hatvankettő.
hosszú órákon át nem mozdultam el ülőhelyemről, egészen addig, amíg szüleid megérkeztek. bemutatkoztam édesapádnak is, majd köszöntöttem anyukádat. azonnal magához ölelt engem, ezzel nem kis meglepetést okozva. jobbnak láttam, ha kívül várakozok látogatási idejük alatt, hiába győzködtetek, hogy maradjak odabent nyugodtan. eközben anya telefonált, kért, hogy menjek haza éjszakára, és felajánlotta, hogy másnap elvisz újra a kórházba, ha kell, de hajthatatlan voltam.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro