Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Angyal por (Levi)

-Erwin egyáltalán miért mi foglalkozunk ezzel? A katonai rendőrségre tartoznak a drogos ügyletek.

-Nem haladnak és ha jól alakul akkor az egység újra kötetlen lesz. Ráadásul a "angyal por" nagyon sok bajt okozott már eddig is.

-Jó ötlet volt pont a kölyköket kiküldeni?

-Rájuk nem gyanakodnának. Ne aggódj Levi, (név) okos lány.

-Mire akarsz ezzel célozni?

-Nilvánvaló mennyire fontos neked.

A hadnagy erre nem reagált csupán az ajtóban állt még egy mondat erejéig.

"Mást úgy sem tehetek mint bízok az ítélőképességedben"

Time skipe

A hadnagy szobája felé sietek ahogy csak tudok. Nem kopogok csak berontok bevágva magam mögött az ajtót és összecsuklok előtte.

-Mi a franc bajod van kölyök?

Teljesen kiakadt és odajött hozzám. Csak kapkodni tudtam a hideg levegőt. Az felsőm félig már le volt gombolva. Égett, remegett a testem a vágytól.

-Hallod kölyök?

Szólalt meg finomabban. Letérdelt hozzám és az arcomra helyezte a kezét.

-Forró vagy. Azonnal lemegyünk Hanjihoz!

-Ne, kérem hadnagy.-súgtam-Segítsen!

-De hát kölyök azt se tudom mi bajod van.

Mérgelődött, én pedig kétségbe esve az ingébe kapaszkodtam. A szemöldökét ráncolva nézett és én tudtam, hogy el kell mondanom.

-A kocsmában ittunk és hoztak valami újat, azóta én. Kérlek.

Lenézett a reszkető lábaimra, látta az átázott nadrágom. Gondterhelten vissza az arcomra, keresve a tekintettem.

-Tudod te mire kérsz engem? Miért nem valamelyik barátoddal?

-Nem így akartam az elsőt, de veled akartam.

A hangom elcsuklott, Levi pedig a karjaiba kapva vitt be a hálójába. Figyelmesen gyötörte a testem addig amíg ki nem ment a kéjdrog hatása. A tekintetében azonban láttam a bűntudatot, láttam azt hiszi kihasznált.

-Szeretem magát hadnagy.

-Kölyök nehéz feladat engem szeretni.

-Hadnagy, ön...

-Igen, szeretlek ( név). A többiek?

-Ugyan így oldották meg a problémát, de nekem nem volt rá igényem. Mármint, hogy ott maradjak.

Pironkodtam, mire a drága hadnagyom édes csókot adott.

-Most már pihenj. Reggel be kell számolnunk erről Erwin-nek.

Ráfordultam és egész közel hajoltam.

-De én még nem akarok piheni.

Nem szólt hozzám csak hagyta, hogy lassan kiélhessem a vágyaim.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro