Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Part Two-Erhm..a party..?

Másnap reggel félve nyitottam ki a szemem, mert valami olyasmire számítottam, hogy tele vagyok rajzolgatva alkoholos filccel, esetleg telefonnal a kezükben videóznak, de meglepetésemre semmi ilyesmi nem történt. Sőt, egyedül voltam a szobában. Azért óvatosan nyitottam ki a fürdőszoba ajtaját, de a félelmem alaptalannak bizonyult.

Megmostam az arcom egy kicsit, majd a fogaimat is átsikáltam, és úgy mentem vissza az ágyamhoz, hogy felöltözzek. Hirtelen bevillant a tegnap este. Jamie, ahogyan kitárja az ajtót, aztán elővesz egy üveg whisky-t a szobatársam bőröndjéből, kétszer is a szájához emelve kortyolt belőle, mintha meg sem érezte volna. De az a pillantása élt legélénkebben az emlékezetemben, ahogyan végignézett a meztelen felsőtestemen. Azt mondta, gyakori látogatói lesznek a szobának, ahhoz képest még Ryan sincs itt, holott ez az ő szobája is lenne. Na mindegy, nekem csak jó, ha nincsenek itt.

Gyorsan felöltöztem majd megigazítottam kicsit a hajam. Épp összeszedtem a cuccaimat, mikor a szobatársam esett be az ajtón. Kérdőn pillantottam felé, mert látszólag tegnap este azért elfogyott az az üveg whisky. Vigyorogva telepedett le az ágyára.

-Te.-nézett rám.-Tegnap este olyan jót hemperegtem azzal a csajjal, hogy az valami csodás volt.-mesélte nekem, én meg csak értetlenül néztem rá. Miért mondja ezt most el nekem? Kicsit sem érdekel, hogy kivel feküdt le, főleg hogy tegnap még tök bunkó volt velem. Végül megvontam a vállam, és folytattam a pakolászást. Csak akkor néztem fel megint, mikor újra meghallottam a hangját.

-Ma este a szomszéd szobában leszünk a srácokkal. Átjöhetnél, jó buli lesz.-vigyorgott rám.-Lesz pia, meg éjszaka benéz néhány csaj is.-kacsintott rám, mire csak egy óvatos mosollyal az arcomon megráztam a fejem.

-Köszi, de nem az én világom a bulizás.-válaszoltam röviden. Nem akartam elmondani, hogy talán életemben eddig háromszor ittam alkoholt, azt is mértékkel. Ők meg nem olyannak tűnnek, akik egy-egy felest megisznak és kész. Na meg annyira nem lelkesedtem be a csajok hallatán, mondanom sem kell miért. Ryan csak felsóhajtott, és megvonta a vállát.

-Hát jó. Ha meggondolod magad, akkor ott leszünk.-szólalt meg néhány másodpercnyi szünet után, és elterült az ágyon. Elképedve meredtem rá és óvatosan megköszörültem a torkom.

-Nemsokára kezd az első óra. Nem készülődsz?-kérdeztem halkan. Ryan csak felnevetett.

-Nem, szerintem ma nem megyek be. De üdvözlöm a tanárokat.-mondta hangosan hahotázva. Furcsán méregettem egy darabig, majd a vállamra vettem a táskám, és kiléptem az ajtón, egy Szia kíséretében.

Útban az iskola felé gyorsan vettem egy kávét az automatából és azt kortyolgatva léptem be a terembe. Épp végeztem vele, úgyhogy ki is dobtam a kukába, majd elindultam Charliék felé. Lepacsiztam velük, majd bekapcsolódtam az éppen folyó beszélgetésükbe. Csak akkor csendesültünk el, mikor az osztályfőnök lépett be a terembe. Érdeklődve néztük, hogy vajon mit akar mondani, mert a tegnap megkapott órarend szerint egy bizonyos Mr. Harrison nevű férfival lesz irodalom óránk. Végül csak annyit akart, hogy viselkedjünk rendesen és ne hozzunk szégyent rá. 

Aztán ment minden a maga módján, hiába jelentették már ki, hogy mától már rendes tanítás van, a legtöbb órán csak ismerkedtünk a tanárokkal, bár a legtöbben már ismerték az illetőt, de nekem újdonság volt. Az utolsó óránk az osztályfőnökünkkel volt, aki ismertette az idei évi programokat, amik tegnap elmaradtak és felsorolta a szakköröket, amikre lehet járni. Rögtön megtetszett a művészeti szakkör, így hamar eldöntöttem, hogy arra mindenképpen jelentkezni fogok. Azért elgondolkoztam a tájfutó csapaton is, de oda előzetes felmérés alapján lehet csak jelentkezni, én meg jelenleg nem vagyok olyan formában, hogy bekerülhessek.

Fáradtan léptem be a szobámba, ahol nem túl meglepő módon bent volt a szobatársam teljes baráti társasága, köztük Jamie-vel is. Egy pillanatra találkozott a tekintetünk majd inkább az ágyamhoz léptem, hogy előszedjem a rajzos cuccaimat és kicsit kimenjek az udvarra rajzolgatni. Jamie után Ryan vett észre először, vagy legalábbis ő szólt hozzám. A többiek szerintem szimplán figyelmen kívül hagytak.

-Biztos nem jössz át este?-kérdezte Ryan, mire csak megráztam a fejem. Jamie hangjára pillantottam csak fel.

-Ne strapáld magad Ry.-mondta olyan nevetségesen tömény gúnnyal a hangjában, hogy legszívesebben hozzávágtam volna valamit.-Te is tudod, hogy ez a srác nem fog eljönni. Már hogy jönne. Maga a megtestesült ártatlanság. Szerintem még szűz.-vigyorgott rám majd összeröhögött a barátaival. Én meg ott álltam megsemmisülve. Igaza van, tényleg szűz vagyok, de ezt nyilván nem vallhattam be. És nem hagyhatom azt sem, hogy győzzön.

-Ott leszek.-szólaltam meg határozottan, mire abbahagyták a nevetést. Jamie hitetlenkedve ingatta a fejét, míg a többiek vigyorogva néztek össze. Fogalmam sincs, mi ütött belém, csak annyit tudtam, hogy át kell mennem és meg kell mutatnom Jamie-nek, hogy nem vagyok "maga a megtestesült ártatlanság". Vagyis az vagyok, de ha kell, bevállalós is tudok lenni. Asszem.

-Szuper. Akkor 9-re legyél a szomszéd szobában.-mondta Ryan, és ezzel ki is vonultak a szobából. Legalábbis Jamie-n kívül mindenki. Farkasszemet néztem vele, majd nyeltem egyet, reményeim szerint halkabban, mint ahogyan én hallottam.

-Szóval, hogy is hívnak?-kérdezte ártatlan arckifejezéssel. Egy ideig vizslattam a szememmel, majd felsóhajtottam.

-Lucas..Csak Luke.-javítottam ki magam, de nem tudom, mit akar a nevemmel. Hülyeség lenne azt hinni, hogy csak barátkozni akar. Bólintott egyet és közelebb lépett, mire én ösztönösen hátrálni kezdtem. Jamie egyre közelebb lépett, én meg hátráltam, de nemsokára nekiütköztem a falnak. Nem jött közelebb, csak a tekintetét az enyémbe fúrta. Végül felsóhajtott, és megrázta a fejét.

-Jobban tennéd ha nem jönnél át. Csak egy jó tanács, vagy megfogadod vagy sem. Nagyon el tud durvulni.-mondta halkan, majd sarkon fordult, és kilépett a szobámból. Egy pillanatig meredten álltam továbbra is a falnak támaszkodva, majd megráztam a fejem és leültem elolvasni az üzeneteimet.

Akkor még fogalmam sem volt arról, hogy mennyire igaza lesz Jamie-nek a bulival kapcsolatban.

---------------------------

Szóóval, itt van a második rész! Igen, tudom, nagyon sokat késtem vele, de sajnos nem úgy alakult az életem, ahogyan terveztem. Viszont most már igyekszem tényleg rendszeresen hozni a részeket, mert még most kezdenek érdekessé válni a dolgok :) Köszönöm azt a sok-sok megtekintést és csillagot, nekem már ez is sokat jelent <3 Remélem tetszik ez a rész is, várom a véleményeket hozzászólásban <3 

U.i.:A képek csak azért vannak, mert nagyon megtetszettek és tök cukik. :'D 

Köszönöm ha elolvastad :)

xoxo :*

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro