hetvenkettő.
– hiányoztál – tártad szélesre karod, ahogy megpillantottál.
– te is hiányoztál – siettem oda hozzád, majd azonnal ölelésedbe bújtam. – hogy érzed magad? – simítottam tincseid közé.
– most, hogy itt vagy, jobban – bökted meg az orrom mosolyogva.
– milyen volt a napod? – adtam puszit homlokodra.
– csak a szokásos. bár meglehetősen lassan telt, hozzászoktam a társaságodhoz. unalmas volt egyedül – vontál erőtlenül vállat.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro