Kaptam összesen 11 mese szép fanartot a héten, ami nagyon boldoggá tett. Főleg úgy, hogy nem volt a legjobb ez az elmúlt pár nap nekem. Veszem példaként azt, hogy eltörött a biciklim így vennem kellett egy másikat... ér vágás volt be nem tervezet kiadás. Szóval jókor jött a boldogság cunami mielőtt kardba dőltem volna. Köszönöm is neked Mafdet0201
A képeket nem akarom egyszerre felrakni, mert minden egyes darab megérdemli azt, hogy írjak hozzá valami szépen valami mini novella nagyságút vagy ahogyan homlokon csókol a múzsa.
Első rajz és vele a karakter nem más mint Sirius és Liz lánya, Bella.
Hát nem gyönyörű lett a rajz *--*én imádtam sőt még most is. Az én véleményem szerint tökéletesen találta el a felnőtt Belle-t.

Remélem a rajz és a mellé írt történet darabka tetszik, majd nektek :)

Alkotó: Mafdet0201

Lampionok és eskük

Belladora Mary Black élvezte a szelő simogatását az arcán miközben figyelte az éjszakai égbolton sziporkázó csillagokat. A hosszú fárasztó munkája után kellemes volt a csend, a nyugalom és a meghitt békesség. Bár az évek alatt megszokta a társtalanságot még is olykor elfogta a magányosság, mint most is. Hiányzottak testvérei, az anyja, a barátai, de tisztában volt azzal, hogy ha a kutatást, kincskeresést, régi dolgok előkerítését választja hívatásul, akkor sokszor lesz egyedül. Bár nem ok nélkül választotta a magányt. Túl sok rossz emlék űzte el attól a gondolatodtól, hogy valaha is megállapodjon vagy lekösse magát egyetlen egy helyre vagy egy személyhez. Félt elköteleződni pedig volt, akihez a szíve húzta.
Keserűen sóhajtott fel miközben lassan lesétált az erkélyéről nyíló kis magán kertbe, ami kizárta a nyüzsgő város zaját. A nyár fülledtségét lassan az éj hűvöse birtokolta el, ami kissé ugyan megborzongatta, de nem törődött vele túlzottan. A magnólia birtokló illata megnyugtatta és már értette, hogy vendéglátója, miért bűvölte meg a fát, hogy egész évben pompázón minden ide érkező legnagyobb örömére. Meg állt alatta, majd gyengéden megérintette az egyik fehér virágot, majd engedte, hogy a rajta tanyázó kis tücsök a tenyerébe másszon.

- Hát neked nincs kedved zenélni? Kérdezte halkan, majd óvatosan a földre tette a kis muzsikust – eredj, keressél cimborát. Tessékelte Belle kedvesen, mire a tücsök felciripelt, majd elugrált a fűbe. Az utcáról élénk lárma szűrődött be, ami felkeltette Belle figyelmét, és ahogyan felkapta a fejét a szeme megrebbent a szinte egyszerre felszálló lampionok meseszerű látványára. Az égen villanó ezernyi fényt hordozókat a szellő vezette távoli útjukra üzenetek hordozva azoknak, akik már nem ennek a világnak a lakói. Egyszerre volt gyönyörű és fájdalmas, ahogyan az eget elborították a megszámolhatatlan lampionok tengere. Belle óvatosan felállt a szökő kút szélére, hogy kissé jobban rá lásson a világra, majd lassan elmosolyodott és kinyújtotta a kezét.

- Tudom, hogy itt vagy. Gyere, nézd velem, ha már ide lopakodtál hozzám.

- Én innen is tökéletesen látlak. Lépet ki a sötétből Japer zsebre tett kézzel – nagyon gyönyörű vagy ebben a ruhában hadd élvezem a látványodat.

- Beszélsz ostobaságokat – nevetett fel Belle és a füle mögé tűrte zavarában barna fürtjeinek egyikét, ami a szeme előtt volt – de be kell vallanom, nem hittem volna, hogy ennyire megtetszik a lila.

- Jó szín az – vont vállat Japer és a nő felé lépet és szemérmetlenül végig mérte lassan – látom, viseled a nyakéket, amit küldtem neked. Nyúlt az ékszer felé Japer és az ujjai közözött morzsolni kezdte.

- Hogyne viselném Jay... hiszen tőled van. Bár nem mindig hordom ám ma úgy éreztem fel kell vennem.

- Miért?

- Elfogott a magányosság. Hiányoztál. Mondta csendesen a nő - Annyira megszoktam, hogy mellettem voltál az elmúlt hetekben, hogy üresnek, meztelenek éreztem magam. Nézet le a férfira, aki halványan elmosolyodott.

- Hasonlóan érzek én is... éppen ezért jöttem, hogy talán tudok egy pillantott lopni magunknak. Nem hittem volna, hogy itt a kertben talállak most és nem a jegyzeteid, térképeid fölött görnyedve. Bár mindegyik látvány számomra megfelelő. Állt fel a szökőkút szélére és a nő elé lépet.

- Ma nem volt kedvem – vonta meg a vállát Belle és felpislantott a férfira – mond csak egy pillanatra jöttél?

- Azt szeretnéd, hogy egy pillanat legyen? Kérdezte Japer.

- Nem. Ingatta a fejét Belle.

- Akkor szívesen maradok, ameddig szeretnéd, legyen az egy pillanat, egy nap, egy hét, egy hónap vagy egy év.

- És ha többet szeretnék, mint egy év?

- Akkor én nagyon boldog leszek – somolygott Japer – mert ha valóban azt szeretnéd, amire gondolok, akkor azt hiszem a lassú, bizonytalan, félszeg és reménytelen ostromlásom célba kezd érni. Legalábbis remélem – mondta félve a férfi. Belle a szemét forgatva megfogta Japer kezét és felszegett fejjel felnézet rá bele nézve a világoskék szemeibe.

- Milyen bizonytalan az én testőröm, ejnye – ingatta a fejét játékosan Belle.

- Ha nagyon kukacoskodó lennék, nem a testőröd vagyok – húzta el a száját Japer.

- Igaz – bólogatott Belle – pedig szépen megfizet ezért az öcsém.

- Azért ne essünk túlzásba a jól megfizetett jelzővel. Sinias nem a legbőkezűbb varázsló, akit ismerek... smucig, anyagias és arrogáns tenyérbe mászó alak.

- Csak egy Arrow - nevetett fel Belle, ami megmelengette Japer szívét – ám való igaz nem ő neki köszönhetem, hogy itt vagy. Lépet a férfihoz Belle a lehető legközelebb és hátra kellett döntenie a fejét, hogy ránézhessen Japere – mikor haza érek hatalmas csókot nyomok a nővérem arcára, hogy megfenyegetett téged, hogy rád úszatja a férjét és a sógorát, ha nem kísérsz el. Hát mond ennyire ijesztő lett volna velem egy nyár? Ennyire rossz lett volna velem lenned, akit a menyasszonyodnak szánnak anyáink?

- Nem igazán vagyok ember és az évek alatt megtanultam hol a helyem. Nem sok apa adná nekem a lányát, ha csak nem fajtám beli. Apád meg különösen utál engem.

- Apa lényegtelen a véleménye nem számít ebben az esetben, mert én élem az életem nem pedig ő. És mond mi változott a nyár alatt, hogy most másképp gondolsz rám?

- Hogy mi? Csupán az, hogy jobban megszerettelek, mint eddig bárkit a világon és nem is tudok, tisztán gondolkodni, mikor veled vagyok. Eltörpülnek a józanész szavai és csak a szívemre tudok figyelni. Simította meg a nő arcát – mond Belle, akkor meddig is maradhatok melletted?

- Egy öröké tartó pillanatig? Megfelelne neked?

- Kiegyezem vele – vigyorgott el Japer átkarolva a nő derekát szorosan magához vonta, majd lehajolt hozzá – a mai naptól az enyém vagy szépségem és nem adlak senkinek sem, mert a halálig birtokoljuk egymást.

- Ez meg nekem felel meg – sóhajtott fel Belle, majd elmosolyodott - megígértem Eminek, hogy ha sikerül magam mellé csábítani téged, ezt ő közölheti az apánkkal. Suttogta Belle és hagyta, hogy Japer a fejét ingatta széles mosollyal az arcán a homlokát neki döntse.

- Nem fogok unatkozni melletted te csintalan nőszemély - Csókolta meg Bellet megpecsételve esküiket.