Tegnap elkapott az ihlet és megírtam ezt a kis szöszt. Remélem tetszik majd nektek :)

Ha valakinek van ötlete vagy csak szeretné olvasni írjon nyugodtam ;)

Köszönet: Sherfine

Sirius élvezte a szabadságát; ette a neje állttal készített süteményt kortyolgatta a mézsörét és végre csendben el tudta olvasni az újságát. Nem volt hangzavar, nem volt idegesítő auror tanoncok, akik a nyomában lihegtek és Zorro sem volt egerestől rajta. Szóval csak ő és a nyugalom volt. Ez az egész idill, ha tartott 15 percig még sokat is gondolt, mert bizony elfogyott a süti, a mézsör és az újság is. Unatkozni kezdett. Oldalra fordult ahol a felesége a szomszédos kanapén olvasta az unalmasabbnál unalmasabb jelentéseket legalább hat féle nyelven. Már a gondolatra is megfájdult a feje. Fáradtan kapott a fejéhez és fájdalmasan felnyüszített.

- Ha unatkozol, rendet tehetnél pálca nélkül a műhelyedben és a garázsban nem beszélve a lépcső alatti gardróbról. Hidd, el jót tenne neked.

- Az meghiszem - húzta el a száját a férfi - de semmi kedvem hozzá. Van valami ötleted?

- Az előbb mondtam - lapozott egyet a jelentésekben, majd a hajából kihúzva egy oda tűzött tollat és valamit bekarikázott.

- Ki kap bírságot?

- Senki csak egy szemet égető hibát karikáztam be.

- Te egy nyelvtanhalálfaló vagy - ingatta a fejét a férfi - képes voltál minden szerelmes levelemet vissza küldeni, hogy javítsam ki.

- Emlékszem, de azóta megtanultál helyesen írni szívem - Mosolyodott el a nő és csókot dobott a férjének - Emi, Harry és Morry-t is ügyesen megtanult írni. Az iskolában is jó tanulok voltak, mert én leültem velük, amíg te a butaságra akartad rá venni őket.

- Nem kellett... jöttek maguk is - húzta ki magát a férfi.

- Mert rád akartak hasonlítani. Forgatta a szemét Liz - bezzeg egyik sem akart olyan lenni, mint én.

- Csak nem féltékenységet vélek kihallani a hangodból? Csillant fel Sirius szeme mohon - a rendíthetetlen jég királynő féltékeny lenne rám mezei aurora?

- Fordulj fel - szűkült össze Liz szeme.

- Mert a Hortenziák alatt végzem? Már kész otthonossá tettem. Egy jóképű kis kutyaólat tettem oda, amiben még fűtés is van. Szóval nem ijesztesz meg.

- Elválok?

- Chö - legyintett a férfi nevetve - nem tudsz, nélkülem élni ezt mind ketten tudjuk. Szeretsz.

- De magabiztos vagy.

- Persze, mert tudom, hogy imádsz, ahogyan én is téged.

- Kizárlak a szobámból és levédem, hogy még hoppanálni se tudj be. Majd csak el leszel egyedül a fűtött kutyaóladban.

- Te nyertél - fújta fel az arcát a férfi - mond, akkor mit is csináljak?

- Amit szeretnél.

- És ha én gyereket akarok...

- Most fejezd be vagy névre szóló gyufásdobozban visznek el. Villant meg a nő szeme.

- Unalmas ez a nap. Semmi jó nem történik. Emily is régen írt. Milyen lány az ilyen? Hát nem gondol az ő drága apukájára?

- Tegnap kaptál tőle levelet - hitetlenkedett a nő.

- Az tegnap volt - sóhajtott fel a férfi - és semmi különlegesről nem írt. Már a második éve, hogy a Roxfortba jár és nem kapott semmi érdemleges büntető munkát. Nem csinált Tekergőkhöz méltó csínyt. Szégyenben maradok.

- Azért mert te nem tudsz, róla lehet, hogy csinált marhaságot még is csak a te gyereked is. De mivel van annyi sütni valója, amit megjegyzem, tőlem örökölt soha sem bukik le.

- De el vagy tele magadtól. Az hiszed tökéletes vagy.

- Nem hiszem. Tudom. Oh, nézd egy bagoly, ha jól látom az iskolából. Egek megint mit csinált Morry és Harry? Sóhajtott fel a nő.

- Vagy Emily! Ugrott fel Sirius és kikapta a bagoly karmai közül a levelet, aki majd nem kiugrott a tollaiból az ijedségtől. Sirius egy ugrással az ablakba ült le és mohon tépte fel a levelet és olvasni kezdte. Liz a fejét ingatva ölelte magához a félholt madarat és elindult, hogy adjon neki egy kis csemegét.

- Ez az én babám! Apa rohadtul büszke rád! Bells, az én kis sárkánykámmat két hét büntetőmunkával jutalmazta McGalagony, mert megátkozta a Mardekáros kviddics csapatot! Mindjárt írók is Emi-nek egy gratuláló levelet - sietett Liz irodája felé, de fél úton meg állt a neje előtt, aki döbbenten figyelte a túl buzgó férjét - még is csak van benne egy kis Black féle felelőtlenség. Csókolta meg hosszan Sirius Liz-t és dalolva elment levelet írni.

- Az öcsével sem jártam volna jobban. Nem bizony ez az egy vigasztal - sóhajtott fel Liz és meg cirógatta a kezében hálásan huhogó baglyot.