Part Three-Are you kidding me?
Úgy fél kilenc környékén betoppant Ryan a szobába, hogy átöltözzön meg vigyen át piát a másik szobába. Én még mindig az ágyamon ülve telefonoztam és csak akkor pillantottam fel, mikor Ryan megszólalt.
-Végül mégsem a szomszéd szobában leszünk.-jegyezte meg, miközben lehúzta a felsőjét. Akaratlanul is végigpillantottam az izmos hasán, majd inkább elkaptam róla a tekintetemet, mielőtt elvörösödnék.-Te amúgy nem készülődsz?-kérdezte tőlem, mire csak megvontam a vállam.
-De, mindjárt.-válaszoltam végül, és le is tettem a telefonom. Előhúztam a szekrényemből egy fekete szűkebb fazonú nadrágot meg egy szürke pólót "Are you kidding me?" felirattal az elején. Gyorsan magamra kaptam őket, és felhúztam a fekete Vans cipőmet. Felpillantottam Ryan-re, aki elismerő tekintettel nézett rám.
-Kész vagy?-kérdezte néhány pillanattal később. Megráztam a fejem, és a fürdőbe igyekeztem hogy megigazítsam a hajam. Úgy 5 perc múlva immár elkészülve léptem ki onnan, és Ryanre néztem.-Most már igen.-válaszoltam az előbbi kérdésére mosolyogva. Rettenetesen izgultam, hogyan fog az este alakulni, de igyekeztem leplezni a hangulatomat. Ryan bólintott egyet és kilépett az ajtón, én pedig követtem és bezártam magam után. Felvettem a tempót a szobatársammal és nagyrészt csendben haladtunk a folyosón.
-Tudod, elég ritkán fogadunk be a társaságunkba valakit.-jegyezte meg, mire kérdőn pillantottam rá. Valószínűleg vette az adást, mert felsóhajtott és beszélni kezdett.-Az a lényeg, hogy megvan a magunk kis közössége és nehéz oda bekerülni. Neked most adunk egy esélyt, úgy éreztük talán beillesz közénk. Vagy legalábbis be fogsz. Csak próbálj meg nem bajba kerülni és ha kínálnak piával fogadd el.-figyelmeztetett, én meg csak bólintottam. Fogalmam sincs, miért pont engem akarnak bevenni közéjük, mikor nyilvánvaló, hogy nem illek be abba a környezetbe.
Felmentünk a legfelső emeletre, és nagyjából a harmadik szobába nyitottunk be. Ami a szobában fogadott, az kicsit megdöbbentett.
Tömény alkoholszag és dohányfüst terjengett a szobában, amitől szinte rögtön rosszul lettem. Valaki épp egy műanyagpoharat nyújtott felém, de csak megráztam a fejem. Nem rúghatok be, már a második estén amit itt töltök. Ryan azonban kikapta a műanyagpoharat és az én kezembe nyomta bele.
-Nem emlékszel mit mondtam?-nézett rám komolyan és ő is elvett egy poharat. Rögtön lehúzta és várakozóan rám nézett. Hát persze hogy emlékszem. Számhoz emeltem a poharat majd egy húzással megittam, hátha akkor nem marja annyira a torkom. A szart nem, még a szemem is könnybe lábadt, mire a szobatársam csak felröhögött és intett a fejével, hogy menjek utána. A néhány ismerős srácon kívül még kettő csaj ült a szobában, látszólag épp elmélyülten társalogtak, de érkezésünkre abbahagyták és ránk pillantottak. Tekintetemmel Jamie-t kerestem, de nagy sajnálatomra nem láttam sehol. Inkább a többieken vezettem végig a tekintetemet, akik már eléggé illuminált állapotban voltak. Lepacsiztak Ryannel, majd nekem is köszöntek. Halványan elmosolyodva biccentettem egyet én is, majd letelepedtünk melléjük a földre. Tovább folytatták a beszélgetést, mintha ott sem lettem volna, úgyhogy kezdtem kicsit kényelmetlenül érezni magam. Szerencsére az egyik csaj felém fordult és mosolyogni kezdett rám. Szőke hullámos haja volt és szürkés-kék szemeivel az enyémbe bámult. Halványan elmosolyodtam én is.
-Szia! Bonnie vagyok.-mutatkozott be kedvesen. Már most szimpatikus a lány, még ha nem is olyan értelemben mint a többi fiúnak.
-Szia. Lucas vagyok, de hívj csak Luke-nak.-mutattam be én is magadat, majd épp beszélgetni kezdtünk az iskoláról mikor valaki megszólalt, hogy játsszunk Felelsz vagy mersz-et. Mindenki lelkesen belement a játékba, én meg hezitálva néztem végig a társaságon, ahogyan körbeülnek és valaki hoz egy üres vodkás üveget.
-Na, gyere már Luke. Jó lesz.-szólt oda nekem Ryan, mire felsóhajtottam és odaültem én is, Bonnie mellé. Először egy barnahajú srác forgatta meg az üveget és persze kit is pörgetett volna, ha nem engem.
-Felelsz vagy Mersz, Luke?-kérdezte tőlem vigyorogva.
-Ööö...Felelek.-válaszoltam zavartan. A srác látszólagos gondolkozásba kezdett majd rám emelte a tekintetét.
-Szűz vagy még?-kérdezte vigyorogva mire csak elkaptam a tekintetem és hezitálva néztem fel.
-Hát..igen.-vallottam be halkan, és hallottam hogy szinte mindenki röhög rajtam. Azért Bonnie vigasztalóan a vállamra tette a kezét és az üveg felé bökött.-Te pörgetsz.-mondta mosolyogva, mire egy biccentés után az üveg felé nyúltam. Megpörgettem és az üveg szája végül Ryan felé irányulva állt meg.
-Felelsz vagy Mersz?-kérdeztem ránézve, mire abbahagyták már a nevetést, így tisztán kivehettem Ryan hangját.
-Merek.-jelentette ki magabiztosan, gondolom nem akart beégni a haverjai előtt azzal, hogy felel. Kétségbeesetten próbáltam elődrukkolni valami meréssel, de semmi nem jutott az eszembe.
-Akkor...-kezdtem bele de a másik csaj megszólalt szembe velem.
-Vedd le a pólód meg a nadrágod és ülj úgy egész este.-vigyorgott rá, mire egy hálás pillantással illettem, mert nekem semmi ötletem nem volt. Ry csak megforgatta a szemét, és elkezdte lehúzni a pólóját.
-Hogy te milyen gyerekes vagy Hope.-vigyorgott rá a szobatársam, de az említett lány csak megvonta a vállát egy széles mosollyal az arcán. Ryan levette a nadrágját is és immár egyszál boxerben ült a padlón. Igyekeztem nem túl feltűnően végigpillantani a testén, majd inkább az üveget figyeltem. Nagyrészt eseménytelenül telt a további pörgetés, viszont egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy az üveg szája ezúttal megint rám mutat. A jól ismert kérdésre elgondolkodtam, majd úgy döntöttem, hogy megpróbálok alkalmazkodni, ha már így "bevettek" a társaságukba.
-Merek.-jelentettem ki egy félmosollyal az arcomon. A srácra néztem, aki kihívott, valami Harry-nek hívták, ha jól emlékszem, de nem vagyok benne biztos. Látszólag eltöprengett néhány másodpercig a feladatomon, majd egy győztes vigyorral az arcán nézett rám.
-Nos, akkor Luke, kihívlak...hogy igyál két korty vodkát, így bemelegítésnek.-fonta össze a karját maga előtt, én meg elkerekedett szemekkel néztem rá.
-Én nem szoktam inni.-jelentettem ki határozottan, mire a többiek csak felkuncogtak.
-Épp ez a lényeg, erről szól a játék. A merést választottad, hát ez a feladatod.-jelentette ki Ryan, mire kapott tőlem egy nem túl kedves pillantást. Azért elvettem a felém nyújtott vodkás üveget, és óvatosan a számhoz emeltem. Akaratlanul is beleszagoltam, és megcsapott a tömény alkoholszag, amitől szinte rögtön hányingerem lett. Lesz ami lesz alapon belekortyoltam kétszer is, majd leraktam az üveget. A vodka végigmarta a torkom, de készségesen lenyeltem, és elszántan néztem a többiekre, akik elismerő pillantásokkal illettek.
-Na látod, nem is volt olyan rossz.-vigyorgott rám Ry, és nekem is muszáj volt elmosolyodnom. Ragadós a jókedvük, azt hiszem.
Érdekes módon egyre jobban éreztem a forróságot az arcomon meg a testemben, miután folyamatosan azt kaptam feladatnak, hogy igyak a vodkából. Fogalmam sincs, miért választottam még mindig a merést, de természetesen mindig elfogadtam a kihívást és örömmel vettem tudomásul, hogy egyre jobban ellazulok és már a társasággal sincs fenntartásom. Én is hangosan nevetgéltem velük, ahogyan néha egy-egy lány vagy fiú azt kapta feladatként, hogy csókolja meg a másikat. Természetesen az ellenkező nem tagjai közül.
Épp az ötödik alkalommal húztam volna meg az üveget, mikor valaki kikapta a kezemből. Felpillantottam, ugyanis az illető a hátam mögött állt és hunyorogva próbáltam kivenni az illetőt a káoszból.
-Szerintem már épp eleget ivott Luke.-szólalt meg, és a hangjáról egyből felismertem az illetőt. Jamie.
-Naa, Jamie, még csak most kezdődött a buli. Ne rontsd el szegénynek az első részeg éjszakáját.-kiáltott oda neki Ryan. Jamie felsóhajtott és odaadta inkább az üveget egy másik srácnak, aki mohón kortyolni kezdett belőle, majd leült mellém. Még mindig nem fogtam fel, hogy került ide, de egy vigyorral az arcomon néztem rá. Ő csak egy mogorva arckifejezéssel nézett rám és megrázta a fejét egy sóhajtás kíséretében. Egy újabb pörgetés után, amit Ryan pörgetett, mivel nem teljesítettem a kihívást *khm* valaki miatt, az üveg szája Jamie felé mutatott. Még fel sem tették a kérdést, mikor Jamie megszólalt.
-Merek.-mondta unott hangon, mintha nem törődne semmivel. Talán nem is törődik. Érdekes módon neki van a legkevésbé alkoholszaga és teljesen józannak tűnik.
-Hát jó, nem túl meglepő.-mondta Ry, majd körbenézett a társaságon.-Akkor kihívlak, hogy csókold meg Bonnie-t.-mutatott rá a mellettem ülő lányra.-De úgy rendesen, nyelves csókot akarunk.-tette hozzá a másik srác. Jamie csak legyintett egyet.
-Muszáj pont őt? Esetleg valaki más?-kérdezte Jamie elég furcsán, mert csak egy lány volt Bonnie-n kívül, de gondolom rá gondolt. Vagy lehet még valahol vannak elbújtatva csajok. A visszautasított lány látszólag megsértődött, mert összefonta a karjait maga előtt. Ryan megforgatta a szemét, majd rám mutatott.-Hát jó, ha gondolod Luke-t is megcsókolhatod.-jelentette ki könnyedén, én meg teljesen elképedve néztem hol Ryan-re, hol Jamie-re. Ezt nem gondolhatják komolyan. Jamie úgyis inkább Bonnie-t választja, mert hát tökre hetero. Épp újra Jamie felé fordultam, mikor ő egy egyszerű mozdulattal a tarkómnál fogva odahúzott magához, és az ajkait az enyémre tapasztotta.
Fogalmam sem volt, hogy ez lesz, mikor beleegyeztem ebbe a buliba, de ettől függetlenül természetesen élveztem a csókot. Jamie nyelve bejutásért könyörgött, amit meg is adtam neki, örömmel és bátorkodtam én is mozgatni a nyelvem. Hirtelen szakította meg Jamie a csókot, és felsóhajtott. Körbenézett a társaságon, akik elismerően fütyülgettek meg tapsikoltak.
-Ez igen haver, ez nyelves csók volt.-veregette hátba a másik oldalán ülő srác Jamie-t, aki csak megvonta a vállát.
-Azt akartátok, nem?-kérdezett vissza, de nem várta a választ a kérdésére. Zavartan kaptam el a tekintetem róla, és az üvegre bámultam, de az agyam természetesen teljesen máshol járt már. Észre sem vettem, amikor újra engem sikerült pörgetniük, csak botladozva felálltam.
-Én..azt hiszem visszamegyek a szobámba. Nem vagyok túl fényesen.-jelentettem be, és elindultam az ajtó felé, nem törődve a hangokkal mögöttem, akik azt kiabálják, maradjak még. Miután bezártam magam mögött az ajtót, nagy levegőt vettem és elindultam a lépcső felé. Elég volt az első lépcsőfokra rálépnem, éreztem, hogy ez nem fog menni. Rettenetes hányingerem lett, úgyhogy leültem és a korlátba kapaszkodtam. Soha többé nem iszom, fogadtam meg magamnak, miközben igyekeztem nem elhányni magam.
Fel sem tűnt, hogy utánam jött valaki, csak amikor leült mellém a lépcsőfokra és egy palackozott ásványvizet nyújtott felém. Felpillantottam és Jamie-t láttam meg mellettem üldögélve. A szokásos mogorva arckifejezéssel vizslatott, de talán most megcsillant egy kis aggodalom is a tekintetében, bár lehet ezt csak beleképzeltem.
-Nem nézel ki túl jól.-jegyezte meg, miután elvettem tőle a vizet. Letekertem a kupakot és elkezdtem inni belőle. A hűvös víz megtette a hatását és már nem égetett annyira az alkohol a torkomban meg a gyomromban.
-Miért jöttél utánam?-kérdeztem, mert még mindig nem volt világos, hogy miért hagyta ott a többieket, és jött ki hozzám ide a lépcsőre üldögélni.
-Nem akartam hogy meghalj, mikor leesel a lépcsőn.-vonta meg a vállát.-Nem akarok rendőrségi ügybe keveredni a szükségesnél többször.-sóhajtott fel, de halványan elmosolyodott. Legalábbis mintha úgy láttam volna. Te jó ég, milyen édes mikor mosolyog. Ezek után nekem is kedvem támadt mosolyogni, annak ellenére hogy a rosszullét kerülgetett. Ott ültünk csendben már legalább fél órája, mikor úgy éreztem, hogy jobban érzem magam ahhoz, hogy lebandukoljak a szobámba és aludjak egyet. Fel is álltam, mire Jamie is rögtön talpra ugrott.
-Hova mész?-tette fel a kérdést, mire csak sokatmondóan lenéztem a lépcsőről, de kár volt, mert csak megszédültem.-A szobámba.-válaszoltam végül, miután sikerült legyőzni a hányingert.
-Hát jó, akkor elkísérlek.-jelentette ki, és rögtön elindult mellettem.-Úgysincs kedvem visszamenni ezekhez az idiótákhoz.-mondta halkan, és elmosolyodott. Újra megállapítottam, hogy nagyon aranyosan tud mosolyogni, de talán jobb, ha ezt neki nem mondom el.
-Nem a barátaid azok az idióták?-kérdeztem vissza, mire ő csak halkan felnevetett.-De, azok lennének.-vigyorgott most már szélesebben, és nekem is kedvem támadt vigyorogni. Azért egy kicsit meglepődtem ezen a nevetgélős Jamie-n, mert eddig kivétel nélkül csak morcos fejet vágott. Remélem ilyen marad mostantól, ez sokkal jobban tetszik.
Nagy nehezen leértünk a szobámig, úgyhogy elő is húztam a zsebemből a kulcsot, de akárhogy próbáltam a kulcslyukba helyezni, nem sikerült. Hallottam, hogy Jamie halkan kuncog a hátam mögött, majd kikapta a kezemből a kulcsomat. Néhány másodperc után már be is léptem a szobámba és egy egyszerű mozdulattal az ágyamhoz léptem. Hasra vágódtam az ágyba, majd a hátamra fordultam. Jamie még mindig az ajtóban állt, és egy halvány mosollyal nézte a mutatványom. Végül beljebb lépett és letette a kulcsomat az ágyam melletti éjjeliszekrényre.
-Szerintem én megyek is.-jelentette ki, és el is indult az ajtó felé. Mielőtt becsukta volna, még visszafordult és rám vigyorgott.-Ja, és csak hogy tudd, elég jól csókolsz. Nem is értem hogyan lehetsz még szűz.-mondta halkan felnevetve, majd bezárta az ajtót. Egy ideig kérdőn néztem az ajtóra, mintha azt várnám, hogy visszajöjjön, de sajnos ez nem történt meg. Nem sok ideig tartott, amíg elnyomott az álom.
Talán nem részegen akartam tölteni a második éjszakámat a kollégiumban, de annyira nem volt borzalmas az este. Durvának durva volt, de már nem bánom annyira, hogy elmentem abba a buliba. Nem tudom hova tenni Jamie viselkedését, egyszer tök bunkó velem, aztán meg utánam jön, nehogy leessek a lépcsőről részegen. Furcsa, de azért jó érzés kerített hatalmába, mikor visszagondoltam arra a csókra.
-------------------
Szóóval, itt lenne a harmadik rész is :) Szinte rögtön a második rész után megírtam, mert ihletet kaptam, de jobbnak láttam várni kicsit, mielőtt felrakom :) Remélem tetszik és ez most *számomra* elég hosszú rész lett, pontosan 2030 szó a fejezet :D A többi csak 1000-1500 szóból állt, de most nem akartam ezt kettébontani, csak hogy kevesebb legyen, úgy éreztem ezt egy részben kell megírnom :DD
A következő rész valószínűleg jövőhét közepén-végén várható. Eredetileg hétfőre akartam, de szombat-vasárnap kutyakiállításon leszek és nem érek rá írni :D
Köszönöm ha elolvastátok, a véleményeket várom hozzászólásban :)
xoxo, Riosa <3
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro