~Lehet, hogy csak a képzeletem játszik velem, de tudnom kell.~
Egészen az erkélyig mentem viszont mikor kiértem senkit sem láttam. Azt hittem, hogy helyben elsírom magam.
~Megfogok őrülni, ha mégegyszer ez történik velem.~
-Reméljük nem. - hallom meg Seth hangját jobb oldalról - Nem akartam, hogy az első táncod másé legyen.
Nem érdekelt semmi csak elé álltam és megfogtam a kezét. Seth elmosolyodott amitől én is. Finoman félre söpörta a hajamat, kézfejen csókolt aztán lassan mozogni kezdtünk.
Nem tudok táncolni, életemben nem csináltam, de ez most nem számított.. Most semmi sem számít csak néztünk egymás szemébe elvarázsolva.
~Nem akarom, hogy ennek vége legyen.~
-Szóval itt vagy. - egy mély hang szólalt meg az erkély széléről. Ijedten oda kaptuk a fejünket.
-Mégis mit kerestek itt? - kérdezte Seth mérgesen és elém állt
-Ezt mi is kérdezhetnénk fiam. - felel Seth anyukája és közelebb jön felénk. Megakarta érinteni az arcomat, de abban a pillanatban anyáék jelentek meg előttem.
-Takarodjatok a közeléből! - üvöltötte apa és félrelökte Sethet meg az anyját is
-Nincs jogotok a területünkre jönni! - vágta hozzájuk anya támadásra készen állva
-Nem is akartunk Regina, de a lányod nem hagyott más választást. - válaszolt a Sátán, amin eléggé meglepődten
~Honnan tudja?..~
-Kislány én mindent tudok. Na gyere Seth, haza megyünk! Nem kapok itt levegőt. - a hangja tele volt rosszindulattal és keserűséggel
Dühösen kiálltam apa takarásából és Seth és a saját erőm kombinálásával rátámadtam a Sátánra. Egy kis darabját az erkélynek és a földből is elpusztítottam egy kicsit. Közben árnyak takartak be szinte mindent.
*Külső szemszög*
Míg mindenki lefagyva állt addig Honorina haja világítani kezdett és lebegni. Újabb támadásra készülve mivel a pokol úra árnyakkal volt be borítva.
-Állj le! - kiáltja Seth és lefogja a lányt
~N..em megy..~
Honorina egy ujja megmozdítása nélkül a körülötte lévőket lefogta árnyakkal és Seth szülei felé lendítette a kezét.
-Honorina ha ezt megmered tenni én magam öllek meg! - ordította az ifjú démon és Honorina hirtelen vissza változott normálissá. Ekkor Albedo fekete porral ki ütötte a lányt. Zuhanó testét Azrael kapta el.
-Ne merd mégegyszer használni az erőd rajta és soha többet ne merjetek ide jönni! Ha megteszitek annak súlyos következményei lesznek és még a tanács sem fog megállítani. - az angyal királnyő utolsó szavai után kaput nyitott a démonok alatt akik így akaratuk ellenére átestek a világukba.
-Sokkal többet tud, mint azt valaha álmodni mertük volna. - szólal meg a király, lánya arcát nézve
-Igen,..meg kell tanítanunk neki, hogy hogyan használja az erejét vagy az fogja őt. - válaszol a nő a lánya művét figyelve. Azrael bólintott majd a szobájába vitte a lányát míg a királynő rendbe hozza a kertet és az erkélyt.
*Seth*
Mióta..azt mondtam Honorinanak, azóta nem igazán szólaltam meg.
-Fejezd be ezt a gyerekes viselkedést! Nem futhatsz egész életedben utána és nem is fogsz! Addig játszol a türelmemmel amíg el nem veszem a hatalmad és egy senki leszel! Ez volt az utolsó dobásod Seth! Ebben biztos lehetsz! - ordította apám, de nem foglalkoztam vele
-Fiam hallgatnál végre apádra?! Nincs szüksége rád, ahogy neked sincsen rá! - megfordultam és otthagytam őket.
Amy és Raum állt az ajtó túloldalán. Aggódva néztek rám, de nem szólaltak meg. Amy egy idő után átölelt.
-Igazuk van. Ideje hercegként viselkednem. - szólaltam meg hosszú percek után
-Mire gondolsz? - kérdezte Raum próbálva olvasni a gondolataimban. Ám sikertelenül annyira össze van még kuszálódva minden.
-Nincs többé leszarom stílus, se gyerekes viselkedés és Honorina se! - válaszoltam hidegen amire a barátaim nem tudták, hogy reagáljanak
*Honorina*
Miután felkeltem azt se tudtam, hogy mi történt. Mit kerestem a szobámban?
-Baj van Honorina. - hallom meg Sam hangját az ablakból
-Sam, mit csináltam? - kérdeztem félve a választól
-Este megtámadtad a pokol urait, Sethet és még a saját szüleidet is.. Mindenki előtt. Albedo, az ellentétes oldal királnyője elaltatott. Szedd össze magad, reggelizz meg és menj a mezőre. - nagyon szégyeltem magam, ezért nem is mertem Samantha szemébe nézni, aki mondandója után el is ment.
Felöltöztem és kiugrottam az ablakon. A mezőre repültem. De senki nem volt ott, szóval leültem a fűbe. A Napnak pont háttal ültem. Játszani kezdtem az árnyékommal majd a fénnyel is. Az árnyékomnak változtattam az alakját és nagyságát. A végén már egy jó tíz méteres területet terítettem be vele, fának formázva. Mikor ezt visszacsináltam, a fényt bevittem a testem árnyékába. Megsokszoroztam és úgy nézett ki, mint éjszaka az égbolt.
-Te aztán elvagy az erőddel. - egy srác hangja csendült fel a közelből. Nem messze tőlem egy rönkön ült. Mikor ránéztem egy hatalmas mosoly terült szét az arcán.
-Valamivel lekellett foglalnom magam míg várok. - feleltem kedvesen
-Megértem, na kezdhetjük? - felálltam és bólintottam - Mielőtt még lecsapolnád az erőm azelőtt harcolj a sajátoddal.
Támadni is kezdtem. Baraquiel csapásait eleinte nem tudtam kivédeni. Fél óra múlva már csupa véresen probáltam kivédeni Baraq rúgásait, de nem sikerült. Repültem is vagy három métert.
~Nem tudok felkelni.. Kész végem... Ahh faszom!.. Na gyerünk!~
Felálltam..nagy nehezen és lehunytam a szemem.
*Külső szemszög*
-Na mivan neki áltál meditálni? - csipkelődött Baraq majd megindult Honorina felé, de megtorpant mikor a lány körül karikába keringeni kezdett a fény és az árnyék keveréke. Mikor Honorina kinyitotta a szemét az világított. Ezt a kevert anyagot a villámlás angyal felé küldte, aki hiába szórt villámokat azt semmi nem pusztította el. Pontosan előtte egy csóvából több lett és minddel egyszerre támadta meg ellenfelét, aki tehetetlen volt.
-Na kiérdemeltem az erőd? - sétált Honorina a fiúhoz, aki a földön feküdt
-Ez...Jólvan kiprobálhatod. - felelte fáradtan. A gúnyosságát azért mégsem  elhagyva.
-Oh vicces a fiú. - felelte Honorina majd átvette Baraquiel villámait. Míg Honorina gyakorolta Baraquiel erejét rájöttek arra, hogy egy idő után az újonnan szerzett elemet kombinálja a sajátjával. Így lett Baraquiel kék villámaiból sárga és Seth árnyai összeolvadtak Honorina fényével. - Hogy esik, hogy legyőztek a saját erőddel?
-Ez már nem az én erőm amit használsz. Mikor birtokolni kezdted akkor még az volt, de aztán átformáltad a saját képedre. Nemcsak felhasználod mások erejét, hanem sajátot csinálsz belőle. - Baraquiel még adott tanácsokat a lánynak a saját és testvére képességével kapcsolatban is. Majd együtt mentek Raphaelhez, hogy gyógyítsa meg őket.
-Visszafoghattad volna magad egy lánnyal szemben. - szúrta le a gyógyító angyal Baraquielt
-Nem, mert akkor semmit nem ért volna az edzésem. - válaszolt  Honorina a fiú helyett
-Bár a sebeidet elnézve Honorinanak kellett volna visszafognia magát. - Raphael frappáns feleletén Honorina hangosan nevetni kezdett míg Baraquiel duzzogni