- Changbinnie, ha te lennél Hyunjin hová mennél? - Felix elgondolkodva nézett az idősebbre.

- Nos, milyen is Hyunjin?  - kérdezte a fiú. - Nem ismerem annyira.

- Oh..ahogy láttad, nagyon helyes. Jó a stílusa és szeret titkolózni. Ja és mindenben jó, ami elég igazságtalan. Fogadok, hogy egy csomó barátnője volt már. Mi van, ha most is éppen a csajával van?

Changbin csak a szavak felét értette Felix gyors hadarásából. Az idősebb molyogva fogta meg a szőke karját enyhén vissza húzva a  fiút, hogy lassítson a tempóján.

- Öhm, nem tudom. Biztos vagy benne, hogy jó ötlet ez?

- Még szép! Bízz bennem Binnie binnie. - nyugtatta meg Felix a másikat. - Ha sikerrel járunk, veszek magunknak cukrot.

- Megegyeztünk.

- Oké, most gondolkodjunk úgy, mint Hyunjin. Ha te lennél ő, hova mennél Binnie binnie? - kérdezte ismét a szőke. - Hmm, mivel eléggé divatmániás, lehet, hogy a Hollisterben vagy a Forever Twenty Oneban van.

- Nem azt mondtad, hogy most máshova ment? - Felix bólintott.

- De, de nem tudom, hogy hova.

- Jisung azt mondta, hogy jó oka van rá, lehet hogy éppen a dolgait rendezi valakivel. - a fiatalabb szemei felcsillantak.

- Igazad van! Mondjuk nem tudom, kivel verekedhet, mert nem szokott ilyen indulatos lenni.

- N-nem úgy értettem, hogy verekszik. Párkapcsolati dolgokat rendez. Tudod, a szerelmével.

- Most olyan hülyének érzem magam.. - Felix vörös fejjel nézett félre.

- Nem vagy hülye. - mondta Changbin lágyan. - Tökéletes vagy. - a fiú erre felkapta fejét és tátott szájjal nézett az idősebbre.

- B-binnie..

Changbin ráeszmélt mit is mondott az előbb. Arcát elöntötte a forróság. Zavartan nézett félre, nem mert a szőke szemeibe nézni. - B-bocsi, csak kicsúszott a számon..

Felix nem mondott semmit. Szótlanul sétált a fekete hajú mellett és nem bírta abbahagyni a vigyorgást. Érezte, ahogy mellkasa szorítani kezd; aranyos volt, ahogy Changbin elpirult. Tetszett neki a látvány.

A két fiú már egy ideje a plázában járkált körbe-körbe. Néhány bolt előtt megálltak és benéztek, hátha megtalálják ott Hyunjint, de úgy tűnt ez ma nem az ő napjuk. Felix nem adta fel, megállíthatatlanul kutatta át a boltokat a fekete hajút keresve. A fiú mindenáron tudni akarta, mit titkolhat előle ennyire a barátja.
Kis idő elteltével a két fiú fáradni kezdett. Kimerítette őket a boltból boltba való mászkálas. Megegyeztek, hogy leünek az Adidas bolt előtti kispadra.

- Binnie, mi van ha már nincs is itt? - kérdezte a szőke halkan. Karjait leejtette maga mellé és csalódottan nézett a mellette ülőre. - Szerinted utál engem? - Changbin kinevette a fiút.

- Dehogy utál. Ez csak egy dolog. Biztos vagyok benne, hogy a megfelelő pillanatra vár, hogy elmondhassa neked.

- Úgy gondolod? Nem tudom... - mondta a fiú szomorúan. Changbinnek a szíve szakadt meg, amiért szomorúnak látta Felixet. Kezei köze vette a szőke apró mancsait és erősen megszorította őket, ezzel biztatva a fiút.

- Ígérem.

- Oké.. hiszek neked Binnie.

- Akkor most fejezzük be egy kicsit a keresést és vegyünk cukrot, ahogy ígérted, oké?

- Oké..

Ahogy felálltak a padról Felix előrement az édesség bolthoz, így a fekete hajúnak volt ideje, hogy a szemközti boltban lévő fiúra kacsintson és azt tátogja, "nincs mit". Ezután Changbin gyorsan Felix után futott, így már együtt sétáltak az édességek felé.

A fekete hajú magában mosolygott; miközben a padon beszélgettek meglátta Hyunjint a boltban. Felix annyira el volt foglalva a fiú megtalálásával, hogy észre se vette. Changbin már értette mit titkolt ennyire.

Éppen a kasszánál beszélt valakivel. A fiú nem látta ki az, amíg Hyunjin odébb nem állt, ezzel felfedve az idegen kilétét.

Kim Seungmin, a tizenhat éves fiú. Kim Woojin öccse. Hyunjin természetesen viselkedett a fiúval, Changbin először azt hitte csak barátok, amíg meg nem látta, hogy Seungmin egy lágy csókot lehelt Hyunjin arcára.

Oh, mostmár világos.

Changbin nem bírta levenni a szemét a két fiúról. Ahogy egymásra néztek és beszélgettek, tisztán látszott, hogy mennyire elmerültek a saját kis világukban. A pillanat megszakíthatatlannak tűnt, egészen addig, amíg Seungmin észre nem vette a fiút a padon. A barna hajú pánikba esett, szemeivel Felixet pásztázta, azon imádkozva, hogy a szőke észre ne vegye őket.

Ahogy Hyunjin is kiszúrta a fiúkat, egyszerűen lefagyott. Könyörögve nézett Changbinre és azt tátogta: "kérlek, menjetek el". És a két fiú úgy is tett.

Changbin próbálta magában összerakni a képet, hogy miért is rejtegette Hyunjin a kapcsolatát. Őszintén szólva nem kicsit volt meglepve. Fogalma sem volt róla, hogy Hyunjin meleg volt, arról meg végképp nem, hogy Seungminnal randizott. Az egész sztori új volt neki.

Biztos megvan rá az okuk, amiért titkolóznak a többiek előtt és ezt tiszteletben tartotta.

Felix hangja kizökkentette a gondolatai közül. A szőke éppen egy kis zacskót töltött meg különböző ízesítésű cukrokkal.

- Changbinnie, milyen ízűt szeretnél?

- Málnás jó lesz.

- Oké!!

Istenem, de édes.

***

- Ki volt az Jinnie? - kérdezte Seungmin, ahogy Felix és Changbin elindultak édességet venni. - Félnünk kéne? A fekete hajú végig minket bámult. - Hyunjin megrázta a fejét.

- Tőlük nem kell. Felix túl aranyos, ahhoz hogy akármit is csináljon. Changbin meg Changbin.

- Szóval.. akkor nem fogják..

- Nem, persze, hogy nem. Minden rendben lesz.

-Oké. - sóhajtotta Seungmin megkönnyebbülten. - Tudod, hogy még nem állok készen..

- Tudom.. csak néhány ember tud rólunk, ne aggódj. Minden rendben lesz. - mondta Hyunjin lágy hangon, miközben kézen fogta a barna hajút.

Seungmin óvatosan elmosolyodott, majd próbálta kiszabadítani kezeit a fogságból. Csilingelő nevetésbe kezdett, mikor Hyunjin lebiggyesztett ajkakkal és kiskutya szemekkel nézett rá.

- Vissza kell mennem dolgozni. Vége a szünetnek, szóval neked is menned kéne.

- O-oké. Szeretlek.

- Én is téged.