^17.rész^
Felhívjam, vagy ne? Á, hagyjuk az egészet.. Minek zavarjam meg, amikor már úgyis mindegy. Szeretem, de mégis fájt, amit tett.
Becsuktam a szememet, miközben az ágyamra huppantam, majd egy történet jutott az eszembe, amit csak az én fejem találhatott ki.
TaeTae eltűnik a helyszínről, amint megérkeztem. Szobájában állok egy tükör előtt és az egyik bőrkabátját próbálom fel. Ő a hátam mögé osont, amikor a derekamon pihentette a kezét. Közelebb húzott magához és nyakamat puszilgatta. Kirázott a hideg, de egyben nagyon élveztem tettét. Megfordultam, hogy a szemébe nézhessek, de a kezembe veszem a nyakkendőjét és közelebb húzom magamhoz. Hátráltam, miközben pár lépést tett felém. Már a falnál álltam, amikor az egyik keze vándorútra tévedt.
-Szeretlek!-suttogtam a fülébe.
-Én is..
Elengedtem a nyakkendőjét, majd az ágyra löktem, ahol ő puhára esett. Fölé kerekedtem és próbáltam úgy megcélozni a nyakát, mint ahogy ő szokta az enyémet. Felsóhajt, aztán a fenekemet markolássza. Erre csak morgás jött ki a torkomon. Meglazítottam "nyakfolytóját", majd leszedtem róla.
-Megfosztasz a ruháimtól?-kérdezte egy perverz vigyorral az arcán.
-Ha kell, akkor meg..-válaszoltam.
Pólóm alá nyúlt, majd az ujjaival cirógatta a bőrömet. Megremegtem, hisz hideg volt a keze. Bal kezem vándorútra tévedt és a farzsebébe nyúltam, ahol egy doboz khm. volt.. (Az nem más, mint ó****r)..
-Ez miért van nálad?-lógattam az orra előtt a dobozt.
-Elővigyázatosság kedvéért!-mosolygott.
-Nem akarom azt, hogy megdugj!-közöltem.
-Nem foglak, ígérem!-szívére helyezte a kezét.
Megráztam a fejemet. Micsoda gusztustalan gondolataim vannak ilyen téren, de nem tehetek róla, hogy Taehyung egy dögös pasi..
Telefonomat előkaptam és Taehyung-nak küldtem üzenetet, amiben megfogalmaztam a bocsánatkérésemet.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro