Hazamentem. Szó nélkül otthagytam, hogy őt se bántsam meg magamat se. 

Hazaértem és a szüleim már itthon voltak. Ahogy beléptem ők faggatni kezdtek, hogy hol lehettem. Na, vajon hol?

-Ne aggódjatok értem.. A suliból jöttem!-nyugtattam őket.

-Persze és azzal a sráccal?-kérdezte anya.

-Milyen sráccal?-értetlenkedtem.

-Jól tudod te azt..-háborodott fel.

-Ő egy osztálytársam!-közöltem velük.

Sóhajtva elindultak az étkező fele. 

-Legalább mondhattad volna, hogy elmész, de nem szóltál!

-Talán szólnom kell azért, hogy elmentem a suliba? Tudtommal nem is kívánkoztok velem lenni, csak a munka meg a munka jár az eszetekbe.. 

Megpofozott.

-Ne merj ilyen hangon beszélni velem!

Berohantam a szobámba és bezárkóztam, majd az ágyamra feküdve nyomott el az álom.

------------------------------------------------------MÁSNAP--------------------------------------------------------------------------

Felkeltem, majd elvégeztem a reggeli rutinjaimat, aztán indultam is SZÓ NÉLKÜL a suliba. A suli bejáratához érve megláttam Taehyung-ot egy másik lánnyal, akit ölelgetett és puszilgatott. Most megbántott, de nagyon. Ahogy észrevettek, úgy távolódtak egymástól. Tae felém közeledett, de én úgy tettem, mintha nem is ismerném és rohanni kezdtem. Beszaladtam az épületbe, majd a női mosdóba.

A hideg csempére ülve rogytam össze. Fejemet a térdemre hajtottam és mély levegőt szívtam a kellemetlen szagú mosdóban, ahol nemrég fertőtleníthettek. Kopogást hallok és Tae tért be egyszerre. Bejött a nem kívánatos helyre, ahová csak a lányok tehetik be a lábukat.

Elém guggolt, de nem emeltem fel a fejemet.

-Az amit láttál, az nem úgy van, ahogy te gondolod!-törte meg a csendet.

-Miért? Hogy van?-kérdeztem.-Tudod mit.. Nem is vagyok kíváncsi a sztoridra, de mit keresel itt?

-Utánnad jöttem..-válaszolt.

-De minek? Ott van az a csaj, aki többet ér nálam.. Menj és ölelgesd meg, majd csókolgasd!

Meleg kezét az enyémre tette.

-Ő egy rokonom.. Tudtam, hogy ezt fogod csinálni, ha nem mondom el, így most mondtam el neked! Különben is.. Butaságokat beszélsz! Én csak téged szeretlek.

Magához ölelt, amitől majdnem sírva fakadtam.

-Tegnap fájt, hogy csak úgy elrohantál!-közölte.

Nevetni kezdtem. Azt hiszem megérdemeltem ezt a kis félreértést. 

Jennie szemszöge

Végre! Meglátott minket az a kis cafka. Taehyung-on is bosszút állok, amiért szakított velem még régebben. Megérdemlik min a ketten a fájdalmat. Tae-t kerestem, de sehol sem találtam. Biztos annál a csitrinél van, hogy megvígasztalja a pici lelkét. Ne aggódjanak nem fogom annyiban hagyni a dolgot.

*SULI UTÁN*

Kicsengettek. Tae már éppen kiment a teremből, de a lány még nem. Most jött el az igaszság pillanata. Odamentem hozzá és felvettem azt a bályos mosolyomat, amivel Oszkár-díjat is nyerhetnék.

-Szia..

-Szia.. Te lennél Taehyung rokona?-kérdezte.

Húú.. Ez a csaj tényleg nem komplett.

-El vagy tájolva csajszi!-közöltem.

Furcsán nézett rám, de most megtudja az igaszságot arról a gyerekről. Leültem mellé és addig nem hagytam, hogy elmenjen, amíg el nem mondtam.

-Szóval! Nem hiszem, hogy annyira ismernéd Taehyung-ot, ahogy te azt gondolod!-kezdtem bele a mondandómba.

-Ezt, hogy érted?-értetlen fejet vágott.

-Jaj, de kis butus lány vagy.. Hát nem érted, hogy én nem vagyok a rokona, hanem a barátnője?-gúnyosan mosolyogtam.

-Akkor.. Nem?

-Magyarázzam el még egyszer, hogy megértsd? Sose kellettél neki, végig velem van és engem szeret, míg téged csak ki akar használni! 

A csaj felállt és elment a teremből. A tervem bevállt és látni akarom Tae arcát, amikor ez a kis csitri dobni fogja. Magányos lesz és átveszem a helyét.

Hyejeong szemszöge

Taehyung átvert. Tudhattam volna, hogy hazudott nekem, csak fogadjam vissza. Nem akarok vele találkozni és látni se óhajtom.

Egy magányos helyre sétáltam, ahol egy kopott padra huppantam le. Nézegettem a tájat és fájt az a tudat, hogy hagytam magam és megint idióta voltam. Megbocsájtottam neki, miközben tényleg ki akarja használni minden egyes percet, amit velem szeretne művelni. Ebből nem kérek. Jelzett a telefonom, hogy üzenetem jött. Előkotortam a táskámból, majd elolvastam. Tae írt.

Taehyung: Hol vagy?

Most válaszoljak az üzenetére? Inkább eltettem, de újból csengett.

Taehyung: Miért nem válaszolsz? Mi a baj?

Taehyung: Kérlek írj, mert kezdek kétségbeesni...

Taehyung: Írj!!!!!

Aish, ez a fiú.

Hyejeong: A szobámban vagyok ne aggódj!

Csak ennyit írtam neki, hogy azért még ne érezze rajtam a düht. A szemébe akarom elmondani, hogy mit érzek most iránta és nem szerelmet, hanem gyűlöletet. Szakítok vele!

Taehyung: Mesélj mi történt?

És most?? Nem.. Majd személyesen..

Hyejeong: Figyelj! Személyesen mindent elmondok, de előbb eltudnál jönni a parkba?

Taehyung: Persze.. Szeretlek! <3

Én már nem.. Pár perccel később megjelent. Felém közeledett és magához ölelt, majd egy puszit is nyomott az arcomra. Elengedett, hogy a szemembe tudjon nézni.

-Figyelj Tae! Valamit el akarok mondani, de szeretném tudni, hogy miért állítottad azt, hogy Jennie a rokonod?-kérdőre vontam.

-Mert az is..

-Legalább most ne hazudj nekem Taehyung! Tudok mindenről.. Arról is, hogy engem csak kihasználsz, míg őt ténylegesen szereted.. Legalább ne élveztem volna veled az együttlétet! Vedd úgy, hogy köztünk nincs semmi és nem is lesz..

Elfordultam és könnyekkel küzködve indultam el.