- Mi volt a bátyámmal? Ugye nem volt nagyon gonosz veled? - Felix hirtelen tette fel a kérdést, miközben a fiúk együtt sétáltak a boltok előtt. A legidősebb tagot kivéve együtt volt a csapat, ugyanis Woojinnak tanulnia kellett.
Jisung unottan megforgatta szemét a szőke kérdésére.

- Fogjuk rá. A bátyád mostantól a pasim.

Felixnek elállt a lélegzete és pislogás nélkül meredt Jisungra.

- Most csak viccelsz! Máris? Minhonak legalább három óra kell, hogy összejöjjön valakivel. Titeket konkrétan fél órára hagytunk ott! - Jisung kinevette a másikat.

- Hoppá, asszem nem hallgattam rád és máris beleszerettem. - viccelődött. Changbin erre óvatosan hátba veregette.

- Majd imádkozok a nyakadért.

- C-changbin!

- Mi van? Csak mondtam. - védekezett a fekete hajú. - Majd takard le őket, mielőtt suliba mész.

Jisung belepirult a gondolatba, hogy Minho puha ajka a nyakához ér. Hogy a barna hajú szívásnyomokat hagyjon az ő érzékeny nyakán? Na azt már nem!

- Oké, inkább beszéljünk valami másról. Mit csináltatok miután otthagytatok minket?

- Elmentünk karamellás almát venni. Képzeld, még csoki szórat is volt rajta. - magyarázta Felix izgatottan. - Aztán elmentünk vásárolni. Vettem egy rózsaszín pólót, amire pirossal rá van írva, hogy 'honey'.

- És mi van veled Hyunjin? - fordult Jisung a fekete hajú felé.

- A szokásos. - sóhajtott Hyunjin.

- Mi a szokásos? - kérdezte Felix kíváncsian. A fiú még mindig nehezen viselte el, hogy barátja titkolózott előtte.

- Egy barátommal voltam. - mosolygott a fiú. Felix próbált fenyegetően nézni rá, hátha így kiszedi belőle a titkot, de ijesztő helyett inkább imádni való volt.

- Ennyire tudni akarod?

A szőke vadul bólogatni kezdett, az ajkába harapott, mielőtt válaszolt.

- Changbinnie és én nagyon kíváncsiak vagyunk rá. Ugye Binnie binnie?

Changbin bár tudta a nagy titkot, mégis egyetértett Felixszel.

- Igen, nagyon.

- Bízhatok benned?

- Persze, hogy bízhatsz! - mondta Felix sértődötten. - Lakat a számon.

- Nem tudom..Meg kell kérdeznem a barátomat, mielőtt elmondom neked.

- De miért? - nyafogta Felix elhúzva az 'é' betűt, jobb lábával dühösen toppantott egyet. - Olyan gonosz vagy Hyunjin!

- Nem vagyok gonosz, csak megvédem azt, amit szeretek.

- Istenem, de nyálas..

- Hagyd már. Olyan édes és ártatlan. - Changbin nevetve állította le Jisungot, majd összeborzolta a haját.

A négy fiú már jó ideje bolyongott a plázában. Útjuk most az éttermek felé vezetett, mert már kezdtek megéhezni. Szokás szerint a legolcsóbb helyre ültek be, ami a Mcdonalds volt. Kerestek maguknak egy szimpatikus négyes asztalt, majd beszélgetni kezdtek.

- Szerintetek meg tudom magam fullasztani a zuhanyzóban? - kérdezte Jisung teli szájjal, éppen egy nagy adag sült krumplin csámcsogva.

- Nem tudom. Próbáld meg és szólj, ha sikerült. - Hyunjin érzelemmentes hangon mondta a szőkének.

- De mi van, ha meghalok?

- Akkor megvan a válasz. - Felix kuncogni kezdett Changbin mondatára.

- Akkor a temetésemen Becky G 'Shower' című száma szóljon, rendben?

- Elintézzük majd. - mutatta fel Felix a hüvelykujját.

Ahogy befejezték az evést Hyunjin felajánlotta, hogy kidobja a szemetet. Miközben egy közeli kukát töltött meg a kiürült dobozokkal észrevett valamit. Chan ült egy asztalnál. Hyunjin jobban szemügyre vette és látta, hogy a szőke egyedül volt. Már éppen köszönni akart volna, mikor egy fiú ült le Channel szembe.

- Azt hittem, hogy Chan és Woojin között alakul valami.. - mondta magának, miközben az ismeretlen fiút nézte.

Visszasétált az asztalukhoz és zavartan nézett a többiekre.

- Hé srácok..Chan itt van.

- Biztos most van szünete. Oda kéne mennünk és --
Hyunjin gyorsan félbeszakította Felixet.

- Igazából szerintem nem szüneten van, hanem egy randin. - mondta a fiú, miközben kínosan megvakarta a tarkóját.

- Ez fura. Woojin hyung otthon tanul. - Jisung kimondta a tényt, ami mindannyiukat arcon csapta. Changbin bólogatott.

- Igen, tudom. Nem tudom ki az a srác, de ott vannak. - Hyunjin észrevétlenül a két fiú irányába mutatott. - Ismeritek?

Felix szemei elkerekedtek, ahogy meglátta ki ült Channel szemben.

- Ő az akit nem rég dobott a bátyám. Tudod Jisung, a gólya, akit mondtam. - Changbin félrenyelte a nyálát.

- Azt akarod mondani, hogy Chan egy gólyával kavar?

- Igazából nagyon aranyos fiú, főleg azokkal a fogszabikkal. - vallotta be Jisung.

- Minho hyung is egy gólyával kavart. Nem értem mi ezzel a baj.

- Szóval akkor Chan csak játszik Woojinnal? - Hyunjin nem bírta visszatartani a kérdését.

- Nem! Csak felejtsük el ezt az egészet és--

Mind a négyen a két fiúra kapták tekintetüket, mikor nevetést hallottak felőlük. Chan épp akkor villantott egy ragyogó mosolyt a vele szemben ülő barna hajúra. Egy adag jeges édességen osztoztak. A négy fiú szemtanúja volt annak is, ahogy Chan letörölte a fiatalabb szája szélén maradt fagyit, majd rögtön utána lenyalta az ujját.

- Asszem mindjárt hányok. - mondta Jisung a szája elé téve kezét. - Ez már túl sok.

- Felix hogy hívják a srácot? - kérdezte Hyunjin, de a szőke fiú csak tehetetlenül sóhajtott.

- Bocsi, de fogalmam sincs. Minho hyung mindig olyan undok, sose mond nekem semmit. - mondta csalódottan, miközben tenyereibe temette arcát. - Akkor ez azt jelenti, hogy Woochan nyugodjon békában? - motyogta.

- Woo-- mi? - Hyunjin zavartan ráncolta a homlokát.

- Woochan! Woojin és Chan. Shipnévnek hívják butus. - kuncogott Felix.

- Oh, nem. Még nincs veszve a dolog. De egy szót se erről Woojinnak, különben magába fordul és nézhetjük a savanyú képét egész nap. - mondta Jisung. - Kiderítjük, hogy ki ez a fiú és hogy mit akar Chantől. Visszaszerezzük Woojin hyung pasiját, rendben?

- Nem vagyok jó kerítő, de persze. Csináljuk. - mondta Changbin, Hyunjin bólogatott egyetértésképpen.

- Csináljuk! Woochan megmentése indul! - kiáltott fel Felix izgatottan, miközben többször is összeütötte a pulcsija ujjába bújtatott mancsait.