kilencven.
ismét kaptál egy adagot az erősebb gyógyszerekből, így mire szüleid beértek, már nem egészen voltál tudatodnál. kilépve anyukád szoros ölelésbe vont engem, zokogott, mire az én könnyeim is újra eleredtek.
– vigyázz rá még egy kicsit – suttogta fojtott, szakadozó hangon.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro