Ez vagyok én. Emma What-nak hívnak és 17 éves vagyok. Imádok rajzolni, mert úgy érzem olyankor ön magam vagyok, minden képem jelent valamit mindegyik egy kis emléket az életemből. Kiskorom óta rajzolok, valaki a zene által tudja kifejezni magát én a rajzolással. Volt hogy órákig bent ültem a szobámban és csak rajzoltam míg a többi gyerek kint játszott. Nekem a rajzolás egy menedék, ahová elbujhatok a saját kis képzeletbeli világomba. Régen megtanultam hogy jobb a saját világomban élni, mint az igaziban itt én irányítók kint pedig az élet.

Ő itt az anyukám, mikor 5 éves voltam meg halt. Nagyon nehezen viseltem a hálálat de igazából ki nem viselné úgy?! Nem sokra emlékszem de apa mindig mesélt róla hogy az emlékje soha ne hülyön ki. Apa mindig azt mondja hogy hasonlítok rá. Anyut mindenki imádta nem lehetett nem szeretni apu szerint.

Ő meg az apukám. Ez a kép akkor készült amikor anya még élt. Mikor anyuról mesél mindig csillog a szeme. Meg mondta nekem attól még hogy meghalt nem fogja elfelejteni soha, és nekem sem szabad mert az emléke ott él a szívünkben.

Apa teljesen megváltozott anya halála után, sokkal ingerlékenyebb volt, folyton kiabált (soha nem velem) általában magában, apa imádta anyát. Aztán meg ismerte Abbyt és mint ha kicserélték volna. Mosolygot folyton sétálni akart, persze csak azért hogy találkozon vele mert minden délután a parkban volt 3 órakor, végre volt élet kedve. De ezt valahogy úgy kell elképzelni hogy egyik nap vidáman jött haza, és főzött, jó ez így nem túl nagy cucc de anya halála után én főztem én takarítottam, ergo én voltam a felnőtt, próbált erős lenni egy ideig ment neki de ahogy idősödtem apa is úgy ment tönkre, rám hárultak a feladatok de soha nem panaszkodtam hisz így is megadott nekem mindent, csak hamarabb fel kellett nőnöm. Soha nem láttam még ennyire boldognak mint akkor mikor megismerte Abby-t.

Ő itt Abby apa barátnője. Nagyon kedves és élet vidám nő én nagyon kedvelem. Csak pár dolgot elfelejtett meg említeni nekem ahogy apu is. Először persze meglepett a dolog, de ő tisztázta hogy nem akarja elfoglalni anya helyét és apát se csak magának akarja. Aput végre boldognak láttam hogy ne örülnék a boldogságának és tudom hogy Abby vigyáz rá.