- Aelin? Ébren vagy? - kérdezte egy köpönyeges idegen Aelinhez.
- Sans, hagyjál. Fáradt vagyok. - mondta Aelin félálomban.
- Nem dehogy. Számodra még idegen vagyok. - mondta.
- Akkor ki vagy? Valami álomkép? - próbált valamennyire ébren maradni Aelin.
- Valami olyasmi. Igazából én ezt álmodom, te nem. Vagyis te ébren vagy, én viszont a saját álomképem vagyok. Milyen udvariatlan vagyok, nem is köszöntem. Hopelles vagyok. - mondta.
- Hopelles? Nem valami bíztató név.
- Igaz. Ez az eggyetlen, amit tudok magamról. Nem tudom kilétemet, se szüleimet, az se tudom szörny vagyok-e, vagy ember. Pár éve tudtam csak a létezésemről, és az elején csak egy valaki volt mellettem. Azóta sem tudom ki az. Ő mondta, hogy a nevem Hopelles, és nem kötődünk egymáshoz. Lassan felfedeztem a világomat, és naponta mindig a romokba mentem. Így találtam rád. Flowey a lelkedet akarta. Szerencsétlen velem szemben tehetetlen. Ha nem léteznék, a lelked fele hiányozna.
- És miért van köpeny rajtad? - kérdezte Aelin.
- Érzékeny vagyok a hidegre. Este pedig még hidegebb van.
- De nem azt mondtad, hogy nem vagy az igazi "éned", ugye?
- Az érzéseket ugyanúgy érzem. Ha itt fázok, akkor ott is. De most mennem kell. A fáradság rám is átjön. És nem aludhatok sokat. - indult meg.
- Várj! Hol laksz? - kérdezte Aelin.
- Waterfallban. - kiabált vissza, majd futott tovább. Aelin akkor jött rá, hogy a korláton fekszik, a hideg közepén. Azonban semmi kedve nem volt bemenni. Kellemes volt ez a hideg. Inkább visszaaludt.

- Kölyök, nem ébredsz föl? - kérdezte Sans, mikor kilépett a hóba.
- Fáradt vagyok. - mondta Aelin.
- Ennyire nem lehetsz fáradt. Én mindig délelőtt kelek és már fél órája ébren vagyok.
- Azaz dél van? - állt fel a korlátról.
- Gondolom kellemes álmaid lehettek ilyen kényelmes ágyon. - kuncogott Sans.
- Nem is volt kényelmes. Egyszerűen jó volt a hideg. - sétált a teraszon Aelin. Sans valahogy a nevetést félrenyelte.
- Te soha nem hallottál vicceket?
- Nem. Nehéz gyerekkorom volt...
- MÉG SOSEM KÉSŐ! - szólalt meg Papyrus az ajtóban.
- Lehet. Majd hozzászokom. - mondta.
- Sans?
- Igen, kölyök?
- Tudod hol van Waterfall?
- Nem igazán. De ha egyenesen mész, egy csónakos el tud vinni. Miért?
- Semmi. Elmehetek egy pillanatra?
- Persze kölyök.
- Akkor találkozunk később. - ment Aelin beljebb a városba.