.-Holnapra megtennéd,hog elhozod nekem?Szükségem lenne rá...
Azzal magamra hagyott a gondolataimmal.És a valósággal,ami mázsás súlyként szakadt rám,hogy mégis hogyan lopom ki a kolostorból a Fortunát...
2017.08.17.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro