Gekido

A bordélyházba belépve megcsapott cigaretta,és az olcsó parfümök illata.Beléptemet az ajtó fölé szerelt csengő jelezte.A kurtizánok vagy egymással,vagy az ügyfeleikkel beszélgettek,kisebb csoportokat alkotva.A pulthoz sétáltam,és a lenge ruhát viselő,hegyes fülű lányhoz fordultam.Nem nézett ki többnek 16-nál.Persze ez itt mit sem számított.Amint megálltam a pultnál,rám emelte fekete szemeit,és várakozva nézett rám.

-Egy barátomat keresem,aki minden bizonnyal itt múlatja az időt.A neve Kino,és szörnyen fontos lenne beszélnem vele.Úgy 190 centi magas,vállig érő barna haja van,és általában tele van kötésekkel és varratokkal.Hívd ide kérlek!

-Sajnálom,de nem adhatunk ki információt az ügyfeleinkről.-monoton szöveg,érződik belőle,hogy jobban örült volna,ha azt kérem adjon egy szobát,és egy kurtizánt.
-Én nem is információt kérek.Én azt mondam, hogy idehívod.Szerintem egyikünk sem szeretne egy vitába keveredni,főleg,hogy egy emberlány nem is lehetne itt.Nem is értem,hogy nem tűnt még fel senkinek sem.Mert jól mondom,nem?Nem tudom,hogyan kerültél le ide,de szerintem jobb lenne haza ballagni nem?Ez nem kislányoknak való hely.-a lány megszeppenve nézett rám.Valószínűleg nem is mondták neki,hogy még a recepciósok szolgáltatásait is igénybe lehet venni,ha a vendég azt kívánja.

-A...a kisasszony barátja a 3-mas szobában van.Azonnal szólok Luciának,hogy hagyja magára,hogy tudjanak beszélgetni.
-Köszönöm.Tudtam,hogy nem lesz itt gond.-elment,majd egy perccel később visszajött.
-Ki-kisasszony!Maga...maga tudja,hogyan lehet hazajutni ugye?-óvatosan bólintok.-Vigyen vissza!Kérem,könyörgöm!Én nem akartam idejönni!

-Kislány...félreértesz.Én nem foglak visszavinni.Tudom,hogyan juthat vissza valaki,de...miért is vinnélek vissza?Ha idekerültél,az valószínűleg azt jelenti,hogy meghaltál.És ha IDE kerültél,akkor bűnös voltál.És én mindennél jobban utálom a bűnösöket!-azzal sarkon fordultam,és a 3-mas szoba felé lépdeltem.

A szoba elé érve nem vesződtem kopogással,benyitottam.A szoba üres volt,csak az ágyban szuszogott halkan valaki.Az ágy mellé lépdeltem,és lerántottam róla a takarót.

-Kino!-kinyitott a szemeit,és átfordult a másik oldalára.Kivártam pár másodpercig,majd arrébb léptem,amikor hisztérikusan kivetette magát az ágyból.
-Mi a jó fenét keresel itt?!Azt hittem,hogy meghaltál!
-Mindig öröm látni,hogy örülnek nekem.Ne aggódj,még nem a ki baklövésed miatt jöttem.Ráérsz visszafizetni.
-Akkor...akkor miért jöttél?-a szemében enyhe pánik ütötte fel a fejét.
-Hmm,talán csak látni akartalak.Vagy másért.Ki tudja?Hiszen én csak egy...hogy is neveztél akkor?Ja igen,már tudom!Csak egy tűzokádó ribanc vagyok!

-Azt mondtad,nem ezért jöttél.-sziszegte a fogai között.

-Oh,igaz is!Még én kérek bocsánatot!

-Na jó,elég ebből!Csak mondd,mit akarsz!
-Miért siettetsz ennyire?Ez így kicsit sem vicces!De legyen.Mostanság akadt néhány igen kellemetlen problémám,amit el kéne simítani.
-Na és Beatrix?Miért nem ő intézi?Hisz' világi cimborák vagytok nem igaz?
-Ó,ne aggódj!Már meg is van az első feladatod!Tudod...az a helyzet,hogy a problémába sajnálatos módon bele csöppentek a fiai...És ha én mennék,akkor egyből kiszagolná a dolgot.Ezért mész te!

-Szó sem lehet róla!Valahogy a Candys incidens óta nem igazán jövünk ki egymással.
-Tudod,én a helyedben nem igazán vonakodnék.Bármikor beválthatom azt a szívességet,neked pedig szó nélkül meg kell tenned,még ha a halálba is küldelek.-olyan vad düh tombolt a tekintetében,hogy egy pillanatra valóban fontolóra vettem,hogy talán nemet mond.

-Legyen.Hol találkozzunk?

-Jó döntés!Találkozunk a romkocsmában.Addigra remélhetőleg oda ér a Romlás.

-Mi dolgod a Romlással?
-Hát nem egyértelmű?Magunkkal visszük őket.Elég szabadságot kaptak az elmúlt 200 évben.

-És ha elmenekülök?-hangzott a kérdés.Még az ajtóból visszanéztem rá,és magamra öltöttem a legszadistább  mosolyom.
-Ha még egyszer elárulsz engem,akkor megkereslek,és egyenként tépem ki a végtagjaidat.Nem úszod meg annyival,mint a múltkor.Megértetted?-az ádámcsutkája fel-alá mozgott idegességében,de azért bólintott.-Remek!Akkor egy óra múlva a kocsmában!

***

A kocsma egyik bokszában ücsörögve,legalább a negyedik cigimet szívtam,amikor egy nagy korsó koppant előttem a kőasztalon.A csapos felmordult:

-Az úr küldi.-biccentett állával a pult felé,ahol nekem háttal egy nagydarab fickó ült.A csapos hátat fordított,én pedig egy utolsót szívtam a cigimbe,és elnyomtam a kezemben. Kicsusszantam a bokszból,és a korsóval a kezemben a pult felé lépkedtem.Amennyi asztal mellett elmentem,egy pillanatra abbamaradt a beszélgetés,és elismerő pillantásokat küldtek felém,a brutálisabbnál-brutálisabb arcú haramiák.Az idegen melletti bárszékre ülve letettem a korsót,és felkönyököltem a pultra.Vigyorogva fordult felém,félhosszú szőke haját hátrasimította,de néhány tincs kiszabadult,és újból az arcába omlott.Halántékán egy kisebb heg húzódott,ami csak még jobban kiemelte felemás színű szemeit.Markáns arcvonásai mit sem változtak.Az ingét hanyagul kigombolva hagyta,amitől kivillant izmos mellkasa.Még mindig állati dögösen fest.Hát persze...Rammel.A korábbi mesterem.A vasnyúzó.
-Meglep,hogy itt látlak.Azt hittem utálod a kocsmákat.És még sört is rendeltél nekem.Úgy érzem,ez drága kör lesz nekem.-meghúztam a korsót,és kiittam a tartalmát.
-Pusztán próbáltam felhívni magamra a figyelmed.Bár nem is tudom,hogyan kerülhettem el eddig.
-És ha csupán nem akartam társaságot?

-Akkor nem jöttél  volna ide.-megnyerő mosolyt villantott.
-Ott a pont.És mit szeretnél?
-Szerintem kettőnk közül te vagy az,aki szeretne valamit.

-Mire célzol?

-Úgy értesültem,hogy a Romlásra vársz.De...nem látom őket sehol.Ez vajon miért lehet?
-Na vajon miért?
-Járt itt pár napja egy pasas,aki a délre küldte őket,hogy ott állomásozzanak tovább.Mindezt a te nevedben.
-A nevemben?-összeszűkítettem a szemem,jelezve,hogy folytassa.
-Igen.És tudod ki volt az a pasi?A a te szívszerelmes Rowaned.Biztos vagy benne,hogy megbízhatsz a kedvesedben?
-Rowan már nem  a kedvesem!-csattantam fel.
-Óóó,valóban?Ez új nekem,mesélj még.
-Elárult engem.Elfogatott,és bezártak egy sóbányába.Aztán egy házba,és emberbőrt kényszerítettek rám,mint láthatod.A részletekbe ne menjünk bele.
-Nem akarom azt mondani,hogy megmondtam,de...én megmondtam.-kézfejével megsimította az arcom.-Hiányoztál,Gekido.Jobban,mint gondolnád.-Kezdődik.Rammel egyetlen egyszer mondta nekem,hogy fontos vagyok számára.Aztán két napra vasra veretett,hogy kimutassa,megrendíthetetlen szeretetét.-Tudod,mi egészen hasonlítunk egymásra.-folytatta.A hangja egészen dorombolóvá vált.-Mindkettőnket csúnyán átvertek,és az utáljuk az embereket.Mindkettem elvesztettünk egy számunkra fontos személyt,és...

-Szóval azt mondod hasonlítunk?-vágtam közbe fennhangon-Mondd,rád is egész életre szóló szerepet kényszerítettek a testvéreid?Téged is bezártak mindig valahová,amikor csak tehették?Tudod milyen az,amikor évekig ülsz egy kínzószékben emberi testtel?Mészároltak már le egy egész országot a szemed láttára,mert téged kerestek?Vertek már úgy vasra,hogy áramot kapj,ha megérintenek?Tudod,milyen érzés,amikor a korbács kiszakít egy darabot belőled?Ha azt a sót dörzsölik a sebedbe,amit te magad bányásztál ki?Voltál már úgy szerelmes,hogy tudod,életedben egyszer érezheted ezt az érzést,és soha nem múlik el,még akkor sem,ha a kedvesed elárul?És mondd csak...ébredtél már a saját gyermeked vérében?

Hát sziasztok!Remélem szuper karácsonyotok volt,és tetszett ez a rész!Szuper-sikeres új évet kívánok nektek,és utólag is nagyon boldog karácsonyt!Jó éjt!