- Na végre, akkor szerintem.. - Changbin nem tudta befejezni a mondatot, mert Woojin közbeszólt.

- Várj, hogy is hívják? - kérdezte.

Arcán zavart kifejezés ült, látszólag valamit nagyon nem értett.

- Már mondtam, hogy Hyunjin. Hyunjinnak hívják, oké? - mondta Jisung, miközben beleivott a turmixába.

- Hyunnak fekete a haja, nem?  Eperke szőke, rózsaszín csíkokkal. -magyarázta. - Ha jól tudom, Hyunjin nem festette át a haját.

- Honnan tudod? És ha mégis? - a fiú gyerekesen öltötte ki a nyelvét Woojinra.

- A testvérem, Seungmin mondta. Na, akkor mi is a neve a másiknak?

- Oké, lehet tévedtem. Felixnek hívják. Lee Minho öccse.

- Hogy mi? - Changbin félrenyelte a turmixot.

- Nekem mondod? Ki engedte meg nekik, hogy ilyen jól nézzenek ki? Az élet olyan igazságtalan. - nyafogott Jisung lebiggyesztve ajkait. - De most komolyan Felix jön be? Tudsz róla egyáltalán valamit?

- Nem. Épp ezért kell a segítséged.- vigyorgott rá a fekete hajú. - És most mesélj erről a Felixről, te földi patkány.

- Már ne is haragudj. Ez sokba fog neked kerülni. - a mókus kinézetű fiú nem bírta ki, hogy ne kötekedjen Changbinnel. Hiszen itt a tökéletes alkalom, kár lenne elszalasztani. - Mi vagyok én?  A szárnysegéded?

- Szóval mégis tudja mit jelent.. - motyogta Woojin magának. Jisung egy sértődött 'hé'-vel válaszolt.

- Naa, kérlek. - Changbin próbált minél kedvesebb hangszínt megütni, miközben a szőkét kérlelte. - Megteszek érte akármit. Oké, talán nem akármit, de majd igyekszem teljesíteni az ördögi kéréseidet. Jisung erre csak a szemét forgatta.

- Oké, segítek, csak hagyd abba. Majd bemutatlak neki szünetben. Szóval befejezheted a nyavalygást.

- Rendben. - mondta a fekete hajú egy megkönnyebbült sóhaj kíséretében. - Köszönöm haver. Jövök neked egyel.

- Kuss.

- Hé, ne beszélj így a hyungoddal. - szidta meg Changbin a fiatalabbat, miközben finoman a vállába  bokszolt.