Ezen dolgoztam egy két napja, ahogyan az időm és az energiám engedte. Megakartam írni a Mi lett volna, ha... folytatását úgy ahogyan Sirius át éli Emily Roxfortba jutását. A vicces családi idillek remélem tetszeni fog nektek :)

Mi legyen a következő Mi lett volna ha... témája?

1992.

Sirius Black a plafont nézte miközben a felesége mellette nyugodtan aludt, úgy ahogyan a baba ágyban kiterült kisfia is. Sőt mi több a gyerekszobákban is békességben aludtak a kölykei még az sem zavarta őket, hogy majd nem leestek a saját ágyukról vagy éppen a fenekük az égnek meredt és azon pihent meg a padlásról leszökött egér. Sirius beletúrt a hajába és arra gondolt, hogy mindenki békésen aludt a házban még a mocsok macska is a kosarában az egerével csak az ő szemére nem jött álom. Nyugtalanságának az oka teljesen hétköznapinak is lehetett volna mondani, de ő varázsló volt. Még hozzá egy rendíthetetlen auror, aki történetesen izgatottan várta lánya levelét a Roxfort boszorkány és varázslóképző szakiskolából. Nyugtalanul fordul először a jobb oldalára, majd a balra és ezt a mozdulatot többször megtette, míg Liz meg nem elégelte és oldalba nem vágta forgolódó férjét.

- Mi lenne, ha nyugton aludnál végre? Nézet a férjére dühösen Liz.

- Te hogy vagy képes édesdeden aludni, miközben a lányod levele még nem jött meg? Fakadt ki Sirius - anya az ilyen?

- Oh, Merlinre - forgatta a szemét Liz - Képzeld, tudod aludni vagy is tudnák, ha hagynál méghozzá úgy, hogy lehunyom a szemem és kész. Mancs hidd, el megjön az a levél a napokban szóval aludj, mert holnap be kell fejeznetek azt a nyomorult tákolmányt és hidd el jobban jársz ha pihensz, mert Emily és a fiúk nagyon rá pörgöttek.

- De a levél - ingatta a fejét Sirius - lehet írók Dumledore-nak, hogy kicsit szenilis és a kislányom ki maradt...hé! Tette a kezét a feje elé, mert Liz módszeres ütlegelésbe kezdett és csak akkor hagyta abba, mikor a fia felnyöszörgött. A szülök egyszerre fordultak a baba ágy felé, de ott Regulus csak oldalra fordult és cumizott tovább. Liz megragadta a férfit a takarójánál fogva és maga elé húzta, úgy hogy az orruk összeért.

- Ide figyelj Black, ha még egyszer meghallom, hogy nyavalyogsz, a levél miatt esküszöm hogy nagyobb veszélyt fogok neked jelenteni rád mint a sötét varázslók akiket kergetsz. Egész nyáron csak ezt hallgatom, éjjel nappal most már igazán abba hagyhatnád. Sziszegte a nő és Sirius kiverte a hideg veríték.

- Rendben - suttogta a férfi és Liz bólintott és ellökte magától és hátat fordított neki. Hosszú percekig csend volt közöttük és csak Regulus cumizásának hangja törte meg a némaságot, mikor Sirius gyengéden megbökte a feleségét.

- Szívem?

- Nem vagyok ébren - válaszolt a nő és Sirius elmosolygott.

- Azért szeretsz ugye?

- A helyedben aludnék, mert ha nem így teszel, a Hortenzia bokrok alatt ütsz tanyát karácsonyig.

- De szeretsz?

- Reggelig még gondolkodom rajta. Mondta a nő és Sirius szélesen elmosolyodott és átölelte a feleségét és hozzábújt.

- Azért, mert év végén megmenteted, a bölcsek kövét nem jelenti azt, hogy akkora arcod lehet, mint egy hirdető tábla - öntött magának egy pohár narancslevet Emily - ne lovald bele magad, hogy a másodéved is ilyen vagány lesz.

- Pedig figyeld meg Emi, hogy az lesz. Én vonzom a bajt és ezt ki kell használni, mint második generációs tekergő. Harapott a kenyerébe Harry.

- Hermione és Ron nélkül elvéreztél volna és ezt te is tudod.

- Nem is mondtam, hogy egyedül csináltam mindent. Húzta el a száját Harry.

- Ezt legalább bevallod.

- Baba éhes - mutatott magára Regulus és felsikkantott, mikor Liz elé tette a reggeliét.

- Egyél picim - mosolyodott a fiára Liz, majd szúrósan rá nézet a másik két gyerekére - ti meg ne veszekedjetek.

- Igyekszünk mami, de ne várj csodákat, mert ő Potter én meg Black.

- Azért igyekezetek. Milyen példát mutattok az öcséteknek? Mutatott a gyerekszékben ülő kisfiúra, aki a válla felet eldobva a kanalat kézzel állt neki a reggeliének.

- Ő is Black - mondta tökéletesen egyszerre Harry és Emily.

- És akkor már keresztet is vetünk rá? Tette csípőre a kezét Liz és figyelte az ebédlőbe beslattyogó férjét, aki az ujjairól nyaldosta le a kását, majd rá nézet a fiára - Igaza volt Hope-nak a fiát kellett volna választanom. Sóhajtott fel a nő és elsietett az értetlenül pislogó Sirius mellett.

- Miben volt igaza Remus anyjának? Kérdezte a férfi és a gyerekek visszafojtott mosollyal betemetkeztek a reggelijükbe. Már fordult volna be a konyhába, mikor megjelent egy bagoly és Sirius-t arcul csapta egy vastag levéllel és elterült a földön

- Megjött a leverem!!! Visította Emily torka szakadtából és kiakarta kapni az apja kezéből a levelét, aki éppen állt fel, de az a magasba emelte.

- Nyughass kis kölyök!

- Add oda a levelemet!

- Először megnézem...

- Anya!!! Apa nem adja oda a levelemet!

- Maradj már csendben Emily!

- Azt mondtam ad oda a levelemet, mert az nem a tied - visította a lány és mikor az apja semmi hajlandóságot nem mutatott egyszerűen sípcsonton rúgta az apját. Sirius felordított és térdre esett így Emily ki tudta csavarni a levelét és elsietett vele. Murdock, aki akkor ért le az emeletről elhaladt a férfi mellett teljesen nyugodtan és leült az ebédlő asztalhoz.

- Harry oda adott a tejet? Kérdezte nyugodtan - történt valami?

- Semmi különös csak a szokásos.

- Baszus ez fájt - mondta az orra alatt Sirius és Regulus teli szájjal nevetett az apján.

- Valaki szólt? Kint voltam a konyhakertbe. Jelent meg Liz egy csokor répával a kezében.

- Megjött Emi levele - mondta teli szájal Murdock.

- De jó - mosolyodott el szélesen Liz - Látod Mancs mondtam, hogy nem kell izgulni. Te meg miért fetrengesz a földön? Nézet a nő a férjére - Megint lábgörcs? Mondtam, hogy szed a vitaminokat, amint TonTon írt fel neked, de te túl büszke vagy. Itt az eredménye. Tedd magad hasznossá és fürdesd meg a fiadat - mutatott a maszatos fiára, aki az egész reggelit magára kente - ti meg fiúk tegyetek rendet a szobátokba.

- Igen is - mondta teli szájal Murdock.

- A szekrényben is Harry - mutatott a fiúra Liz - te meg kelj már fel - rivallt a férjére Liz és vissza rohant a konyhába.

Lyall nagyapai szeretettel ölelte magához Emily-t és levakarhatatlan büszke mosollyal az arcán emelte fel.

- Apa tedd le, mert megint becsípődik a derekad - mordult rá Liz, de a férfi nem figyelt rá,

- Én kis sárkánykám olyan büszke vagyok rád, hogy végre megkaptad a leveledet. Tudtam én, hogy nélküled nincs Roxfort.

- És végre apád is abba hagyja a nyavalygást - szólalt meg a süteménye fölött Remus, mire Sirius felmordult nem messze tőle.

- Hát igen, már idegesítő volt apa - húzta el a száját Murdock.

- Nem is kicsit - kontrázott Harry.

- Ti kis árulók - villant meg Sirius szeme.

- Fájna az igazság? Kérdezte Liz - jól van, apa tedd már le végre Emit.

- Jól van - csókolta arcon az unokáját Lyall - el sem hiszem a kis sárkányom már Roxfortos. Tette a szívére a kezét Lyall, majd a kanapén ülő Regulusra nézet - kis pajtás te ne nőj meg gyorsan - pöckölte meg a fiú orrát a férfi - amúgy nem akaratok még egy kicsit? Kérdezte Lyall, mire Liz arcán rémület költözött míg Siriusnak a szeme felcsillant, de ahogyan a feleségére nézet kirázta a hideg.

- Nem - felelték egyszerre, bár Sirius hangjában csalódottság bujkált.

- És még mindig Griffendéles akarsz lenni? Kérdezte Lyall az unokáját.

- Hát persze papi még is mi más lehetnék?

- Jöhetnél hozzánk. Kacsintott Murdock a húga felé - szerintem tökéletes lennél oda.

- Na, még azt kéne, hogy a lányom Mardekáros legyen. Elég hogy te oda kerültél édes fiam - csattant fel Sirius - sőt még most is azt mondom, hogy az a nyamvadt süveg benézet valamit.

- Apa - forgatta a szemét Murdock - Hollóhát vagy Mardekár és én inkább a zöldeket választottam, mert a kéket nem állom és nem is állt volna jól. Meg aztán Regi bácsi is oda járt és nála menőbb nincs.

- Komolyan? Fortyant fel Sirius - És én? Ti szerintetek nem vagyok olyan menő, mint az öcsém? Nézet a gyerekeire Sirius, akik némaságba burkolózva nem néztek rá. Még a kockáival játszó kisfia is egy lefitymáló szemöldökemelést mutatott és úgy mérte végig az apját, amit minden bizonnyal az anyjától tanult.

- Bells? Fordult a neje felé Sirius.

- Őszinte legyek? Kérdezte Liz, miközben megszólalt a csengő.

- Ne. Ingatta a fejét Sirius kétségbe esetten.

- Te vagy a legjobb - paskolta meg a férje arcát Liz és elsietett ajtót nyitni. Sirius végig mérte a gyerekeit és úgy gondolta a leghálátlanabb kölyköt neveli a világon és mikor befordult az öccse legszívesebben arcon vágta volna. Jóval izmosabb volt, mint ő és piszkosul szar volt neki bevallani, de szakállal jobban festett, mint mikor csupasz volt az ábrázata. Éppen ezért is növesztett ő maga is szakállat. Bár Liznek tetszett a dolog ám élt benne a gyanú, hogy talán azért mert Regulus-nak is volt.

- Na, végre te is megkaptad a behívódat kincsem - simította meg Emily fejét Regulus - apád vérnyomása is visszatért ezek szerint a szabályos tartományába. Jól fogsz már aludni? Hogy vannak az idegeid?

- Jól - morogta Sirius.

- Már féltem, hogy szólnom kell az auror főkapitányságra, hogy az egészséged miatt nem mehetsz dolgozni. Fonta össze a karjait Regulus a mellkasa előtt.

- Te képes lettél volna arra, hogy részt vegyél a felfüggesztésembe? Villant meg Sirius szeme.

- Minden lelki ismert fordulás nélkül és kurva jól is aludtam volna. Mikor stressz ér a családod felől haszna vehetetlen vagy.

- Ez nem igaz!

- Mikor Emily leesett a fáról és eltörte a lábát ordibálva rohantál vele be hozzám, a Mungóba és te magad lehettél volna a mugli mentő autók szirénájának a szponzora.

- Vagy mikor az öcsi született - vett el egy süteményt Murdock - TonTonak és a nagypapának kellett fellocsolniuk a márványról. Remus vágta el a köldökzsinórt helyetted.

- Ne is emlékeztess rá fiam. Azt a szülést is ellopta előlem.

- Mi az, hogy elloptam? Kapta fel a fejét Remus - Emily születésénél nem voltál ott és Bastiannak segítettem, Regi-nél meg beájultál.

- Intő jel lehetett volna már az is, mikor anyánál elfojt a magzat víz és úgy pánikolt és szaladgált a házban, mint egy fejetlen csirke - szólalt meg Harry.

- Még jó, hogy itt voltam - tette a mellkasára a kezét Lyall. Sirius mély torokhangon felmordult.

- Jól van, akkor nyomorék vagyok.

- Ezt nem mondta senki apa csak azt, hogy nem vagy olyan menő, mint hiszed magadról. Legyen már neked egy egészséges önkritikád. Tudnod kell vesztened a jobbak ellen, mint az öcséd és én - mutatott magára Emily.

- Te mikor jöttél a képbe Emi? Kérdezte Murdock.

- Én tökéletes vagyok így tehát menő is.

- És roppantul szerény is - mosolyodott el Remus.

- Látjátok apus is megerősítette. De ne aggódj apa benne vagy a top 10-ben.

- Ha Reg az első ki a második? Kérdezte Sirius.

- Én vagyok a második nem tudtad? Lepődött meg Regulus.

- Ki az első?

- Anya - válaszolták a gyerekek.

- Liz - mondták egyszerre a felnőttek és Sirius beletörődő sóhajjal a konyha felé nézet.

- Mit is gondoltam én - forgatta a szemét a férfi.

Sirius törökülésbe helyezte magát és úgy nézte a fésülködő nejét. Nem értette mi a szarért teszi minden este, ha reggelre úgy néz ki, mint egy szalmakazal. Sőt néha ő szokott gondoskodni arról, hogy kócos legyen mosolyodott el Sirius.

- Te meg mit somolyogsz? Ráncolta a szemöldökét Liz és Siriusra nézet, aki álmatag tekintettel meredt maga elé - Mancs? Sirius! Black! Hé, figyelj már rám! Dobta a férje felé a fésűjét Liz, ami lepattant a fejéről és Sirius feljajdult - szóltam hozzád! Mi a bajod?

- Semmi, de most egy nagyon szép képzelgésemet zavartad meg - méltatlankodott Sirius és a homlokát masszírozta - illúzióromboló vagy.

- Te meg bolond, de gondolom, nem mondok újat.

- Nem - morgott a férfi és eldőlt az ágyon és felnyögött - ma a szokottnál is gonoszabb vagy. Terhes vagy? Nézet fel Sirius reménykedve - akkor szoktál el sárkányosodni.

- Én el sárkányodom? Ráncolta a szemöldökét a nő és Sirius várta a kirohanást - én nem így fogalmaznám a hormonok változását.

- Terhes vagy akkor?

- Nem - ingatta a fejét a nő - Reg csak másfél éves pont az hiányzik, hogy legyen még egy baba.

- Az öcséméknél is sorba jöttek a picik. Még a végén lemaradok.

- Te minek nézel engem? Tenyészkancának vagy mi? Zoe imád anyának lenni éppen úgy, mint én, de nem vagyok hülye, hogy sorba szüljem a Black-eket a világra. Elég gond van nélkülük is. Ingatta a fejét a nő és hozzá látott, hogy befonja a haját. Sirius eleresztett egy mosolyt a megjegyzést halva, mert tudta, hogy a neje nem gondolja komolyan... legalábbis nagyon remélte.

- Nem szeretem, mikor össze fogod - szólalt meg Sirius.

- Én meg nem szeretem szabadon hagyni, mert irritál.

- Úgy is kibontom, mikor nem figyelsz. Villantott egy mosolyt a férfi és Liz a szemét forgatva rá nézet.

- Tudom.

- Meddig szépítkezel? Örülnék, ha végre ide jönnél - Tárta ki a karjait a férfi - megengedem, hogy megvigasztalj, mert ma mindenki a lelkembe tiport. Meg kell szeretgetni.

- Oh, te szegény - Tette a szívére a kezét Liz megjátszott sajnálattal a hangjában - milyen szörnyű sorsod van neked itt mellettünk - állt fel a nő és Siriushoz ment - nem is tudom, hogyan bírod ki itt velünk - hajolt a férfihoz Liz, aki széles mosollyal nézet a feleségére.

- Mert imádlak - felelte a férfi és Liz megcsókolta.

- Ez a te nagy szerencséd.

- És te?

- Hát nem csapnám rád az ajtómat... tudod, én berántanálak, és nem eresztenélek.

- Helyes válasz - csókolta meg Sirius a nőt és mikor a férfi keze a nő hálóinge alá tévedt felsírt a kis Regulus. Sirius felnyögött, míg Liz halkan felnevetett

- Mami!!! Sírta a kisfiú keservesen

- Megy már a mami - lökte le magáról Siriust, aki az ajkába harapva bólogatott.

- A fiam sem szeretne kis tesót az ziher - mondta maga elé a férfi és a helyére mászott és figyelte, ahogyan a kis Regulus az anyjához bújva cumizott könnyáztatta arccal.

- Biztosan rosszat álmodott. Mondta Liz.

- Vagy sunyi módon nem akarja, hogy elkészüljön a tesója. Altasd, el minél hamarabb aztán térjünk vissza oda ahol abba hagytuk.

- Bolond. Mosolyodott el Liz. Sirius legnagyobb bánatára kisfia semmi hajlandóságot nem mutatott, hogy ő bizony a közeli órák folyamán önként elaludna. Végül őt nyomta el az álom.

Az Abszol útnyüzsgő sokaságában haladt a Black család és élükön Emilyvel, aki leplezetlen izgalommal rohant egyik üzlettől a másikig, amíg testvérei és az apja hordárként követék. Liz elegánsan ment a lánya előtt a magas sarkújával és irányította az egész menetet.

- Emily még beugrunk Shanda & Shelymesh-be és megyünk haza. Szólt a lánya után Liz.

- Megint mi a francot rendeltél magadnak? Nincs elég ruhád? Kérdezte Sirius.

- Nincs - felelte a nő - jövő héten tárgyalásom lesz John Mayor-al.

- A mugli miniszterelnökkel? Kerekedett el Murdock szeme - nem Caramel-nek kellene?

- Hát neki, de ő éppen egy máshol lesz így rám hagyta, mert jobban szót értek vele. Megjegyzem, ahogyan megszokott jeleni, Cornelius nem csodálom. Egyszer a szemébe is mondta neki Margaret Thatcher. Egek nála jobb emberrel, mint ő nem is találkoztam igazi példakép - sóhajtott fel Liz.

- Az a nő, aki engem faragatlan szépfiúnak hívott?

- Igen - felelte Liz - kedvelt téged amúgy. Állt meg Liz a divatüzlet előtt - öt perc és jövök - mondta a nő.

- Na, persze - forgatta a szemét Sirius és levágta magát egy közeli padra a táskákkal együtt - ti meg ne sompolyogjatok sehová - nézet a gyerekeire Sirius, akik elakartak osonni- mindenki itt maradt, amíg anyátok nem jön ki.

- De apa, hadd nézzük meg a baglyokat...

- Van baglyod lányom és még számtalan bestiád Lotte nénéd jóvoltából.

- e megígérted, hogy vehetek magamnak egy állatkát.

- Anyád felülírta ezt és mivel ő a főnök azt csináljuk amit ő mond.

- De te vagy a férfi - tette csípőre a kezét Emily.

- De anyád a feleségem és neveli a hálátlan kölykeimet. Meg aztán semmi kedvem a hortenzia bokrok alatt tanyát verni karácsonyig a kedvedért. Ha házas leszel megérted.

- Oh, akkor meg engeded Jay-nek, hogy elvegye majd feleségül? Kérdezte Murdock.

- Amíg élek biztosan nem. - ráncolta a szemöldökét Sirius - biztosan talál majd magának egy rendes tisztességes EMBERT, a Griffendélben.

- És ha én egy Mardekáros-t akarok, majd? Kérdezte Emily.

- Ki tagadlak - válaszolta Sirius.

- Micsoda fenyegetés - ingatta a fejét Harry - mit ha ez anya valaha is hagyná.

- Hát itt vagytok - csendült Remus hangja vidáman - mi ez az ábrázat sárkánykám? Nézet a bosszús arcú keresztlányára a férfi.

- Apa ház rasszista és nem engedi, hogy vegyek magamnak valami vagány állatot.

- Ház mi? Kérdezte Remus, de inkább elhessegette a kérdést és a lány elé emelt egy kisebb terráriumot - nem kell menned oda, mert én vettem neked valami szépet.

- Azta' - lelkesült fel Emily és elvette az ajándékát - ez egy teknősbéka. Imádom apus. Szélvész lesz a neve.

- Egy tekinek? Kérdezte Murdock és oda hajolt az állathoz - ezt most komolyan gondoltad?

- Fogd be Mory - fintorgott Emily a bátyjára.

- Szerintem te leszel az egyetlen, akinek teknősbékája van - állapította meg Harry.

- szerintem is. Tiszta jó - mosolyodott el Emily. Sirius rá nézet a melléje leülő Remusra.

- Neked véged, ugye tudod? Bells megöl, ha meglátja ezt.

- Ez egy teknős nem egy sárkány.

- De Bells gyűlöli őket. Veregette meg a barátja vállát Sirius - imádlak haver.

Liz meredten bámulta a lánya állttal mutatott fenevadat, majd Remusra nézet, aki félszegen elmosolyodott.

- Minek neked ez a... valami? Kérdezte Liz.

- Ezt viszem a Roxfortba. Szélvésznek neveztem el. Apus ajándéka. Hát nem édes? Kérdezte csillogó szemel Emily.

- Rettentően - válaszolta Liz és intett a gyerekeinek, hogy induljanak, majd lassan Remus felé sétált - ha az a valami a közelembe jön, vele együtt főzlek meg téged is - mosolyodott a férfira és a kezébe nyomta a két táskát, amit az üzletből hozott ki - gyerekek most haza megyünk semmi kóricálás! Kiáltotta el magát a nő. Sirius Remusra nézet.

- Egész könnyen megúsztad.

- Úgy gondolod? Nem téged akar a levesbe főzni.

- Oh, ne aggódj, annyira nem félhet attól a kis teknőstől, hogy kiverje a hisztit és ölre mennyen. Szóval ne gyulladj be annyira. Mi a fene történhetne? Vont vállat Sirius nevetve.

- Itt van és követ! Visította Sirius fülébe Liz, mikor az szinte a nyakába ugrott.

- Bells ez egy teknős. Nem bánt téged.

- De néz meg gonosz és pusztítóan gonosz feje van - bújt jobban a férjéhez Liz - tüntesd el.

- Ez egy teknős! Egy egyszerű kis teknősbéka semmi más! Emily Szélvész ki szökött és terrorizálja az anyád lelkét. Gyere érte és rakd vissza a helyére! Bődült el Sirius - édesem nem fogja átharapni a torkodat szóval, mássz le az enyémről. Liz óvatosan leszállt a férfiról és ahogyan a lába talajt ért a teknős feléje indult. A nő felsikoltott és visszaugrott a férjére.

- Támad!

- Egek Elizabeth - nevetett fel kínjában Sirius - EMILY!!!

- Jövök, már jövök - rohant fel az emeleten a lány - mi van?

- Tedd vissza Szélvészt a helyére és gondoskodj róla, hogy ne jöjjön ki, mert anyádra vadászik.

- Szélvész? Hitetlenkedett Emily, mikor felvette a kis kedvencét - ő ártalmatlan.

- Anyád szerint nem - mutatott a hátára csimpaszkodó nőre.

- Furi vagy anya. A vérfarkasoktól, vámpíroktól és Lotte néni állataitól nem félsz, de egy jámbor kis cuki kis teknőstől meg igen.

- Vidd innen és tedd, a terráriumába majd zárd be az ajtódat. Mondta Liz kétségbe esetten.

- Jaj, anya mit vársz, lenyomja majd a kilincset? Forgatta a szemét Emily és bement a szobájába.

- Elmúlt az élet veszély édesem - nézet a feleségére, aki óvatosan leugrott a férje hátáról - ha nem ismernélek, azt mondanám rettegsz a teknőstől - mondta szarkasztikusan a férfi, mire Liz össze szűkült szemmel meredt rá.

- Gyűlöllek.

- Nagy kár, mert én, imádlak - fogta két keze közé a nő arcát Sirius és hosszan megcsókolta - na, én mentem le kell adnom egy jelentést, hogy holnap ki tudjam kísérni a kölyköket veled... és Bells ne feledd, lesből támadnak és nyakra mennek - nézet vissza a lépcsőfordulóból Sirius.

- Semmi balhé és kerüljétek a bajt. Nem szeretnék megint leveleket kapni a házvezetőitektől és a legfontosabb vigyázatok a kishúgotokra. Értve? Kérdezte szigorúan Liz, mire a fiai unottan bólogattak. Egész Londonig ezt hallgatták a kocsiban Emily csacsogása mellett.

- Hagyd már őket Bells - mordult fel Sirius és felrakta a bőröndöket a vonatra - megérették elsőre is.

- Akkor is jó ha a szájukba rágom. Tavalyi események meg megerősítettek abban, hogy igen is kell - villant meg a nő szeme és a fiúk össze rezzentek.

- Ígérjük anya, hogy olyanok leszünk, mint az angyalok - rajzolt egy glóriát a feje fölé Murdock.

- Igyekszünk nem rosszban sántikálni - forgatta a szemét Harry.

- Én nem ígérek semmit, mert úgy sem tarom be - felelte őszintén Emily.

- Gondoltam - sóhajtott fel Liz és oldalba könyökölte a röhögő férjét, aki a lehető leggyorsabban próbált uralkodnia magán.

- Aztán ne rosszalkodjatok - mondta a férfi szigorú hangon, de senki sem vette komolyan - de csak óvatosan a barátkozással és ne feledd lányom, hogy Piton...

- Jól gondold, meg mit mondasz vagy tudod hová kerülsz - mondta veszedelmesen Liz.

- ... ő egy tanár kincsem szóval fogadj szót.

- Én kedvelem őt. Mosolyodott el szélesen Emily, mire Siriusal együtt a fiúk felnyögtek.

- Nagyon helyes - tapsolt egyet Liz, majd a vonat felé intett - most meg menjetek fel, mert a vonat el megy nélkületek. Ölelést - tárta szét a karjait Liz, mire a gyerekek azonnal megölelték szorosan és Liz mindegyiknek a feje búbját megcsókolta - legyetek jók.

- Azok leszünk - mondták egyszerre és felszaladtak a vonatra a fiúk, mikor megölelték az apjukat.

- Aztán írj gyakran kislányom - simította meg Emily arcát Sirius, majd fullasztóan magához ölelte - nagyon szeretlek picim - suttogta a fülébe a férfi.

- Én is apa. Vigyázz anyáékra.

- Úgy lesz. Na, most hess - intett a vonat felé Sirius. Emily mosolyogva bólintott és elindult a vonat felé pont akkor ért oda az ajtóhoz, mikor egy szőke fiú - oh, bocsi. Menj csak.

- Semmi baj. Lányoké az elsőbbség - intett a fiú.

- Köszi. Amúgy Emilynek hívnak. Téged? Lépet fel a vonatra a lány.

- Matthiasnak - ugrott fel ő is és abban pillanatban el is indult.

Sirius figyelte a távolodó vonatott és az ablakon kihajoló gyerekeit, akik lelkesen integetek nekik és akkor úgy érezte a szíve majd meghasad. Lenézet a feleségére, aki szipogva törölgette a szemeit, majd neki dőlt.

- Nem lesz semmi baj Bells nem lesz, most esemény dús évük meglásd - vigasztalta Sirius a nőt nem is sejtve, hogy megint mekkorát tévedett.

Remélem tetszett nektek :)