Bukott szövetséges
*Seth*
Este már nem sokat tudtam aludni. Így kora hajnalban fel is adtam a probálkozást. Anyám előtt akartam az étekezőbe menni, de mire oda értem már ott volt.
-Jó reggelt fiam! Csatlakozz hozzám, lassan apád is jön. - ajánlotta kedvesen, mintha nem azt várná el tőlem, hogy öljem meg, akit szeretek
-Ezt most elhalasztanám anyám. De nektek remélem örömmel fog telni az étkezés. - ki is akartam menni, de nem engedte. Az ajtó mellett lévő oszlopok árnyait az ajtó előtt összefonta.
-Nem mondtam, hogy elmehetsz! - kifújtam a bent tartott levegőt és szilárd tekintettel fordultam a királnyő elé
-Nem fogom örökké megjátszani magamat előttetek. Nem engedtem neki, hogy bántson.. De amint trónra kerülök csak akkor fogunk beszélni ha feltétlenül muszáj. - szögeztem le szándékaimat majd anyám árnyékaira tettem a kezemet és darabokra törtem aztán végre elhagytam a helységet
¤Sok mindent elvárhatnak tőlem amiket muszáj megtennem, hogy a trón az enyém legyen. De vannak határok még nálam is. Nem gyülölöm az anyámat, de már nem érzem azt a szeretet iránta, mint egykoron.. Ez az erő is új. Sosem tudtam megtörni anyám képességét most meg egy érintésembe került az elpusztítása. Vajon a haragom ad erőt vagy az ő hiánya?¤
Később elküldtem Raumot az apámhoz, hogy elmondja neki a feladataimat mára. Az árnyékbirodalomba látogatok el Conrí Fenrirhez (👆🏻), az árnyfarkasok következő vezetőjéhez. Még ő is trónvárományos amíg el nem veszi a déli falka hercegnőjét, Riekat (👇🏻). Nem tudok együttérzeni vele, de azért valamennyire szánom a helyzetét. Megőrülnék ha még, egy kényszer házasságba is belerángatnának a szüleim. Főleg, hogy Rieka egy borzasztóan féltéleny típusú hárpia. Elég jó harcos, de irritáló. Remélem nem találkozok vele.
Miután a barátom elintézett pár várakozást nem tűrő dolgot a kapunál találkoztunk és át is mentünk a másik birodalomba.
-Még mindig baromi hideg van itt. - panaszkodott a haverom és még jobban összehúzta a kabátját - Rajtad egy szál dzseki van, hogy nem fagysz meg? Fűt a szerelem vagy mi?
-Kurva vicces vagy Raum.. - szólaltam meg majd más jelenléteket éreztem meg a távolban
-Érzed őket? - kérdezte Raum már komoly hangvétellel - Két angyal. Nemesek. Gondolod, hogy?..
-Ő az. Felismerem az auráját. - feleltem probálva megtartani a higgadtságomat
Közelebb érve a hangját is meghallottam.
-Ha mire visszaérünk és még érezni fogom a végtagjaimat esküszöm kitekerem Nathaniel nyakát. Azt mondta hideg lesz.. De azt nem, hogy ennyire?! - igyekeztem nem elnevetni magamat a problémáján
-Meddig fogsz még ezen hisztizni? - ez egy másik lány hangja volt. De nem tudom kicsodáé.
*Honorina*
-Ameddig akarok... - a semmiből füstfelhők jelentek meg körülöttünk elszórtan a fák között
-Nocsak-nocsak kit hozott ide a szél? - egy srác került a semmiből szorosan mögöttem és az államnál fogva hátrahúzta a fejemet - Szebb vagy, mint hallottam fény hercegnő!
-Vedd le rólam a kezeidet ha megakarod tartani őket! - fenyegettem, de csak kinevetett. Már készültem ütni, de elengedett és elém sétált
-Szépen kezdjük a bemutatkozást, ez nem jó pont a jövendőbeli árnykirálynál. - így jobban szemügyre tudtam venni és két kérdés fogalmazódott meg bennem
~Hogy a búsba nem fagy meg félmeztelenül? És mégis honnan szalajtották ezt a "trónörököst"?~
-Nálad sem, hogy hozzám értél az engedélyem nélkül. - válaszoltam hidegen
-Ne legyél ilyen komoly. Van egy olyan sejtésem, hogy nagyon is élveznéd ha még egy-két helyen hozzád érnék. - egy perverz mosolyt kanyarintott az arcára amit szívem szerint letöröltem volna
-Álmodozni lehet Conrí. - egy nagyon is ismerős gúnyos hang szólalt meg a fák közül - Érj hozzá még egy ujjal és darabokra szedlek.
Seth jött elő halál nyugodt arccal, mögötte Raummal.
-Oh én hősöm. Megtudom védeni magamat! - mordultam rá amin kicsit meglepődött, de hamar visszaemelte a tekintetét az örökösre
-Hát téged elég hamar kidobtak. De nekem van még esélyem, úgye hercegnő? - megint a semmiből változtatott helyet. Előttem térdelt és megcsókolta a kézfejemet.
Éreztem, hogy mögülem valaki megakar támadni. Így gyorsan megfordultam és felemeltem a kezemet magam elé. Egy lány volt az. Megakart rúgni, de megfogtam a lábát és tűzzel égetni kezdtem. Nyüszített egyet és arrébb ugrott.
-Hogy merészelsz udvarolni vele? - nem tudtam, hogy most mit kéne válaszolnom
~Hisz ő "udvarolt" nekem.. Hülye ez a lány?~
-Na mivan megijedtél? - mit hisz ez magáról?
-Tőled? - kérdeztem teljesen komolyan, de úgy látszik a lány ezt sértésnek vélte mire hallottam egy nevetést oldalról
~Seth nevetett, mert kigúnyoltam?..~
-Najó hercegnő térjünk inkább a tárgyra. - jött közelebb Charmenie, de a farkas lány támadni készült. Ám megelőztem és a nyakánál fogva a földhöz vágtam.
-Az oké, hogy nekem ágaskodsz, de, hogy megtámadsz egy sebesültet az egyenesen gusztustalan! - a lány nyikkani sem mert alattam. Közben éreztem, hogy a füstfelhők amik már farkassá formálódtak gyanúsan közeledtek felém.
-Vedd le róla a kezedet! - mire felnéztem a srácra már Seth lefogta az árnyékával az összes farkast
-Egy érintéssel megölhetném mindet, de az háborúhoz vezetne. Viszont figyelmeztetlek, hogy még egyszer nem leszek ilyen kegyelmes. - míg nem figyeltem, az alattam lévő végig szántotta az oldalamat a karmaival. Felsikítottam fájdalmamban aztán félre dobtam a lányt. Az örökös elkapta. Seth felsegített majd neki ment Conrínak.
-Honorina! - Charmine mellém lépett és probált megtartani, de úgye neki is nehezen ment
-Seth! - kiáltotta Raum, de nem figyelt rá - Nem ezért vagyunk itt!
-Esküszöm megöllek! - kiabálta a lány és hátba akarta támadni Sethet
Ezt természetesen nem hagyhattam.
Tökéletesen a szeme előtt ellőttem egy fénysugarat aztán egy árnyammal körbe véve Sethet magam elé rántottam.
-Még elég jól nézki. - szóltam le a fiút rá se nézve
-Mondja az, akiből ömlik a vér. - igyekeztem gyógyítani magamat, de nem ment valami hű, de gyorsan
-Felbontjuk a szövetséget! - Conrí dühös kiabálásától bezengett az erdő - Nem tudom, hogy mit képzeltek magatokról, de mi nem fogunk mellétek állni!..
-Kinek van szüksége ilyen gyenge szövetségesre? - vágott közbe Seth nyugodtan
-Semmilyen nagy erőt nem kellett bevetnünk ellenetek. Nem mellesleg a kis fruskád és te magad is a kezdetektől fogva egy csepp tiszteletet nem mutattatok felém. Még vérző sebet is okoztatok nekem. Én lehet kapok egy fejmosást anyámtól, de ne várjátok meg, hogy apám megtudja. Most pedig Charmenie haza megyünk. - a lány bólintott és a földre helyezte a kezét így megnyitva a portált a kastélyhoz. Rápillantottam utoljára Sethre aztán elhagytuk a területet.
Honorina utolsó előtti mondatáról eszembe jutott Malfoy.. Szóval ezt csak így itt hagyom 😁🤣
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro