- Szia Woojin. - köszönt Chan, miközben egyik kezét az idősebb arcához vezette és gyengéden megcsipkedte azt. - Olyan édes vagy.

- Hagyd abba. - Woojin elpirult a másik dicsérő szavaitól. - Látnod kéne magadat.

Changbin, Felix, Jisung és Hyunjin távolról figyelték a két fiú flörtölését. Felix megdörzsölte szemét, hogy megbizonyosodjon róla; tényleg jól látja, ami előtte van. Jisung meglepődve pislogott néhányat.

- Ti is látjátok, amit én látok? - tette fel a kérdést Hyunjin. - Mi a franc folyik itt? 

Jisung közelebb hajolt a fekete hajúhoz. 

- Nem tudom.. de kezdek félni..

Csendben nézték, ahogy a két fiú szinte házasok módjára viselkedik egymással. Felix nem akarta őket tovább nézni, legszívesebben közbe lépett volna, ha Changbin nem tartja vissza.

- Changbinnie kérlek, csak hagyd, hogy...

Changbin nem figyelt a fiatalabb szavaira. Mögé lépett és gyengéden átkarolta hátulról. Állát a másik feje tetején pihentette. 

- Ne aggódj. Mindannyian össze vagyunk zavarodva, majd később beszélünk Woojinnal. - sóhajtotta a fekete hajú.

Felix apró tenyereibe temette az arcát.

- Changbinnie olyan aranyos vagy!

- K-köszi Lix..

- Nézzétek a szerelmespárt! Fogalmam sincs miről lehet szó, de elég furcsán viselkednek. - mondta Jisung.- És ha Chan közben Jeonginnal is kavar az azt jelenti, hogy--

- Chan egy fuckboy. - mondta Felix, miközben jobb kezét ökölbe szorította és fenyegetően bal tenyeréhez ütötte.

- N-nem Lix... szerintem te a playboyra gondolsz.

- Oh, um mi is a különbség? - kérdezte a szőke hajú, miközben enyhén hátrafordulva nézett fel Changbinre.

- Nem akarod tudni. - sóhajtotta Hyunjin a fejét rázva.

Woojin levette a nyakba akasztható névtáblát, amit a munkához kellett hordania. Hamarosan vége a műszakjának, azért hátrament, hogy összeszedje holmiját. A szokásosnál is jobban várta a délutánt, hisz Channel megbeszélték, hogy elmennek valahová együtt. Miután összeszedte a dolgait, Channel együtt a négy fiú felé indult, hogy tudassa velük a tervüket.

- Hyung! Már olyan rég lógtunk együtt. - Hyunjin ajkát lebiggyesztve, kiskutya tekintettel próbálta meggyőzni az idősebbet. - Miért nem megyünk el valahova együtt? Jöhetne Chan is. - mondta, miközben arcán egy erőltetett mosoly foglalt helyet. 

- Öhm.. Chan és én most inkább kettesben szeretnénk lenni. Majd valamikor máskor, oké?

- De miért? - nyávogta Felix. - Na, kérlek Channie. Már vagy ezer éve nem beszéltünk.

- Majd máskor elmegyünk valahová.. - sóhajtotta a szőke. - Egyébként is, ahogy látom nem is tudnánk együtt menni.

- Hogy érted ezt? - kérdezte Changbin.

Chan a bolt bejárata felé bökött. Az ajtóban Minho állt, teljes életnagyságban.  A fiú egyik a keze a zsebében volt, míg a másikkal lazán intett egyet a fiúk felé. A mókusarcú fiú nyelt egyet, mikor meglátta.

- Szia édesem.

Jisung alig észrevehetően elpirult a megszólításra.

- Szia.. bébi.

- Hallottam, hogy összejöttetek. Gratulálok. - kuncogta Chan, miközben hátba veregette a szőke hajút. - Majd ne felejtsd el eltakarni a szívásnyomokat.

- Kösz, hallottam már.

- Gyerünk már édes. Foglaltam asztalt egy étterembe. Akkor jössz vagy nem?  - Jisung egy hamis mosolyt villantott barátja felé.

- Máris megyek. - egy nehéz sóhajt engedett ki magából, ahogy a többi fiú felé fordult. - Bocsi srácok, de hív a pasim. Talán majd legközelebb..

Miután Jisung elment, a maradék három fiú tanácstalanul nézett egymásra. Muszáj volt rávenniük Woojint, hogy maradjon velük, de terv hiányában ez nehéznek bizonyult. Végül Hyunjin volt az, aki megtörte a csendet.

- Woojin hyung. Felixnek és nekem beszélnünk kell veled. Ráérsz egy kicsit?

- Persze. - bólogatott az idősebb.

Ahogy kiértek a bolt elé, a három fiú egy ideig csak kínosan nézett egymásra.

- Woojinnie hyung.. nem tudom, hogy mondjam el, de..

- De mi?

- Szerintünk Chan csak játszik veled. - mondta ki Hyunjin nyersen.

- Mi? - az idősebb zavarodva nézett a két fiúra, miközben hitetlenül elnevette magát. - Csak szórakoztok, ugye? Chan sosem tenne ilyet.

Hyunjin szomorúan megcsóválta a fejét, majd oldalba könyökölte a mellette álló szőkét. Felix elővette a telefonját és megmutatta a képet, amit pár napja készített Chanről és Jeonginról.

- Sajnálom Woojinnie hyung.

A nemrég még Woojin arcán tündöklő mosolynak hűlt helye volt már; helyette csak egy összetört tekintet maradt. Az idősebb ajkai megremegtek, ahogy egy csalódott 'oh'- t hallatott.

- Nem akartuk, hogy nagyon szomorú legyél miatta, ezért jobbnak láttuk, ha tőlünk tudod meg.. a neve Jeongin és gólya de--

- Rendben van srácok. - mondta ki végül Woojin, akármit is akart mondani Hyunjin; nem érdekelte, csak el akart onnan tűnni. - Rendben van.. - ismételte meg csendben.

- Nem, nincsen! Elmehetünk fagyit venni és--

Woojin szó nélkül fordított nekik hátat és sétált el. Hyunjin az ajkába harapott. A fekete hajú gyorsan kapott Felix kezéhez, mielőtt az idősebb után mehetett volna.

- Hagyd most Lix. Megmondom Channek, hogy van valami, amit helyre kell hoznia.

- Szerinted rendben lesz?

- Persze. Majd megkérdezem az ö.. - Hyunjin a torkát köszörülve javította ki magát. - Majd megkérdezek valakit, aki közel áll hozzá, hogy hogy viseli.

- Hyunjinnie.. szerinted rossz döntés volt, hogy elmondtuk hyungnak?

A fekete hajú megrázta a fejét.

- Előbb- utóbb úgyis rájött volna. Csak megelőztük, hogy hárman egymásba fussanak és Chan két szívet törjön össze egyszerre.

- Igazad van.. - suttogta maga elé Felix. - Oké.. menjünk vissza mielőtt valami baj lenne. Fogadok Binnie binnie éppen azon van, hogy ne mondjon semmi meggondolatlant..