2.fejezet
1 héttel később
1 nap múlva utazok, mindent itt hagyok amit eddig ismeretem, már el búcsúztam mindenkitől, el jöttek ide, ott hagyták a nyári szünetet és el jöttek búcsúzni. Még a fiúk is, nagyon fognak hiányozni. Az osztályban igazából mindenkivel jobban voltam volt akivel sokat beszéltem és volt akivel alig, de mi így voltunk az osztályban az egyik leghangosabb baráti társaság.
Korán ébredtem. Gyorsan feltöztem egy rövid farmer nadrágot és egy fekete trikót fölé meg egy ujjatlan kockás inget húztam . Már mindent bepakoltam, már a bőrönd is lent van apa éppen a csomag tartóba pakol, a nagyobb dolgokat pedig egy nagyobb autó már elvitte
Be valóm kicsit félek hisz új élet ki nem félne? Nem igazán vagyok az az ismerkedős típus. Probáltam ki verni ezeket a gondolatokat a fejemből végül sikerült. A fejemet az ablaknam döntöm mikor hallom hogy csipog a csoport
Cloe: Jó utat, gondolj rám sokat!
Emma: Úgy lesz, ígérem!
Jade: Utána néztem, és Los Angeles-ben a 70%-a bűnözési aránynak, szóval okosan!
Emma: Igenis!
Scott: Ne is hallgass rá, érezd jól magad.
Maddie: Csak olyat tegyél meg amit én is!
Adam: Ne hogy azt csináld amit ő csinálna! Ő mindent hülyeséget kipróbálna.
Graham: Értem én hogy Emma elmegy, és hiányozni is fog, hisz kivel cimborázunk majd de folyton csipog a telefonom, pedig egy tök jó csajt fűztem.
Polly: Graham eddig bírtalak, miért kellet elrontanod?!
Graham: Tudom hogy szeretsz.
Jade: Miért hímsoviniszta az összes fiú osztálytársam?
Liam: Miért vagy ilyen idegesítő?
Emma: Nyugi srácok!
Cloe: Emma tudsz valamit, Dave-ről?
Scott: Hőőő, miért is kéne tudni Kent-ről ?
Emma: Nem, nem sokat de szerintem ezt ne a csoportban beszéljük meg.
Cloe: Azt hittem priviben írtam.
Adam: Hát nem, na kivele Emma mit akarsz Kent-től?
Maddie: Nem ő az a srác akinek a közelében elpirulsz és össze vissza beszélsz?
Liam: Ne már hogy bejön neked Kent. Azt hittem hogy jobb az ízlésed.
Polly: Miért Dave igazán helyes. És milyen legyen az este te?
Liam: Naná, simán leverném. Sokkal helyesebb vagyok nála.
Stella: Liam ne röhögtesd kimagad!
Scott: Nem sokszor szoktam de igazat adok Liam-nek, mármint nem abban hogy ő helyes mert nem az, hanem abban hogy Emmának lehetne jobb ízlése!
Emma: Nem is pirulok el, és úgy se kell nekem barát.
Graham: Nekem kellene egy jó numera de ti elcseszitek mert nektek a csoportban kell beszélgetnetek. Azt fogja hinni a csaj hogy van csajom.
Jade: Megérdemelnéd ha ott hagyna, seggfej!
Emma: Srácok most mennem kell, ha meg érkezettem írok!
Graham: Inkább ne!
Maddie: Seggfej! Mindenképpen írj Emma!
Emma: Sziasztok!
Miután elköszöntem, fel tettem a fejhallgatómat és beraktam az egyik kedvenc dalomat. Talán 13 éves lehettem mikor rátaláltam, azóta is hallgattom. A fejem még mindig az ablakon üvegen van miközben bámulom az elsuhanó fákat, bokrokat. Érzem hogy egyre nehezebben vagyok ébren a szemem kezd szépen lassan lecsukodni. Végül el aludtam
Mikor felkeltem már az út nagy részét meg tettük. Még utaztunk 1 órát mielőtt meg érkeztünk. Mikor meg érkeztünk azt hittem le hidalok. Mert egy nagyon nagy ház bocsánat nem is ház egy kész modern palota volt a szemem előtt. Azt hittem hogy a szemem káprázik a annyira csodálatosan nézet ki. Már kívülről láttam hogy van egy bazi nagy medence az udvaron. Tudtam hogy Abby sokat keres de hogy ilyen gazdag lenne,de ez három ebbernek nagyon nagy ház.
Bementünk és úristen belül is gyönyörű volt és nagyon tágas, egész végig nyitott szájjal bámultam mindent annyira hihetetlen, hallotam már róla hogy sokan élnek nagy házakban de élőbben soha nem láttam. Apa és Abby
a napali felé vették az irányt. Így én is követtem őket. És mikor beléptem akkor ismertem meg....őket.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro